A Millenniumi kilátó méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patak-völgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői.
A Millenniumi kilátó méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patak-völgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői.
A Millenniumi kilátó méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patak-völgyek, erdők rajzolata, a 13 hegyvidéki falu háztetői.
Csodálatos erdei környezetben, sok látnivalóval várja látogatóit az 1983 óta működő és vadaspark néven megismert Miskolci Állatkert és Kultúrpark, amely azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa a város lakóinak a közvetlen környezetük – főként a Bükk hegység – élővilágát. Jelenleg közel 140 állatfaj és fajta mintegy 700 egyedét mutatjuk be.
Csodálatos erdei környezetben, sok látnivalóval várja látogatóit az 1983 óta működő és vadaspark néven megismert Miskolci Állatkert és Kultúrpark, amely azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa a város lakóinak a közvetlen környezetük – főként a Bükk hegység – élővilágát. Jelenleg közel 140 állatfaj és fajta mintegy 700 egyedét mutatjuk be.
Csodálatos erdei környezetben, sok látnivalóval várja látogatóit az 1983 óta működő és vadaspark néven megismert Miskolci Állatkert és Kultúrpark, amely azzal a céllal jött létre, hogy bemutassa a város lakóinak a közvetlen környezetük – főként a Bükk hegység – élővilágát. Jelenleg közel 140 állatfaj és fajta mintegy 700 egyedét mutatjuk be.
Az Egyetemtörténeti Gyűjteményt (Múzeumot), amely a Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum keretein belül működik 1985-ben hozták létre mint szakgyűjteményt, és 1986. január 1-jén kezdte meg hivatalosan a működését az egyetemi könyvtár épületében.
A 19. századi Miskolc végén, az egyik Szinva-patak melletti malommal szemben állt az a földszintes épület, amely ma Petró-házként ismert. Korábbi története bizonytalan, épp városszéli elhelyezkedése miatt. Első levéltári adatok csak a telek történetére utalnak, a telken álló első házról vitéz Kádár Béla nyugalmazott katonatiszt kapcsán hallunk. A ma is látható épület 1927-ben épült, majd később a híres orvos, Petró Sándor (1907 – 1976) tulajdonába került. Egy 1943-ból származó telefonkönyv már őt tünteti fel az épület tulajdonosaként, ahol országosan ismert, modernül felszerelt magánrendelőt működtetett. Ezen praxisa teremtette meg azt az anyagi alapot, amely műgyűjtői tevékenységéhez szükséges volt.
A 19. századi Miskolc végén, az egyik Szinva-patak melletti malommal szemben állt az a földszintes épület, amely ma Petró-házként ismert. Korábbi története bizonytalan, épp városszéli elhelyezkedése miatt. Első levéltári adatok csak a telek történetére utalnak, a telken álló első házról vitéz Kádár Béla nyugalmazott katonatiszt kapcsán hallunk. A ma is látható épület 1927-ben épült, majd később a híres orvos, Petró Sándor (1907 – 1976) tulajdonába került. Egy 1943-ból származó telefonkönyv már őt tünteti fel az épület tulajdonosaként, ahol országosan ismert, modernül felszerelt magánrendelőt működtetett. Ezen praxisa teremtette meg azt az anyagi alapot, amely műgyűjtői tevékenységéhez szükséges volt.
A 19. századi Miskolc végén, az egyik Szinva-patak melletti malommal szemben állt az a földszintes épület, amely ma Petró-házként ismert. Korábbi története bizonytalan, épp városszéli elhelyezkedése miatt. Első levéltári adatok csak a telek történetére utalnak, a telken álló első házról vitéz Kádár Béla nyugalmazott katonatiszt kapcsán hallunk. A ma is látható épület 1927-ben épült, majd később a híres orvos, Petró Sándor (1907 – 1976) tulajdonába került. Egy 1943-ból származó telefonkönyv már őt tünteti fel az épület tulajdonosaként, ahol országosan ismert, modernül felszerelt magánrendelőt működtetett. Ezen praxisa teremtette meg azt az anyagi alapot, amely műgyűjtői tevékenységéhez szükséges volt.
Miskolc első felháza, az úgynevezett Rákóczi-ház, hajdan barokk kúria volt. Ide „költözött át” 1996-ban a Miskolci Galéria. A több mint 300m2 kiállítóhelyen periodikusan jelentkező kiállítások (Országos Grafikai Biennále, Téli Tárlat) és tematikus kiállítás sorozatok (A magyar sokszorosított grafika száz éve, a Magyar Nemzeti Galériával közös gondozású, történeti kiállítás sorozat) mellett kortárs hazai és külföldi alkotók, alkotócsoportok állítanak ki. Emellett, mint a város múzeuma egyre nagyobb súllyal jelennek meg éves kiállításai között a helyi kultúrát, múltat bemutató történeti és társadalomtudományi kiállítások is.
Miskolc első felháza, az úgynevezett Rákóczi-ház, hajdan barokk kúria volt. Ide „költözött át” 1996-ban a Miskolci Galéria. A több mint 300m2 kiállítóhelyen periodikusan jelentkező kiállítások (Országos Grafikai Biennále, Téli Tárlat) és tematikus kiállítás sorozatok (A magyar sokszorosított grafika száz éve, a Magyar Nemzeti Galériával közös gondozású, történeti kiállítás sorozat) mellett kortárs hazai és külföldi alkotók, alkotócsoportok állítanak ki. Emellett, mint a város múzeuma egyre nagyobb súllyal jelennek meg éves kiállításai között a helyi kultúrát, múltat bemutató történeti és társadalomtudományi kiállítások is.
