Biharugrai látnivaló

Az Európai Madármegfigyelő Napok már több évtizedes hagyomány szerte Európában. Biharugra és környéke régóta stabil programhelyszínünk, ahol idén is várjuk a természetbarátokat madármegfigyelésre, madárgyűrűzésre. A Bihari Madárvárta környékén zajlik majd a gyűrűzés, ami a halastavak gátjain tett túránk után folytatódik. A túra hossza: 5 km

Hagyományos Márton-napi rendezvényünk Biharugrán, a Bihari Madárvártában.

Az Európai Madármegfigyelő Napok már több évtizedes hagyomány szerte Európában. Biharugra és környéke régóta stabil programhelyszínünk, ahol idén is várjuk a természetbarátokat madármegfigyelésre, madárgyűrűzésre. A Bihari Madárvárta környékén zajlik majd a gyűrűzés, ami a halastavak gátjain tett túránk után folytatódik. A túra hossza: 5 km

Hagyományos Márton-napi rendezvényünk Biharugrán, a Bihari Madárvártában.

A Magyarország második legnagyobb halastórendszerének számító, közel 1900 hektáros Biharugrai-halastavakat az egymás szomszédságában lévő Biharugrai- és Begécsi-tórendszer alkotja. Az ugrai tavak kialakítása a XX. század elején kezdődött, 1930-ra már elkészültek az első tavak, s megkezdődött a haltenyésztés. A begécsi, 1200 hektáros rész eredetileg belvíztározóként üzemelt, halastóvá alakítása 1962-ben fejeződött be. Ezek a tavak az ugrai tavaknál mélyebbek és nagyobb a szabad vízfelületük.

Biharugra látnivalói a Körös-Maros Nemzeti Park területén helyezkednek el. A Madárvárta és a hozzá tartozó tanösvény mellett a halastavak jelentik a legnépszerűbb látnivalókat Biharugrán. A Biharugrai-halastavak és a környező területek védetté nyilvánítását már a hetvenes években szorgalmazták, végül 1990-ben egy 7991 hektáros terület került védelem alá Körösnagyharsány, Biharugra, Zsadány, Mezőgyán és Geszt határában. A fokozottan védett területek kiterjedése 1424 hektár. Az Erdélyi-szigethegységből érkező Sebes-Körös és több kisebb vízfolyás, elsősorban a Korhány, a Köles-ér és a Gyepes áradásai alakították ki azt a hatalmas Körösnagyharsánytól Vésztőig húzódó vízivilágot, amelyet Kis-Sárrét néven említünk. A XIX. század folyószabályozási és lecsapolási munkálatai következtében az ártéri közösségek élőhelye drasztikusan beszűkült, nagyrészt teljesen eltűnt, másik részükön átalakult, például halastavakat létesítettek.

A közel két kilométer hosszúságú tanösvény a Bihari Madárvártától indul és ide is érkezik vissza. A Kis-Sárrét egykori mocsárvilágának egyik utolsó hírmondójaként maradt fenn a Sző-rét mocsara, mely 1997 óta a nemzetközi jelentőségű vizes területekről szóló Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik.