A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
A Gül Baba Türbéje mellett a pécsi mauzóleum az egyetlen megmaradt középkori muszlim síremlék Magyarországon. Idrisz Baba türbéje muszlim sírépítmény, amely a pécsi Rókus-dombon helyezkedik el. A domb déli lejtője a török hódoltság idején a muszlim temetkező volt. Az 1591-ben emelt síremlék 6 méter átmérőjű és 8,5 méter magas. Alaprajza nyolcszögletű, falai és félgömb kupolája nyers kőből készült. Négyzet alakú ablakait szamárhátíves kialakítás zárja, felettük körablak sorral. A türbe belső fala eredetileg vakolt és meszelt volt, továbbá feliratok is díszítették.
Kökény község közelében találhatóak a Malomvölgyi tavak. A Tórendszert két tó alkotja: a kisebbik a Kökényi-tó, a nagyobbik a Malomvölgyi 2-es tó. A tavak mellett két kilátó is áll. A két tó közötti tisztáson áll az egyszintes István-kilátó, amely a Zsíros-dombi kilátóhoz hasonlóan Szatyor Győző tervei alapján készült. 2007-ben adták át.
Kökény község közelében találhatóak a Malomvölgyi tavak. A Tórendszert két tó alkotja: a kisebbik a Kökényi-tó, a nagyobbik a Malomvölgyi 2-es tó. A tavak mellett két kilátó is áll. A két tó közötti tisztáson áll az egyszintes István-kilátó, amely a Zsíros-dombi kilátóhoz hasonlóan Szatyor Győző tervei alapján készült. 2007-ben adták át.
Kökény község közelében találhatóak a Malomvölgyi tavak. A Tórendszert két tó alkotja: a kisebbik a Kökényi-tó, a nagyobbik a Malomvölgyi 2-es tó. A tavak mellett két kilátó is áll. A két tó közötti tisztáson áll az egyszintes István-kilátó, amely a Zsíros-dombi kilátóhoz hasonlóan Szatyor Győző tervei alapján készült. 2007-ben adták át.
A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.
A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.
A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.
Magyarország egyetlen épségben fennmaradt török kori dzsámija minarettel. A XVI. század második felében épült. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye is. A Pécs belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija a magyarországi török építészet egyik remekműve. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, ahová sajnos már nem lehet felmenni. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. Napjainkban a Jakováli Haszan Dzsámi múzeum, ugyanakkor muszlim imahely is.
Magyarország egyetlen épségben fennmaradt török kori dzsámija minarettel. A XVI. század második felében épült. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye is. A Pécs belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija a magyarországi török építészet egyik remekműve. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, ahová sajnos már nem lehet felmenni. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. Napjainkban a Jakováli Haszan Dzsámi múzeum, ugyanakkor muszlim imahely is.
Magyarország egyetlen épségben fennmaradt török kori dzsámija minarettel. A XVI. század második felében épült. Ma török történeti és művészeti tárgyak kiállítóhelye is. A Pécs belvárosához közel található Jakováli Hasszán pasa dzsámija a magyarországi török építészet egyik remekműve. A négyzetes alaprajzú, kőből és téglából épített, kupolával fedett épület jobb oldalán magasodik a karcsú minaret, ahová sajnos már nem lehet felmenni. Ez az épületegyüttes az egyetlen, a magyarországi török hódoltság egykori területén álló dzsámik közül, amely kupolás terével és minaretjével együtt teljes épségben fennmaradt. Napjainkban a Jakováli Haszan Dzsámi múzeum, ugyanakkor muszlim imahely is.
A múzeum rendelkezik természettudományi, régészeti, új- és legújabb kori történeti, néprajzi és képző- és iparművészeti osztályokkal.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
A muzeális gyűjtemény és a városi könyvtár közös célja, hogy korlátozás nélkül mindenki számára elősegítse Komló város kulturális és történeti hagyományainak, természeti értékeinek megismerését. A könyvtárhoz hasonlóan a muzeális gyűjteménynek is szembe kell néznie a modern kor kihívásaival. Elsődleges küldetése, hogy kulturális és tudományos intézményként Komló és térsége kulturális és természeti kincseit, örökségét összegyűjtse, őrizze, feldolgozza és közzé tegye. A gyűjtemény az ország egyik legjelentősebb ásvány-, kőzettani- és helytörténeti kollekciója.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
Magyarország egyik legmodernebb múzeuma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum, a déli szláv népek bázismúzeumaként is ismert múzeum. Gyűjteménye mintegy tizenkétezer néprajzi és ötezer darabos helytörténeti tárgyból áll. A gazdag néprajzi anyag mindazokat a magyarországi területeket képviseli, ahol horvátok, szerbek vagy szlovének élnek.
A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költözött Bosznia felől e területre. Népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. 1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját és tájházat alakított ki. A nyeregtetős, nádfedeles épület, 6 helyiségből áll. A szabadkéményes konyhából nyílik balra a lakószoba, jobbra a kamra. A hálókamrába közvetlenül a pitvarról lehet bejutni. Az istálló és a kocsiszín a hálókamra folytatásában, a lakrésszel egy fedél alatt található.
A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költözött Bosznia felől e területre. Népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. 1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját és tájházat alakított ki. A nyeregtetős, nádfedeles épület, 6 helyiségből áll. A szabadkéményes konyhából nyílik balra a lakószoba, jobbra a kamra. A hálókamrába közvetlenül a pitvarról lehet bejutni. Az istálló és a kocsiszín a hálókamra folytatásában, a lakrésszel egy fedél alatt található.
A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költözött Bosznia felől e területre. Népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. 1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját és tájházat alakított ki. A nyeregtetős, nádfedeles épület, 6 helyiségből áll. A szabadkéményes konyhából nyílik balra a lakószoba, jobbra a kamra. A hálókamrába közvetlenül a pitvarról lehet bejutni. Az istálló és a kocsiszín a hálókamra folytatásában, a lakrésszel egy fedél alatt található.
A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat.
A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat.
A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat.
A tradicionális kesztyűgyártás már több mint 150 éves múlttal rendelkezik Pécs városában, nagysága és egyedisége abban rejlik, hogy az évtizedek során megőrizte filozófiáját és klasszikus eljárásait, ötvözve a mai divat diktálta trendekkel és technikákkal.
