A Herman Ottó Múzeum Képtára nemcsak a térség, de az ország egyik leggazdagabb képzőművészeti látványossága. 2024 április 30-tól két új kiállítással nyitotta meg kapuit a KÉPTÁR!
Régészeti Látványraktárral bővül a miskolci Herman Ottó Múzeum. A látványtár célja továbbá annak a szellemi kultúrkörnek a bemutatása, amely a múlt század első felében, Miskolcon is jelen volt Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Leszih Andor és Marjalaki Kiss Lajos részvételével.
A Galériát 1994-ben alapította Ujváry Zoltán néprajztudós saját képzőművészeti gyűjteményéből. A galéria lehetőséget ad az országhatáron túl élőművészek bemutatkozására is.
A látogatópark Cserépfalu és Bükkzsérc között található a Hór-völgy bejáratánál. A látogatóparkban a táj kialakulásától kezdve, a középkoron át napjainkig követhetjük végig a környéken történt változásokat. A látogatóközpontban a kiállítóhelyiségek mellett egy konferenciaterem és egy étterem is található, valamint egy kerékpárkölcsönző és egy parkoló egészíti ki a szolgáltatást. A látogatóparkhoz pihenők, turistautak és egy tanösvény is kapcsolódik.
A látogatópark Cserépfalu és Bükkzsérc között található a Hór-völgy bejáratánál. A látogatóparkban a táj kialakulásától kezdve, a középkoron át napjainkig követhetjük végig a környéken történt változásokat. A látogatóközpontban a kiállítóhelyiségek mellett egy konferenciaterem és egy étterem is található, valamint egy kerékpárkölcsönző és egy parkoló egészíti ki a szolgáltatást. A látogatóparkhoz pihenők, turistautak és egy tanösvény is kapcsolódik.
A látogatópark Cserépfalu és Bükkzsérc között található a Hór-völgy bejáratánál. A látogatóparkban a táj kialakulásától kezdve, a középkoron át napjainkig követhetjük végig a környéken történt változásokat. A látogatóközpontban a kiállítóhelyiségek mellett egy konferenciaterem és egy étterem is található, valamint egy kerékpárkölcsönző és egy parkoló egészíti ki a szolgáltatást. A látogatóparkhoz pihenők, turistautak és egy tanösvény is kapcsolódik.
Kirándulásra hívjuk Önöket! Kellemes túra keretében mesélünk erről a különleges lófajtáról és az Aggteleki Nemzeti Parkról. Az ösvény Jósvafőről, a Kúria Oktatóközpont és Lovasbázis épületétől indul és a hucul ménes Gergés-bércen található karámjához vezet. Az állomásokon elhelyezett tájékoztató táblák segítségével a terület természeti értékeibe, a ménes életébe és a tájat egykor alakító hagyományos gazdálkodásba nyerhet betekintést az érdeklődő.
Kirándulásra hívjuk Önöket! Kellemes túra keretében mesélünk erről a különleges lófajtáról és az Aggteleki Nemzeti Parkról. Az ösvény Jósvafőről, a Kúria Oktatóközpont és Lovasbázis épületétől indul és a hucul ménes Gergés-bércen található karámjához vezet. Az állomásokon elhelyezett tájékoztató táblák segítségével a terület természeti értékeibe, a ménes életébe és a tájat egykor alakító hagyományos gazdálkodásba nyerhet betekintést az érdeklődő.
Kirándulásra hívjuk Önöket! Kellemes túra keretében mesélünk erről a különleges lófajtáról és az Aggteleki Nemzeti Parkról. Az ösvény Jósvafőről, a Kúria Oktatóközpont és Lovasbázis épületétől indul és a hucul ménes Gergés-bércen található karámjához vezet. Az állomásokon elhelyezett tájékoztató táblák segítségével a terület természeti értékeibe, a ménes életébe és a tájat egykor alakító hagyományos gazdálkodásba nyerhet betekintést az érdeklődő.
A mai általános iskola telkén áll a református iskola 1885-ben emelt épülete, amelynek jobbszárnyán elhelyezkedő termében látható az iskola- és községtörténeti kiállítás.
A Zempléni-hegységben fekvő Kovácsvágás melletti 283 m magasan fekvő János Vára hegytetőn áll a 20 méter magas, fa szerkezetű, régi időket idéző formájú kilátótorony. A kilátóhoz meredek emelkedőn lehet eljutni 1050 db falépcsőn lépkedve. A magasból pazar kilátás nyílik a páratlan szépségű hegyközi falvakra. A torony közelében pihenőpadok, esőbeálló és tábori WC is szolgálja a fellátogatók kényelmét, lent a parkolónál pedig ugyancsak pihenőpadok és szalonnasütő hely teszik komfortosabbá a látogatást.
A Zempléni-hegységben fekvő Kovácsvágás melletti 283 m magasan fekvő János Vára hegytetőn áll a 20 méter magas, fa szerkezetű, régi időket idéző formájú kilátótorony. A kilátóhoz meredek emelkedőn lehet eljutni 1050 db falépcsőn lépkedve. A magasból pazar kilátás nyílik a páratlan szépségű hegyközi falvakra. A torony közelében pihenőpadok, esőbeálló és tábori WC is szolgálja a fellátogatók kényelmét, lent a parkolónál pedig ugyancsak pihenőpadok és szalonnasütő hely teszik komfortosabbá a látogatást.
A Zempléni-hegységben fekvő Kovácsvágás melletti 283 m magasan fekvő János Vára hegytetőn áll a 20 méter magas, fa szerkezetű, régi időket idéző formájú kilátótorony. A kilátóhoz meredek emelkedőn lehet eljutni 1050 db falépcsőn lépkedve. A magasból pazar kilátás nyílik a páratlan szépségű hegyközi falvakra. A torony közelében pihenőpadok, esőbeálló és tábori WC is szolgálja a fellátogatók kényelmét, lent a parkolónál pedig ugyancsak pihenőpadok és szalonnasütő hely teszik komfortosabbá a látogatást.
Tardona szívében egy különleges hely várja azokat, akik szeretnék jobban megismerni a település múltját, hagyományait és irodalmi örökségét. A Jókai Mór Emlékszoba és Tájház több mint egy kiállítás – élő emléke annak a közösségnek, amely generációk óta őrzi értékeit.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
Országos eseménynaptár
