
Hódmezővásárhelyen az egykori izraelita népiskola épületében található Magyarország első vidéki állandó Holokauszt kiállítása, mely a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely nevet viseli. A kiállítás emléket állít az 1944-45-ös esztendők áldozatainak: a munkaszolgálat során, a koncentrációs táborokban és Auschwitz gázkamráinak poklában elpusztultaknak. A zsinagóga órája mind a mai napig azt az időpontot, 10 óra 10 percet mutatja, amikor elhurcolták a város 737 zsidó polgárát.
Hódmezővásárhelyen az egykori izraelita népiskola épületében található Magyarország első vidéki állandó Holokauszt kiállítása, mely a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely nevet viseli. A kiállítás emléket állít az 1944-45-ös esztendők áldozatainak: a munkaszolgálat során, a koncentrációs táborokban és Auschwitz gázkamráinak poklában elpusztultaknak. A zsinagóga órája mind a mai napig azt az időpontot, 10 óra 10 percet mutatja, amikor elhurcolták a város 737 zsidó polgárát.

Hódmezővásárhelyen az egykori izraelita népiskola épületében található Magyarország első vidéki állandó Holokauszt kiállítása, mely a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhely nevet viseli. A kiállítás emléket állít az 1944-45-ös esztendők áldozatainak: a munkaszolgálat során, a koncentrációs táborokban és Auschwitz gázkamráinak poklában elpusztultaknak. A zsinagóga órája mind a mai napig azt az időpontot, 10 óra 10 percet mutatja, amikor elhurcolták a város 737 zsidó polgárát.

A falumúzeum jellegű gyűjtemény az itt élő nemzedékek katolikus hitéletét, a gyékényfeldolgozást, a halászatot, a viseletet, a gazdálkodást s megannyi tápai tárgyi és szellemi hagyományt mutatja be. A kiállítást néhány tápai házmakett, illetve a régi tápai templom kicsinyített mása színesíti, egy tablón pedig Bálint Sándor-fotók is láthatók; ezek egy része Tápén készült. Török Istvánné Kónya Rozália Rózsafüzés társulati `koszorúfej` emlékét bútoraival berendezett szoba őrzi.
A falumúzeum jellegű gyűjtemény az itt élő nemzedékek katolikus hitéletét, a gyékényfeldolgozást, a halászatot, a viseletet, a gazdálkodást s megannyi tápai tárgyi és szellemi hagyományt mutatja be. A kiállítást néhány tápai házmakett, illetve a régi tápai templom kicsinyített mása színesíti, egy tablón pedig Bálint Sándor-fotók is láthatók; ezek egy része Tápén készült. Török Istvánné Kónya Rozália Rózsafüzés társulati `koszorúfej` emlékét bútoraival berendezett szoba őrzi.

A falumúzeum jellegű gyűjtemény az itt élő nemzedékek katolikus hitéletét, a gyékényfeldolgozást, a halászatot, a viseletet, a gazdálkodást s megannyi tápai tárgyi és szellemi hagyományt mutatja be. A kiállítást néhány tápai házmakett, illetve a régi tápai templom kicsinyített mása színesíti, egy tablón pedig Bálint Sándor-fotók is láthatók; ezek egy része Tápén készült. Török Istvánné Kónya Rozália Rózsafüzés társulati `koszorúfej` emlékét bútoraival berendezett szoba őrzi.

A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.
A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.

A makói József Attila Múzeum 1950 óta gyűjti és mutatja be a város és környéke életét. A múzeum főépületében állandó és időszaki kiállítások látogathatók. Az udvaron található a szabadtéri néprajzi kiállítás, a skanzen. A főépülettől pár száz méterre van az Espersit-ház, amely irodalmi kiállítóhely. József Attila legnagyobb pártfogójának - Dr. Espersit Jánosnak -, egykori házában állandó kiállítás várja az érdeklődőket. József Attila a helybéli gimnázium tanulója volt. Első verses kötetéhez Juhász Gyula írt előszót, aki a helyi gimnázium tanára volt.

