1. kerületi kultúra

Magyar Nemzeti Galéria időszaki kiállítások.

A kamarakiállításon látható válogatás az egzotikum keresésének, az elvágyódásnak különféle megnyilvánulásait mutatja be.

A kiállítás festmények, grafikai és fotósorozatok, szobrok, fotódokumentációk és videók segítségével, 60 műtárgyat bemutatva kísérli meg áttekinteni a természethez kötődő látásmódokat, viszonyulásokat a művészetben a 19. század második felétől a jelenig. A tárlat az ökológiai válság problémakörét egy tágabb kontextusba helyezve keres választ arra a kérdésre, hogy hogyan lehetséges újradefiniálni a természet és a kultúra viszonyát az előző századok természet- és tájfelfogása és a jelen ökológiai szemlélete, illetve a természet és a városi kultúra komplex viszonyának tükrében.

Igényes szórakozás, minőségi időtöltés, minden generáció érdeklődését felölelő kulturális programpaletta, értékes kapcsolatok és barátságos fogadtatás Budán. A Virág Benedek Ház gyönyörű tabáni épület, kiállítótér és kulturális-közösségi központ. Felejthetetlen hangulattal és programokkal várjuk közönségünket.

A Tér-Kép Galéria programjai összekapcsolják a kortárs művészetet annak közönségével. A galéria letisztult, modern terében szeretjük meglepni a betérőket. A helytörténeti, a múlt hangsúlyos eseményeit, épületeit felelevenítő és megidéző tárlatok mellett frappáns, üde szellemiségű, a jelenre reflektáló, aktuális kérdéseket felvető és sokszínű kiállításokra törekszünk időről- időre. Változatos művészeti ágakból érkeznek kiállítóink. A kiállításokat - a közönséggel való együttműködést minél inkább erősítve - gyakran kísérő programok színesítik, beszélgetések, szakmai előadások, tárlatvezetések formájában.

Czimra Gyula az egyik legegyénibb hangú művész a 20. századi magyar festészet történetében. Különös habitusú, magányos és magának való festő volt, akit azonban műveinek magas színvonala és letisztultsága kora legjelentősebb magyar alkotói közé emel. A nagyszabású kiállítás az életmű közel felét – festményt, szobrot, grafikát és gobelint –, a művész csaknem 180 alkotását mutatja be.

A kiállítás a magyar plakátművészet első aranykorát mutatja be, amely a 19. és 20. század fordulóján a szecessziós stílus jegyében bontakozott ki. A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti hetek keretében megvalósuló tárlat a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika remekművei mellett megidézi a korszak szecessziós tárgykultúráját is, könyveket, folyóiratokat, illetve iparművészeti tárgyakat, kerámiákat és bútorokat, összesen több mint kétszáz műtárgyat bemutatva.

A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.

Újrarendezve, eddig raktárban őrzött alkotásokkal és nemzetközi művekkel kiegészítve nyílik meg a Munkácsy Mihály művészetét középpontba állító állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve.

A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.