Sonkafesztivál Bábolna 2026

Húsvéti Ízek, hagyományok, élmények

Egy igazi gasztronómiai élmény vár mindenkit Bábolnán! A Sonkafesztiválon húsvéti sonkák, kolbászok és más finomságok vására mellett magyaros ételek, kézműves termékek, minőségi borok és sörök gondoskodnak a hangulatról.

XVIII. Bábolnai Sonkafesztivál programok és információk - 2026. március 29.

A nap folyamán színes programok várnak:

PROGRAMOK

8:00 Vásárnyitás

Húsvéti SONKÁK és más disznóságok vására (sonkák, kolbászok, szalonnák, stb.)
Magyaros vendéglátás (lángos, rétes, pecsenye, mi szem szájnak ingere)
Kézműves sörök, minőségi borok, hungarikumok.
Kézműves termékek és egyéb vásári termékek választéka

8:30 Sonkák versenybe nevezése, bírálata

11:40 Magyar Néptáncbemutató
(Lajta néptáncegyüttes bemutatója)

12:20 Jó ebédhez szól a nóta
(Bihari cigányzenekar fellépése)

13:00 Operettslágerek
(Megarox társulat előadásában)

14:00 A 60-as évek boogie-woogie ritmusa
(Dániel Balázs a zongora királya és társai előadása)

15:00 Sonkaverseny eredményhirdetés

15:20 Két szemed, ha rám ragyog……mulatós nóták
(FOKY tolmácsolásában)

16:00 Tombolasorsolás
(Sonka, kolbász, és egyéb értékes ajándékok)

Kiváló családi program, ahol a hagyományok és a gasztronómia találkozik!

A rendezvény ingyenesen látogatható!

Fedezd fel Bábolna látnivalóit is – akár egy kellemes fürdőzéssel kiegészítve!

A sonka, sonkakészítés, magyar sonka

Cégünk a Bábolna Hús több évtizede foglalkozik sonkakészítéssel.

Mit is nevezünk sonkának?

A sonka mint magyar érték, melyet őseink nagy szeretettel, becsben tartottak. A sertés hátsó combjából készült, különböző eljárásokkal tartósított húsrészt nevezünk sonkának. A magyar sonka készítésében és nyilván ízében is különbözik az Európa több területén előállított sonkától.

A sonkakészítés műveleteit két fő csoportra osztjuk:
- sóval és füsttel tartósított,
- sóval és szárítással (vízelvonással) tartósított.

Az olasz, francia és spanyol sonkák, melyek hazánkban is ismertek, tartozik a szárítással tartósított csoportba. Ezek a sonkák általában egy évig vagy még tovább érlelődnek, száradnak. Állaguk meglehetősen száraz, amit csak hajszál vékonyra vágva lehet fogyasztani.

A magyar sonka, melyet sózás után füstöléssel is tartósítanak, ízében eltér a déli mediterrán területen készültektől. Ez részben a füst által, mint íz anyag miatt, másrészt az érlelés hosszúsága miatt érezhető. A magyar sonkák már 4-6 hét után füstre kerülnek, melyet néhány nap szellőzés után fogyaszthatjuk, de sokak szerint legalább két hónap szikkasztás után a legjobb.

Régen, nagyapáink idejében, mikor még kézzel kaszáltak, jó és módos gazdának, aratáskor mindenképp volt még egész sonkája, amit az aratók fogyasztottak el. Természetesen a téli vágásból készült sonkáról van szó, ami legalább hat hónapig érlelődött. Nos ezek a sonkák nem száradtak ki úgy, mint mediterrán rokonaik, ezért vastag szeletet vágva, hagymával, paprikával, paradicsommal fogyasztottak, főleg a parasztság berkeiben.

Miért is alakult így a sonkakészítés tudománya?

A mediterrán vidékeken, főleg a hegyvidékes területen, a hosszú eltarthatóság miatt, olyan helyet kellett választani a tárolásra, ami hőmérsékletileg is megfelel ahhoz, hogy a hőmérő higanyszála ne legyen 15 oC fok fölött. Erre legalkalmasabbak a barlangok voltak, de a barlangok huzatosak, emiatt nyilván jobban kiszáradt a hosszú tárolás alatt. Az ottani emberek hozzászoktak ehhez az ízhez. Később, mikor iparszerűen termelték a sonkát, igyekeztek a jól megszokott ízeket létrehozni, immár mesterséges klímát teremtve.

Magyarországon találni kellet más, megfelelő tartósítási formát.

Ősidők óta tudja az emberiség, hogy a füst tartósít. Így a sóval átért húsdarabot, füstre akasztva, szép színt adva a terméknek, tartóssá tették a sonkát még melegebb időben is. A parasztság gondoskodott róla, hogy a sárfalú, földpadlójú, náddal borított helyiségben nyáron se menjen 20 oC fok fölé a hőmérséklet, amivel a tartósságot biztosította. Nyilván a sótartalma is kicsit nagyobb, mint mediterrán társaié, ami szintén a tartósságával kapcsolatos, de szaftosabb, puhább.

Összefoglalva, milyen a jó MAGYAR SONKA: 

Ha az érlelése jó, az ember szájában szinte szétomlik, kellemesen sós ízű, a húsrésze puha (mérsékelten). A nagyon puha, szintén hiba (valami baj van vele). Küllemileg: a húsrész külső felülete meggybordó, bőre füstsárga színű, illata kellemes füstillatú. Vágási felülete matt, egységesen húspiros színű, kellemes illatú, állaga omlós. NAGYON FINOM!

Kóstolja meg Ön is a sonka fesztiválokon díjakat nyert termékeinket, amelyek adalékanyagok nélkül, hagyományos érleléssel készülnek!