A Tisza Művelődési Ház és a Keller Lajos Városi Könyvtár, a Helytörténeti Gyűjtemény egy szervezetbe történő összefogása komplex programok lehetőségét jelenti a művészetek népszerűsítésében, a gyermek és ifjúsági programok, rendezvények, a képzőművészeti és helytörténeti kiállítások, hagyományőrző programok, rendezvények, hangversenyek, bemutatók, előadások, kirándulások szervezésében, rendszeressé tételében. Sokkal erőteljesebb háttérmunkát jelent a programok lebonyolításában a szakmailag összetett munkatársi háttér. Hagyományai vannak a réteg-és tömegszórakozási programoknak a közép-és idősebb korosztályok számára is (bálok, zenés-táncos rendezvények), s ugyancsak fontos ezen korosztályok munkájának segítése szakelőadásokkal, fórumokkal, tanfolyamokkal, táborokkal, találkozókkal.
A Tisza Művelődési Ház és a Keller Lajos Városi Könyvtár, a Helytörténeti Gyűjtemény egy szervezetbe történő összefogása komplex programok lehetőségét jelenti a művészetek népszerűsítésében, a gyermek és ifjúsági programok, rendezvények, a képzőművészeti és helytörténeti kiállítások, hagyományőrző programok, rendezvények, hangversenyek, bemutatók, előadások, kirándulások szervezésében, rendszeressé tételében. Sokkal erőteljesebb háttérmunkát jelent a programok lebonyolításában a szakmailag összetett munkatársi háttér. Hagyományai vannak a réteg-és tömegszórakozási programoknak a közép-és idősebb korosztályok számára is (bálok, zenés-táncos rendezvények), s ugyancsak fontos ezen korosztályok munkájának segítése szakelőadásokkal, fórumokkal, tanfolyamokkal, táborokkal, találkozókkal.

A Tisza Művelődési Ház és a Keller Lajos Városi Könyvtár, a Helytörténeti Gyűjtemény egy szervezetbe történő összefogása komplex programok lehetőségét jelenti a művészetek népszerűsítésében, a gyermek és ifjúsági programok, rendezvények, a képzőművészeti és helytörténeti kiállítások, hagyományőrző programok, rendezvények, hangversenyek, bemutatók, előadások, kirándulások szervezésében, rendszeressé tételében. Sokkal erőteljesebb háttérmunkát jelent a programok lebonyolításában a szakmailag összetett munkatársi háttér. Hagyományai vannak a réteg-és tömegszórakozási programoknak a közép-és idősebb korosztályok számára is (bálok, zenés-táncos rendezvények), s ugyancsak fontos ezen korosztályok munkájának segítése szakelőadásokkal, fórumokkal, tanfolyamokkal, táborokkal, találkozókkal.

Azzal a célkitűzéssel hoztam létre a Kiss Kunszt Galériát, hogy hidat képezzen az alkotók és befogadók között. Feladatomnak tartom, hogy a kortárs művészeteket népszerűsítsem, és a közönség számára könnyebben hozzáférhetővé tegyem. Szeretnék a művészet fogalmának tágabb értelmet adni, és meggyőzni az embereket, hogy a művészet mindenki számára elérhető, nem kiváltság, nem kell szakértőnek lenni hozzá. A Kiss Kunszt nem a megszokott értelemben vett galéria. Az időszaki kiállítások mellett, állandó kínálatban magyar tervezők, iparművészek, képzőművészek alkotásait forgalmazom, továbbá havi rendszerességgel művészeti, kulturális, ismeretterjesztő, közéleti témájú programokkal várom az érdeklődőket.
Azzal a célkitűzéssel hoztam létre a Kiss Kunszt Galériát, hogy hidat képezzen az alkotók és befogadók között. Feladatomnak tartom, hogy a kortárs művészeteket népszerűsítsem, és a közönség számára könnyebben hozzáférhetővé tegyem. Szeretnék a művészet fogalmának tágabb értelmet adni, és meggyőzni az embereket, hogy a művészet mindenki számára elérhető, nem kiváltság, nem kell szakértőnek lenni hozzá. A Kiss Kunszt nem a megszokott értelemben vett galéria. Az időszaki kiállítások mellett, állandó kínálatban magyar tervezők, iparművészek, képzőművészek alkotásait forgalmazom, továbbá havi rendszerességgel művészeti, kulturális, ismeretterjesztő, közéleti témájú programokkal várom az érdeklődőket.

