Csongrád Belsőváros részén található egy terület, amely 17 házból álló védett műemléki házat ölel magába. A Belsőváros köré szerveződött maga Csongrád városa. Korábban kubikosok és halászok, hajóácsok, kisparasztok lakták ezeket az állóhézagos deszkaoromzatú házakat. Az oromzatot a Tiszán a Kárpátokból leúsztatott fenyőfából hajóácsok készítették. Több változatban épültek a házak, a Múzeumház kétablakos megoldással lett helyreállítva és a városrészben élt halászok, hajósok, (hajó)ácsok, és kisparasztok lakberendezését mutatja be. A múzeumházat kétablakos változatában állították helyre.
Csongrád Belsőváros részén található egy terület, amely 17 házból álló védett műemléki házat ölel magába. A Belsőváros köré szerveződött maga Csongrád városa. Korábban kubikosok és halászok, hajóácsok, kisparasztok lakták ezeket az állóhézagos deszkaoromzatú házakat. Az oromzatot a Tiszán a Kárpátokból leúsztatott fenyőfából hajóácsok készítették. Több változatban épültek a házak, a Múzeumház kétablakos megoldással lett helyreállítva és a városrészben élt halászok, hajósok, (hajó)ácsok, és kisparasztok lakberendezését mutatja be. A múzeumházat kétablakos változatában állították helyre.
Csongrád Belsőváros részén található egy terület, amely 17 házból álló védett műemléki házat ölel magába. A Belsőváros köré szerveződött maga Csongrád városa. Korábban kubikosok és halászok, hajóácsok, kisparasztok lakták ezeket az állóhézagos deszkaoromzatú házakat. Az oromzatot a Tiszán a Kárpátokból leúsztatott fenyőfából hajóácsok készítették. Több változatban épültek a házak, a Múzeumház kétablakos megoldással lett helyreállítva és a városrészben élt halászok, hajósok, (hajó)ácsok, és kisparasztok lakberendezését mutatja be. A múzeumházat kétablakos változatában állították helyre.
Az egykori malom kéménye köré épített fémszerkezetes kilátó Nagyér falu déli szélén áll, saját parkolóval, fedett pihenővel. 24,5 m magas és 144 lépcsőfok vezet fel a tetejéig. A kanyarokban kis pihenőhelyeket is kialakítottak. Fentről csodás körpanoráma tárul a környező településekre.
Nandafalva 1979-ben alakult. Kezdetben a ma jóga kolostorként működő szomszédos épületben gyakorolta lelki életét a közösség; a tanya egyik szobáját rendezték be kápolnának. A rendszerváltást követően újabb családok költöztek a lelki oázist jelentő alföldi tanyavilágba. A hagyományos hindu és magyar elemeket ötvöző új templom 2000-ben épült. A közösség a Hindu Vaisnava Egyház és a Magyar Vaisnava Hindu Egyesület közhasznú szervezet keretein belül folytatja tevékenységét. Rendszeresen szervez egyházi, kulturális és oktatási programokat közművelődési és közoktatási intézményekben.
Nandafalva 1979-ben alakult. Kezdetben a ma jóga kolostorként működő szomszédos épületben gyakorolta lelki életét a közösség; a tanya egyik szobáját rendezték be kápolnának. A rendszerváltást követően újabb családok költöztek a lelki oázist jelentő alföldi tanyavilágba. A hagyományos hindu és magyar elemeket ötvöző új templom 2000-ben épült. A közösség a Hindu Vaisnava Egyház és a Magyar Vaisnava Hindu Egyesület közhasznú szervezet keretein belül folytatja tevékenységét. Rendszeresen szervez egyházi, kulturális és oktatási programokat közművelődési és közoktatási intézményekben.
Nandafalva 1979-ben alakult. Kezdetben a ma jóga kolostorként működő szomszédos épületben gyakorolta lelki életét a közösség; a tanya egyik szobáját rendezték be kápolnának. A rendszerváltást követően újabb családok költöztek a lelki oázist jelentő alföldi tanyavilágba. A hagyományos hindu és magyar elemeket ötvöző új templom 2000-ben épült. A közösség a Hindu Vaisnava Egyház és a Magyar Vaisnava Hindu Egyesület közhasznú szervezet keretein belül folytatja tevékenységét. Rendszeresen szervez egyházi, kulturális és oktatási programokat közművelődési és közoktatási intézményekben.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
A napsugárdíszes lakóépület közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak. Az építtető Rácz József, földműves. A városképi jelentőségű népi műemlékházat 2010-ben Alsóvárosi Tájházzá alakították. Megfelelő források előteremtésével a kiváló szegedi néprajztudós, Bálint Sándor emlékét, szellemi hagyatékát megidéző kiállításokat egy újabb épület fogadhatja magába.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
Az egykori gazdaporta 1974 óta áll műemléki védelem alatt. A tájház amellett, hogy múzeumi kiállítóhelyként működik, helyet biztosít az év jeles napjaihoz és ünnepeihez fűződő rendezvényeknek. A parasztház a maga egyszerűségében őrzi a népi építészet és életmód kis darabkáját. A 18. századi nádtetős, vályogfalú ház hiteles környezetben mutatja be a város népművészeti értékeit. A szobákban vásárhelyi bútorok, hímzéseik, a csúcsi, tabáni és újvárosi tálasok munkái láthatók. A szabadkéményes konyha a 20. század elejét idézi. Az udvaron gazdasági épületek istállók, szín magtár és ólak sorakoznak.