Miskolc első felháza, az úgynevezett Rákóczi-ház, hajdan barokk kúria volt. Ide „költözött át” 1996-ban a Miskolci Galéria. A több mint 300m2 kiállítóhelyen periodikusan jelentkező kiállítások (Országos Grafikai Biennále, Téli Tárlat) és tematikus kiállítás sorozatok (A magyar sokszorosított grafika száz éve, a Magyar Nemzeti Galériával közös gondozású, történeti kiállítás sorozat) mellett kortárs hazai és külföldi alkotók, alkotócsoportok állítanak ki. Emellett, mint a város múzeuma egyre nagyobb súllyal jelennek meg éves kiállításai között a helyi kultúrát, múltat bemutató történeti és társadalomtudományi kiállítások is.
Az ország legnagyobb múltra visszatekintő teátruma a Miskolci Nemzeti Színház, amely az 1991 - 1996 között folyó színház-rekonstrukció eredményként színházi negyeddé bővült. Az épületegyüttesben, a Déryné utcában, ahol 1823-tól 1843-ig Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza állt, található a Színháztörténeti- és Színészmúzeum.
Az ország legnagyobb múltra visszatekintő teátruma a Miskolci Nemzeti Színház, amely az 1991 - 1996 között folyó színház-rekonstrukció eredményként színházi negyeddé bővült. Az épületegyüttesben, a Déryné utcában, ahol 1823-tól 1843-ig Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza állt, található a Színháztörténeti- és Színészmúzeum.
Az ország legnagyobb múltra visszatekintő teátruma a Miskolci Nemzeti Színház, amely az 1991 - 1996 között folyó színház-rekonstrukció eredményként színházi negyeddé bővült. Az épületegyüttesben, a Déryné utcában, ahol 1823-tól 1843-ig Magyarország első magyar nyelvű kőszínháza állt, található a Színháztörténeti- és Színészmúzeum.
A Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpont bemutatja a helyi zsidóság történetét és a zsidó hagyományokat. A Látogatóközpontban részletes betekintést kaphatunk magáról a zsidó kultúráról, és szokásaikról is. Láthatunk a vallás gyakorlásához szükséges ruházatot és olyan relikviákat/kincseket, amelyek fennmaradtak az idők során.
A Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpont bemutatja a helyi zsidóság történetét és a zsidó hagyományokat. A Látogatóközpontban részletes betekintést kaphatunk magáról a zsidó kultúráról, és szokásaikról is. Láthatunk a vallás gyakorlásához szükséges ruházatot és olyan relikviákat/kincseket, amelyek fennmaradtak az idők során.
A Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpont bemutatja a helyi zsidóság történetét és a zsidó hagyományokat. A Látogatóközpontban részletes betekintést kaphatunk magáról a zsidó kultúráról, és szokásaikról is. Láthatunk a vallás gyakorlásához szükséges ruházatot és olyan relikviákat/kincseket, amelyek fennmaradtak az idők során.
Méretében és művészettörténeti értékében is a nagyobbak közé tartozik a kéttornyos, egyenes szentélyzáródású, altemplommal is rendelkező templom - az egri Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, közkeletű nevén Barátok temploma. Az egyhajós barokk templom műemlék. Nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik. A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. Nyitvatartási időben egész évben ingyen látogatható. A temlomban esküvőket is tartanak.
Méretében és művészettörténeti értékében is a nagyobbak közé tartozik a kéttornyos, egyenes szentélyzáródású, altemplommal is rendelkező templom - az egri Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, közkeletű nevén Barátok temploma. Az egyhajós barokk templom műemlék. Nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik. A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. Nyitvatartási időben egész évben ingyen látogatható. A temlomban esküvőket is tartanak.
Méretében és művészettörténeti értékében is a nagyobbak közé tartozik a kéttornyos, egyenes szentélyzáródású, altemplommal is rendelkező templom - az egri Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom, közkeletű nevén Barátok temploma. Az egyhajós barokk templom műemlék. Nyugati oldalához ugyancsak műemlék kolostorépület csatlakozik. A Kossuth utca felé néző, északnyugati homlokzata kéttornyos. Nyitvatartási időben egész évben ingyen látogatható. A temlomban esküvőket is tartanak.
Szomolya közelében áll a Nagyvölgy-tetői kilátó. A fából készült, magaslesre hasonlító építmény, mely szép kilátást nyújt a környékre és Bükk hegyeire. A kilátó autóval megközelíthető, közvetlen alatta meg lehet állni.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
Klebovicz-féle szabadkéményes, nádfedeles tájház. 1819-ben építették, melynek fába vésett bizonyítékát máig megtalálhatjuk. Tornácos, tölgyfa tartó oszlopokkal rendelkezik. A zsúpfedeles, döngölt agyagpadlót felváltotta a téglával kirakott alapzat és a nádtető. Háromosztatú lakóház, mely tisztaszobából, konyhából és a kisházból áll. Mára műemlék jellegű tájház.