Azzal a célkitűzéssel hoztam létre a Kiss Kunszt Galériát, hogy hidat képezzen az alkotók és befogadók között. Feladatomnak tartom, hogy a kortárs művészeteket népszerűsítsem, és a közönség számára könnyebben hozzáférhetővé tegyem. Szeretnék a művészet fogalmának tágabb értelmet adni, és meggyőzni az embereket, hogy a művészet mindenki számára elérhető, nem kiváltság, nem kell szakértőnek lenni hozzá. A Kiss Kunszt nem a megszokott értelemben vett galéria. Az időszaki kiállítások mellett, állandó kínálatban magyar tervezők, iparművészek, képzőművészek alkotásait forgalmazom, továbbá havi rendszerességgel művészeti, kulturális, ismeretterjesztő, közéleti témájú programokkal várom az érdeklődőket.

Az intézménynek a város egyik legrégebbi épülete ad otthont. A múzeum megújult kiállításokkal várja látogatóit. A gyűjtemény állandó kiállítás keretében a kisteleki és Kistelek környéki népélet tárgyait mutatja be a XX. század első feléből. Az épületben a paraszti házbelső és háztartás, valamint a községben egykor működő iparos műhelyek (kovács, cipész, takács) tárgyi emlékeit tekinthetik meg a látogatók. A tájra jellemző szántóföldi gazdálkodást kültéri kiállítás mutatja be.
Az intézménynek a város egyik legrégebbi épülete ad otthont. A múzeum megújult kiállításokkal várja látogatóit. A gyűjtemény állandó kiállítás keretében a kisteleki és Kistelek környéki népélet tárgyait mutatja be a XX. század első feléből. Az épületben a paraszti házbelső és háztartás, valamint a községben egykor működő iparos műhelyek (kovács, cipész, takács) tárgyi emlékeit tekinthetik meg a látogatók. A tájra jellemző szántóföldi gazdálkodást kültéri kiállítás mutatja be.

Az intézménynek a város egyik legrégebbi épülete ad otthont. A múzeum megújult kiállításokkal várja látogatóit. A gyűjtemény állandó kiállítás keretében a kisteleki és Kistelek környéki népélet tárgyait mutatja be a XX. század első feléből. Az épületben a paraszti házbelső és háztartás, valamint a községben egykor működő iparos műhelyek (kovács, cipész, takács) tárgyi emlékeit tekinthetik meg a látogatók. A tájra jellemző szántóföldi gazdálkodást kültéri kiállítás mutatja be.

A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.
A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.

A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.

Csongrád megye egyik legnagyobb tudományos és kulturális intézménye a Koszta József Múzeum. 1897-ben, a megyében a szegedi múzeum megalakulását követően mintegy tíz évvel, másodikként hozták létre. Alapítóigazgatója Csallány Gábor volt, aki tisztségét 1945-ben bekövetkezett haláláig viselte. Szentes egyik legimpozánsabb központi épületében, az egykori megyeházán működő intézmény állandó és időszaki kiállításokkal, valamint három más helyszínen berendezett kiállítóhellyel szolgálja a helyi közönség múltjának átörökítését, az élményteli múzeumlátogatást. Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga a szegedi múzeum után a legnagyobb a megyében.
Csongrád megye egyik legnagyobb tudományos és kulturális intézménye a Koszta József Múzeum. 1897-ben, a megyében a szegedi múzeum megalakulását követően mintegy tíz évvel, másodikként hozták létre. Alapítóigazgatója Csallány Gábor volt, aki tisztségét 1945-ben bekövetkezett haláláig viselte. Szentes egyik legimpozánsabb központi épületében, az egykori megyeházán működő intézmény állandó és időszaki kiállításokkal, valamint három más helyszínen berendezett kiállítóhellyel szolgálja a helyi közönség múltjának átörökítését, az élményteli múzeumlátogatást. Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga a szegedi múzeum után a legnagyobb a megyében.

Csongrád megye egyik legnagyobb tudományos és kulturális intézménye a Koszta József Múzeum. 1897-ben, a megyében a szegedi múzeum megalakulását követően mintegy tíz évvel, másodikként hozták létre. Alapítóigazgatója Csallány Gábor volt, aki tisztségét 1945-ben bekövetkezett haláláig viselte. Szentes egyik legimpozánsabb központi épületében, az egykori megyeházán működő intézmény állandó és időszaki kiállításokkal, valamint három más helyszínen berendezett kiállítóhellyel szolgálja a helyi közönség múltjának átörökítését, az élményteli múzeumlátogatást. Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga a szegedi múzeum után a legnagyobb a megyében.