Plankton állatok kiállítása a Pécsi Állatkert és Akvárium Terráriumban

Kiállítás bemutatása röviden

Mi is a plankton?

A plankton szó köznapi értelemben vízben élő, apró, lebegő élőlényeket jelent. A planktonok közé tartoznak mindazok a vízi élőlények, melyek önálló helyváltoztató mozgásra képtelenek, mozgásuk elsősorban a víz áramlásától függ. 

Plankton-lak

Látogatóink az apró élőlényeket speciális, henger alakú plexitartályokban, úgynevezett planktonreaktorokban tekinthetik meg. A planktonreaktorok megvilágítása szabályozható, a különböző zooplankton-fajok tartályai így csak látogatási időben kerülnek megvilágításra.

A bemutatóban egy mikroszkóp is megtalálható, melynek kivetített képe egy nagyméretű TV-n folyamatosan megtekinthető, így felnagyítva is láthatók ezek az apró élőlények, közelebb hozva őket a látogatókhoz.

A planktonreaktorok mellett egy kis kiállítás is helyet kapott, megismertetve látogatóinkat magukkal a planktonokkal, illetve a táplálékláncban betöltött nélkülözhetetlen szerepükkel. 

Planktonreaktoraink lakói:

Nannochloropsis algák

Összesen 6 faj tartozik ebbe a csoportba, amelyeket nehéz megkülönböztetni egymástól, ez kizárólag laboratóriumi vizsgálatok segítségével lehetséges. A fajok többsége tengerekben található meg, azonban akad köztük olyan is, amely édes-és brakkvizekben fordul elő. Ezek az algák mozgásképtelen parányi élőlények, mindössze 2 mikrométeresek. Mikroszkóp alatt apró gömböknek tűnnek.

Kerekesféreg (Brachionus plicatilis)

A kerekesférgek a legkisebb többsejtűek, méretük 100-500 mikrométer közé tehető. Nevüket a fejükön található kerékszervekről kapták, melyek segítségével mozognak és táplálkoznak. Ez a faj jól alkalmazkodott a különböző sós tavakhoz, a magas sótartalmú vizekben is megél. Az akvarisztikában ivadékhalak kedvelt eleségének számít. Petéit védőburokkal veszi körül, így védve őket a kiszáradástól. Baktériumokkal és kisebb egysejtűekkel táplálkozik, így hozzájárul a vizek tisztításához.

Sórák (Artemia salina)

Mindössze 8-10 mikrométeres nagyságúra megnövő, parányi élőlény. Szinte minden sós állóvízben megtalálható, de az óceánokban nem fordul elő. Rendkívül ellenálló faj, só-tűrőképessége széles határok között mozog, akár az 50 %-os sókoncentrációjú vizekben is előfordul.  A lábain található tüskék segítségével apró zöld algákkal táplálkozik. Ízeltlábú, teste 20 szelvényből áll.

Ha nem megfelelőek számára környezetének körülményei, petéit egy speciális védőburokkal veszi körül. Ezeket a petéket alvó buroknak, más néven cisztának nevezzük. Ez a burok megvédi a petéket a kiszáradástól, így azok akár évekig is életképesek maradnak. Szárított petéit halak és rákok etetésére használják az akvarisztikában. A frissen keltetett lárvák szintén kedvelt eleségállatnak számítanak, a kifejlett sórákokat fagyasztott eleségként forgalmazzák.

A sórák a vadon élő flamingók kedvelt eleségállata, a madarak rózsaszín színüket a sórákokból kinyert festékanyagoknak köszönhetik.

Páncélos ostorosok (Dinoflagellata)

Negyedik planktonreaktorunk egyelőre még üresen áll, napokon belül azonban ide is megérkeznek az új lakók! Látogatóink ezt a tárolót a többitől eltérő módon egy szekrény belsejében elhelyezve tekinthetik meg. A szekrényben koromsötét van, csupán néhány kukucskáló lyukon keresztül lehet belesni. A gombot megnyomva mozgásba lendül a planktonreaktor alján elhelyezett propeller, mely egyúttal mozgásba hozza a Dinoflagellátákat, melyek így fényt termelve világítanak a sötétben. A jelenséget biolumineszciának nevezik, a Dinoflagelláták mintegy 18  nemzetsége képes erre. Ez voltaképpen egy védekezési stratégia, a hirtelen felvillanó, kék fénnyel a ragadozókat igyekeznek elriasztani.

A Dinoflagelláták másik különleges tulajdonsága, hogy egyes fajok autotróf életmódot folytatnak (a növényekhez hasonlóan szervetlen anyagokból állítják elő a szervezetük számára elengedhetetlen szerves anyagokat), míg más fajaik heterotrófok (az állatokhoz hasonlóan más élőlényekből nyert szerves anyagokból állítják elő saját szerves anyagaikat).