Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Bátmonostoron a máig fent maradt viseletek, a 2006.januárban elhunyt szabómester, Papp István /Tóni Pista/ nevéhez és gyűjtőszenvedélyéhez kapcsolódnak. A helytörténeti magángyűjteményben az 1800-as évektől napjainkig viseletek, szőttesek, századfordulós ágyvég, tulipános láda, 1856-os facsavaros faprés, 1926-os prés, tiloló, gereben, kendertörő, rokka, cifra tányérok, köcsögök, az 1900-as évek elejéről bekeretezett monostori mirtuszos menyasszonyi koszorú és vőlegénykitűző hosszú szalaggal. A könyvtárhoz tartozó állandó kiállítás a bátmonostori népviseletet mutatja be régi családi fotókon keresztül az 1800-as évek elejétől napjainkig.
Kiskunhalas új büszkesége és turisztikai attrakciója a Panorámatorony, mely Kiskunhalas Városházának tornyában talált otthont és vár mindenkit, hogy részese lehessen egy új feledhetetlen élménynek közel 30 méter magasságból. Az egyetlen torony és szecessziós díszítések teszik kiemelkedő jelentőségűvé a kiskunhalasi Városházát. Az egyemeletes, tűztornyos városháza klasszicista részét 1833-34-ben építették, Fischer Ágoston tervei alapján.
Kiskunhalas új büszkesége és turisztikai attrakciója a Panorámatorony, mely Kiskunhalas Városházának tornyában talált otthont és vár mindenkit, hogy részese lehessen egy új feledhetetlen élménynek közel 30 méter magasságból. Az egyetlen torony és szecessziós díszítések teszik kiemelkedő jelentőségűvé a kiskunhalasi Városházát. Az egyemeletes, tűztornyos városháza klasszicista részét 1833-34-ben építették, Fischer Ágoston tervei alapján.
Kiskunhalas új büszkesége és turisztikai attrakciója a Panorámatorony, mely Kiskunhalas Városházának tornyában talált otthont és vár mindenkit, hogy részese lehessen egy új feledhetetlen élménynek közel 30 méter magasságból. Az egyetlen torony és szecessziós díszítések teszik kiemelkedő jelentőségűvé a kiskunhalasi Városházát. Az egyemeletes, tűztornyos városháza klasszicista részét 1833-34-ben építették, Fischer Ágoston tervei alapján.
A ma Sáfrik Malomként ismert védett malomépületet 1861 és `67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes épület fala vályogtéglából készült, amelyet 1892-ben kívülről téglaköpennyel burkoltak be. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet, és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át. Az épület a kúp alakú tetőszerkezettel négy elválasztott szintet foglal magába. A malomépület így mintegy 15 méter magas, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik. A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő.
A ma Sáfrik Malomként ismert védett malomépületet 1861 és `67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes épület fala vályogtéglából készült, amelyet 1892-ben kívülről téglaköpennyel burkoltak be. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet, és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át. Az épület a kúp alakú tetőszerkezettel négy elválasztott szintet foglal magába. A malomépület így mintegy 15 méter magas, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik. A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő.
A ma Sáfrik Malomként ismert védett malomépületet 1861 és `67 között Hunyadi Antal építette alsó meghajtású őrlőszerkezettel. Az akkor még háromszintes épület fala vályogtéglából készült, amelyet 1892-ben kívülről téglaköpennyel burkoltak be. Sáfrik József szélmolnár 1901-ben vette meg az épületet, és egy szinttel megemelve felülhajtós szerkezetűvé alakította át. Az épület a kúp alakú tetőszerkezettel négy elválasztott szintet foglal magába. A malomépület így mintegy 15 méter magas, vitorláinak átmérője pedig a 20 métert is elérik. A malom 1920-ban egy cylinderszitát kapott, hogy finomabb minőségű lisztet állíthassanak elő.
A múzeum helytörténetet, kézművességet, állattartást, földművelést bemutató állandó kiállításai mellett Thorma János festményei és időszaki kiállítások is láthatók.
Az emlékmű a Sugovica és a Duna összefolyásánál áll. Türr István szabadságharcos halálának 30. évfordulóján, 1938-ban adták át a kőből épült, kör alapú, oszlopos emlékművet, amelynek tetejéről szép kilátás nyílik a Dunára és a Sugovicára.
A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.
A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.
A Türr István Múzeum Észak-Bácska, az egykori Bács-Bodrog vármegye északi részének tájmúzeuma, elsősorban e terület muzeális értékeit gyűjti, dolgozza fel, publikálja és mutatja be a látogatóknak. A bajai múzeum több mint 40 000 darabot számláló régészeti gyűjteményében igen jelentős a népvándorlás kori és az avar leletanyag. E gyűjtemény őrzi az Európában eddig egyetlen, teljes egészében feltárt szarmata temető leleteit.
