A 19. századi Miskolc végén, az egyik Szinva-patak melletti malommal szemben állt az a földszintes épület, amely ma Petró-házként ismert. Korábbi története bizonytalan, épp városszéli elhelyezkedése miatt. Első levéltári adatok csak a telek történetére utalnak, a telken álló első házról vitéz Kádár Béla nyugalmazott katonatiszt kapcsán hallunk. A ma is látható épület 1927-ben épült, majd később a híres orvos, Petró Sándor (1907 – 1976) tulajdonába került. Egy 1943-ból származó telefonkönyv már őt tünteti fel az épület tulajdonosaként, ahol országosan ismert, modernül felszerelt magánrendelőt működtetett. Ezen praxisa teremtette meg azt az anyagi alapot, amely műgyűjtői tevékenységéhez szükséges volt.
A 19. századi Miskolc végén, az egyik Szinva-patak melletti malommal szemben állt az a földszintes épület, amely ma Petró-házként ismert. Korábbi története bizonytalan, épp városszéli elhelyezkedése miatt. Első levéltári adatok csak a telek történetére utalnak, a telken álló első házról vitéz Kádár Béla nyugalmazott katonatiszt kapcsán hallunk. A ma is látható épület 1927-ben épült, majd később a híres orvos, Petró Sándor (1907 – 1976) tulajdonába került. Egy 1943-ból származó telefonkönyv már őt tünteti fel az épület tulajdonosaként, ahol országosan ismert, modernül felszerelt magánrendelőt működtetett. Ezen praxisa teremtette meg azt az anyagi alapot, amely műgyűjtői tevékenységéhez szükséges volt.
A 19. századi Miskolc végén, az egyik Szinva-patak melletti malommal szemben állt az a földszintes épület, amely ma Petró-házként ismert. Korábbi története bizonytalan, épp városszéli elhelyezkedése miatt. Első levéltári adatok csak a telek történetére utalnak, a telken álló első házról vitéz Kádár Béla nyugalmazott katonatiszt kapcsán hallunk. A ma is látható épület 1927-ben épült, majd később a híres orvos, Petró Sándor (1907 – 1976) tulajdonába került. Egy 1943-ból származó telefonkönyv már őt tünteti fel az épület tulajdonosaként, ahol országosan ismert, modernül felszerelt magánrendelőt működtetett. Ezen praxisa teremtette meg azt az anyagi alapot, amely műgyűjtői tevékenységéhez szükséges volt.
Miskolc első felháza, az úgynevezett Rákóczi-ház, hajdan barokk kúria volt. Ide „költözött át” 1996-ban a Miskolci Galéria. A több mint 300m2 kiállítóhelyen periodikusan jelentkező kiállítások (Országos Grafikai Biennále, Téli Tárlat) és tematikus kiállítás sorozatok (A magyar sokszorosított grafika száz éve, a Magyar Nemzeti Galériával közös gondozású, történeti kiállítás sorozat) mellett kortárs hazai és külföldi alkotók, alkotócsoportok állítanak ki. Emellett, mint a város múzeuma egyre nagyobb súllyal jelennek meg éves kiállításai között a helyi kultúrát, múltat bemutató történeti és társadalomtudományi kiállítások is.
Miskolc első felháza, az úgynevezett Rákóczi-ház, hajdan barokk kúria volt. Ide „költözött át” 1996-ban a Miskolci Galéria. A több mint 300m2 kiállítóhelyen periodikusan jelentkező kiállítások (Országos Grafikai Biennále, Téli Tárlat) és tematikus kiállítás sorozatok (A magyar sokszorosított grafika száz éve, a Magyar Nemzeti Galériával közös gondozású, történeti kiállítás sorozat) mellett kortárs hazai és külföldi alkotók, alkotócsoportok állítanak ki. Emellett, mint a város múzeuma egyre nagyobb súllyal jelennek meg éves kiállításai között a helyi kultúrát, múltat bemutató történeti és társadalomtudományi kiállítások is.
Miskolc első felháza, az úgynevezett Rákóczi-ház, hajdan barokk kúria volt. Ide „költözött át” 1996-ban a Miskolci Galéria. A több mint 300m2 kiállítóhelyen periodikusan jelentkező kiállítások (Országos Grafikai Biennále, Téli Tárlat) és tematikus kiállítás sorozatok (A magyar sokszorosított grafika száz éve, a Magyar Nemzeti Galériával közös gondozású, történeti kiállítás sorozat) mellett kortárs hazai és külföldi alkotók, alkotócsoportok állítanak ki. Emellett, mint a város múzeuma egyre nagyobb súllyal jelennek meg éves kiállításai között a helyi kultúrát, múltat bemutató történeti és társadalomtudományi kiállítások is.
Az ország legnagyobb múltra visszatekintő teátruma a Miskolci Nemzeti Színház, amely az 1991 - 1996 között folyó színház-rekonstrukció eredményként színházi negyeddé bővült. Az épületegyüttesben, a Déryné utcában, ahol 1823-tól 1843-ig Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza állt, található a Színháztörténeti- és Színészmúzeum.