A Paprika Malomban kiváló őrleményeket gyártunk és Múzeumunkban bemutatjuk a szegedi és magyar paprika kultúra 200 éves történetét, megelevenítve mindazt a kemény munkát, amivel a szegediek létrehozták a magyar konyha alapvető fűszerét. A Múzeumba látogatók betekintést nyerhetnek a Malomba, paprikát kóstolhatnak és frissen őrölt paprikát vásárolhatnak.
A Paprika Malomban kiváló őrleményeket gyártunk és Múzeumunkban bemutatjuk a szegedi és magyar paprika kultúra 200 éves történetét, megelevenítve mindazt a kemény munkát, amivel a szegediek létrehozták a magyar konyha alapvető fűszerét. A Múzeumba látogatók betekintést nyerhetnek a Malomba, paprikát kóstolhatnak és frissen őrölt paprikát vásárolhatnak.
A Paprika Malomban kiváló őrleményeket gyártunk és Múzeumunkban bemutatjuk a szegedi és magyar paprika kultúra 200 éves történetét, megelevenítve mindazt a kemény munkát, amivel a szegediek létrehozták a magyar konyha alapvető fűszerét. A Múzeumba látogatók betekintést nyerhetnek a Malomba, paprikát kóstolhatnak és frissen őrölt paprikát vásárolhatnak.
Az egyik legelső téglaházunk, 1830 körül épült. Eredetileg a város kegyurai, a Károlyi grófok messziről idetelepített tiszttartója lakhatott benne. Egy rövid ideig Petőfi zord apósa, Szendrey Ignác is eltöltött benne egy telet, mint a mágocsi birtok főinspektora (1851). Itt ringott pár hónapig a `Sasfiók`, Petőfi Zoltánka bölcsője is, mely a gyűjtemény egyik legendás ritkasága.
Az egyik legelső téglaházunk, 1830 körül épült. Eredetileg a város kegyurai, a Károlyi grófok messziről idetelepített tiszttartója lakhatott benne. Egy rövid ideig Petőfi zord apósa, Szendrey Ignác is eltöltött benne egy telet, mint a mágocsi birtok főinspektora (1851). Itt ringott pár hónapig a `Sasfiók`, Petőfi Zoltánka bölcsője is, mely a gyűjtemény egyik legendás ritkasága.
Az egyik legelső téglaházunk, 1830 körül épült. Eredetileg a város kegyurai, a Károlyi grófok messziről idetelepített tiszttartója lakhatott benne. Egy rövid ideig Petőfi zord apósa, Szendrey Ignác is eltöltött benne egy telet, mint a mágocsi birtok főinspektora (1851). Itt ringott pár hónapig a `Sasfiók`, Petőfi Zoltánka bölcsője is, mely a gyűjtemény egyik legendás ritkasága.
A hagyományos földművesek mindennapi használati eszközeit, szerszámait bemutató gyüjtemény.
A Rózsa Sándor Élményház egyedülálló látványosság Ásotthalmon, amely méltón őrzi a legendás betyárvezér emlékét, visszaidézve a kor szellemét. A ház a legkisebbektől a legidősebbekig mindenkinek tartalmas kikapcsolódási lehetőséget nyújt, Rózsa Sándor korabeli eszközökből, levelekből, képekből, könyvtári és múzeumi darabokból álló állandó kiállításával.
A Rózsa Sándor Élményház egyedülálló látványosság Ásotthalmon, amely méltón őrzi a legendás betyárvezér emlékét, visszaidézve a kor szellemét. A ház a legkisebbektől a legidősebbekig mindenkinek tartalmas kikapcsolódási lehetőséget nyújt, Rózsa Sándor korabeli eszközökből, levelekből, képekből, könyvtári és múzeumi darabokból álló állandó kiállításával.
A Rózsa Sándor Élményház egyedülálló látványosság Ásotthalmon, amely méltón őrzi a legendás betyárvezér emlékét, visszaidézve a kor szellemét. A ház a legkisebbektől a legidősebbekig mindenkinek tartalmas kikapcsolódási lehetőséget nyújt, Rózsa Sándor korabeli eszközökből, levelekből, képekből, könyvtári és múzeumi darabokból álló állandó kiállításával.
Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.
Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.
Ismerje meg a történelem homályába vesző szarmata nép mindennapjait a Szarmata Régészeti Park (idő)kapuján belépve! Az árokkal körbevett és monumentális vesszőfonatos palánkfal-erődítmény védő ölelésében felépített szarmata falurekonstrukció hiteles képet ad a korabeli építményekről és életkörülményekről. A belső térben kialakított interaktív kiállítás és kisfilm bemutatja a szarmaták életét, szokásait - már amennyit tudunk róluk, a hiszen a szarmatákat a mai napig számos titok övezi. A Régészeti Park szarmata faluja mellett egy tanösvény is kialakításra került, mely a környék természeti értékeit mutatja be.