A tanösvény a Duna bal partján található, az árvízvédelmi töltés mellett, a Szent László-hídtól 3,8 km-re délre. A gátőrháznál kezdődik, és a Duna-partra vezet. Legkönnyebben a töltésen kerékpárral közelíthető meg az EuroVelo 6 útvonalon. A tanösvényen a kihelyezett táblák segítségével a látogató a Vajas csatorna történetével, a torkolatban is élő és megfigyelhető Eurázsiai hóddal és a Gemenci árteret sújtó árvizekkel ismerkedhet meg. A tanösvény szabadon látogatható és kilátó is található a tanösvényen.
A tanösvény a Duna bal partján található, az árvízvédelmi töltés mellett, a Szent László-hídtól 3,8 km-re délre. A gátőrháznál kezdődik, és a Duna-partra vezet. Legkönnyebben a töltésen kerékpárral közelíthető meg az EuroVelo 6 útvonalon. A tanösvényen a kihelyezett táblák segítségével a látogató a Vajas csatorna történetével, a torkolatban is élő és megfigyelhető Eurázsiai hóddal és a Gemenci árteret sújtó árvizekkel ismerkedhet meg. A tanösvény szabadon látogatható és kilátó is található a tanösvényen.
A tanösvény a Duna bal partján található, az árvízvédelmi töltés mellett, a Szent László-hídtól 3,8 km-re délre. A gátőrháznál kezdődik, és a Duna-partra vezet. Legkönnyebben a töltésen kerékpárral közelíthető meg az EuroVelo 6 útvonalon. A tanösvényen a kihelyezett táblák segítségével a látogató a Vajas csatorna történetével, a torkolatban is élő és megfigyelhető Eurázsiai hóddal és a Gemenci árteret sújtó árvizekkel ismerkedhet meg. A tanösvény szabadon látogatható és kilátó is található a tanösvényen.
A Helytörténeti Gyűjtemény anyagának gyűjtése 1958-ban kezdődött, amikor Trillsam Márton rajztanár régészeti szakkört szervezett. A lelkes diákok munkájába bekapcsolódtak a szülők, pedagógusok is. Nagy mennyiségű anyag gyűlt így össze régi tárgyakból, irattári, levéltári dokumentumokból, fotókból, melyeket az általános iskola folyosóján állítottak ki. A Helytörténeti gyűjtemény jelenleg a könyvtár gondozásában az Imre Zoltán Művelődési Központban tekinthető meg.
A Helytörténeti Gyűjtemény anyagának gyűjtése 1958-ban kezdődött, amikor Trillsam Márton rajztanár régészeti szakkört szervezett. A lelkes diákok munkájába bekapcsolódtak a szülők, pedagógusok is. Nagy mennyiségű anyag gyűlt így össze régi tárgyakból, irattári, levéltári dokumentumokból, fotókból, melyeket az általános iskola folyosóján állítottak ki. A Helytörténeti gyűjtemény jelenleg a könyvtár gondozásában az Imre Zoltán Művelődési Központban tekinthető meg.
A Helytörténeti Gyűjtemény anyagának gyűjtése 1958-ban kezdődött, amikor Trillsam Márton rajztanár régészeti szakkört szervezett. A lelkes diákok munkájába bekapcsolódtak a szülők, pedagógusok is. Nagy mennyiségű anyag gyűlt így össze régi tárgyakból, irattári, levéltári dokumentumokból, fotókból, melyeket az általános iskola folyosóján állítottak ki. A Helytörténeti gyűjtemény jelenleg a könyvtár gondozásában az Imre Zoltán Művelődési Központban tekinthető meg.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
A bajai szerb lakosság három templomából kettő maradt fenn. A legrégebbi a Szent Miklós tiszteletére emelt templom. Mai késő barokk formája az 1779-ben történt átalakítás nyomait őrzi. A támfalas kerítéssel körbevett, egyhajós, szegmentíves szentélyzáródású templom műemlék. A 41 méter magas homlokzati tornyán copf füzérdísz és színes jón pillérek láthatók. Az ikonosztázian képfala a Markoviny fivérek alkotása, a 18. századból. Az ikonosztáz festményeit Arszenije Teodorovity, belgrádi ikonfestő készítette, 1792-ben. Az ő munkája az eredeti berendezésből fennmaradt püspöki trónus is. Az ikonosztáz kiemelt műemléki védettséget élvez. A templom minden szerdán és szombaton látogatható.