Az ország legnagyobb múltra visszatekintő teátruma a Miskolci Nemzeti Színház, amely az 1991 - 1996 között folyó színház-rekonstrukció eredményként színházi negyeddé bővült. Az épületegyüttesben, a Déryné utcában, ahol 1823-tól 1843-ig Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza állt, található a Színháztörténeti- és Színészmúzeum.
Az ország legnagyobb múltra visszatekintő teátruma a Miskolci Nemzeti Színház, amely az 1991 - 1996 között folyó színház-rekonstrukció eredményként színházi negyeddé bővült. Az épületegyüttesben, a Déryné utcában, ahol 1823-tól 1843-ig Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza állt, található a Színháztörténeti- és Színészmúzeum.
A Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpont bemutatja a helyi zsidóság történetét és a zsidó hagyományokat. A Látogatóközpontban részletes betekintést kaphatunk magáról a zsidó kultúráról, és szokásaikról is. Láthatunk a vallás gyakorlásához szükséges ruházatot és olyan relikviákat/kincseket, amelyek fennmaradtak az idők során.
A Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpont bemutatja a helyi zsidóság történetét és a zsidó hagyományokat. A Látogatóközpontban részletes betekintést kaphatunk magáról a zsidó kultúráról, és szokásaikról is. Láthatunk a vallás gyakorlásához szükséges ruházatot és olyan relikviákat/kincseket, amelyek fennmaradtak az idők során.
A Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpont bemutatja a helyi zsidóság történetét és a zsidó hagyományokat. A Látogatóközpontban részletes betekintést kaphatunk magáról a zsidó kultúráról, és szokásaikról is. Láthatunk a vallás gyakorlásához szükséges ruházatot és olyan relikviákat/kincseket, amelyek fennmaradtak az idők során.
Méretében és művészettörténeti értékében is a nagyobbak közé tartozik a kéttornyos, egyenes szentélyzáródású, altemplommal is rendelkező templom - az egri Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, közkeletű nevén Barátok temploma. Az egyhajós barokk templom műemlék. Nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik. A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. Nyitvatartási időben egész évben ingyen látogatható. A temlomban esküvőket is tartanak.
Méretében és művészettörténeti értékében is a nagyobbak közé tartozik a kéttornyos, egyenes szentélyzáródású, altemplommal is rendelkező templom - az egri Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, közkeletű nevén Barátok temploma. Az egyhajós barokk templom műemlék. Nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik. A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. Nyitvatartási időben egész évben ingyen látogatható. A temlomban esküvőket is tartanak.
Méretében és művészettörténeti értékében is a nagyobbak közé tartozik a kéttornyos, egyenes szentélyzáródású, altemplommal is rendelkező templom - az egri Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, közkeletű nevén Barátok temploma. Az egyhajós barokk templom műemlék. Nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik. A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. Nyitvatartási időben egész évben ingyen látogatható. A temlomban esküvőket is tartanak.
Szomolya közelében áll a Nagyvölgy-tetői kilátó. A fából készült, magaslesre hasonlító építmény, mely szép kilátást nyújt a környékre és Bükk hegyeire. A kilátó autóval megközelíthető, közvetlen alatta meg lehet állni.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Mezőkövesd Hadas városrészében található a Matyó Népművészeti Egyesület székhelyeként működő Népi Művészetek Háza. A „Hungarikumok” egyik gyöngyszemét, a matyó hagyományt, a hímzés, viselet, folklór éltetését, XXI. századivá tételét tűzték ki célul. Az az épület művészeti csoportok, szakkörök, képzések, rendezvények céljaira szolgál. Hímző és varróműhelyében szebbnél-szebb népviseletek ill. hímzett textíliák, ajándéktárgyak készülnek. Táncoktatás, kézműves foglalkozások és konferenciák megtartására is alkalmas nagy teremmel, valamint kézműves műhelyekkel is rendelkeznek. Kézműves bemutatókat és táborokat is szerveznek.
Az épület mind külsőségében, mind belső berendezésében hű képet ad az 1800-as évek végének lakásviszonyáról, a benne lakók életéről, valamint azokról a maguk készítette használati tárgyakról, amelyek az adott kor emberének rátermettségét, ügyességét bizonyítják.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
A település legidősebb épületcsoportja az Orbán Ház Helytörténeti Kiállítóhely és Archeopark. Az Orbán ház és a hozzá tartozó két melléképület közül az egyikben jegypénztár, másikban kovácsmúzeum és agyagozó foglalkoztató található. Régen állt egy csűr is az udvaron, amelyet már korábban elbontottak, ennek helyére épült egy a környezetbe illeszkedő új csűrépület, amely kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad. Csinosították az udvart, hátul pedig őstörténeti kiállítást rendeztek be, több korszak jellegzetes épületeit, felszereléseit ismerhetik meg a látogatók.
