A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Tájház a Duna szabályozása után meggazdagodott katolikus lakosság jellegzetes paraszti portáját: lakóházát, gazdasági épületeit és a 19. század végén felvirágzó népviseltet mutatja be, ahol azonban a kisebb lélekszámú református lakosság népi kultúrájának tárgyi emlékei is helyet kaptak. A tájház leggazdagabb anyag a textilgyűjtemény, benne a református és katolikus lakosság viseletével, szőtteseivel, hímzéseivel és csipkéivel. A háztartásban és a gazdaságban használt eszközök egykori helyükön, a konyhában, kamrában, pajtában, fészerben és a présházban idézik a múltat. A kézműves műhelyben állandó tojáskiállítás látható, valamint ez a helyiség teret biztosít a mai hagyományőrzésnek. A foglalkozásokon a látogató megismerkedhet a bátai katolikusok körében ismert csipke-varrással, a viaszos tojásírással, valamint szövéssel, fonással, népi gyermejátékok készítésével.
A Czencz János festőművész hagyatékát bemutató Emlékmúzeum mellett, egy sárközi parasztszobában tekinthetjük meg Huszákné Czencz Marietta hímestojásait
A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.
A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.
A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.
A vadvizekben gazdag vidék régen eszményien alkalmas volt a halászat minden válfajának űzésére. A Bátán élő emberek egyik legfontosabb megélhetési forrását évszázadokon keresztül a halászat jelentette. A Halászházban a vízből, ártéri gazdálkodásból élő emberek életformáját idézik fel a berendezési tárgyak és a halász szerszámok: varsa, kece, villing, nyomó, dobóháló, piritty, kuttyogató, bárka és sok egyéb érdekes eszköz.
A vadvizekben gazdag vidék régen eszményien alkalmas volt a halászat minden válfajának űzésére. A Bátán élő emberek egyik legfontosabb megélhetési forrását évszázadokon keresztül a halászat jelentette. A Halászházban a vízből, ártéri gazdálkodásból élő emberek életformáját idézik fel a berendezési tárgyak és a halász szerszámok: varsa, kece, villing, nyomó, dobóháló, piritty, kuttyogató, bárka és sok egyéb érdekes eszköz.
A vadvizekben gazdag vidék régen eszményien alkalmas volt a halászat minden válfajának űzésére. A Bátán élő emberek egyik legfontosabb megélhetési forrását évszázadokon keresztül a halászat jelentette. A Halászházban a vízből, ártéri gazdálkodásból élő emberek életformáját idézik fel a berendezési tárgyak és a halász szerszámok: varsa, kece, villing, nyomó, dobóháló, piritty, kuttyogató, bárka és sok egyéb érdekes eszköz.
