Országos eseménynaptár
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
A Báraczháza-barlangnak is nevezett üreg a Vértes talán legismertebb barlangja, mely hírnevét a régészeti ásatások során innen előkerült Hipparion, vagyis ősló maradványoknak köszönheti. A középső folyosó a barlang főhasadéka, mely kb. 40 méter hosszan hatol be hegy belsejébe. A főhasadék a bejárat közelében a legtágasabb, befelé egyre szűkül, de a belsőbb részeken is kényelmesen végig lehet sétálni benne. A folyosó legvégén meglepő magasságba felnyúló, 10-12 méter magas kürtő alján találjuk magunkat. Igazi felfedezni való, izgalmas kis barlang. Biztonságos bejárásához mindenképpen szükségünk lesz egy jó lámpára!
A Báraczháza-barlangnak is nevezett üreg a Vértes talán legismertebb barlangja, mely hírnevét a régészeti ásatások során innen előkerült Hipparion, vagyis ősló maradványoknak köszönheti. A középső folyosó a barlang főhasadéka, mely kb. 40 méter hosszan hatol be hegy belsejébe. A főhasadék a bejárat közelében a legtágasabb, befelé egyre szűkül, de a belsőbb részeken is kényelmesen végig lehet sétálni benne. A folyosó legvégén meglepő magasságba felnyúló, 10-12 méter magas kürtő alján találjuk magunkat. Igazi felfedezni való, izgalmas kis barlang. Biztonságos bejárásához mindenképpen szükségünk lesz egy jó lámpára!
A Báraczháza-barlangnak is nevezett üreg a Vértes talán legismertebb barlangja, mely hírnevét a régészeti ásatások során innen előkerült Hipparion, vagyis ősló maradványoknak köszönheti. A középső folyosó a barlang főhasadéka, mely kb. 40 méter hosszan hatol be hegy belsejébe. A főhasadék a bejárat közelében a legtágasabb, befelé egyre szűkül, de a belsőbb részeken is kényelmesen végig lehet sétálni benne. A folyosó legvégén meglepő magasságba felnyúló, 10-12 méter magas kürtő alján találjuk magunkat. Igazi felfedezni való, izgalmas kis barlang. Biztonságos bejárásához mindenképpen szükségünk lesz egy jó lámpára!
Egykor pálos kolostor állt a faluban, amelyet 1357-ben említenek először az írásos források. Kont Miklós nádor alapította. A virágzó kolostor a mohácsi vészt követő években pusztult el. Lehetséges, hogy Szentkútjánál is a középkorban épült meg az a kápolna, amelynek romjai a múlt században még láthatók voltak. A mai, Irgalmasság Anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült, báró Fiath Ferencné jóvoltából, s annak a Csöbönyei József harmadrendi testvérnek a segítségével, aki itt is lakott egy remetekunyhóban. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják, a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált templomban. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák.
Egykor pálos kolostor állt a faluban, amelyet 1357-ben említenek először az írásos források. Kont Miklós nádor alapította. A virágzó kolostor a mohácsi vészt követő években pusztult el. Lehetséges, hogy Szentkútjánál is a középkorban épült meg az a kápolna, amelynek romjai a múlt században még láthatók voltak. A mai, Irgalmasság Anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült, báró Fiath Ferencné jóvoltából, s annak a Csöbönyei József harmadrendi testvérnek a segítségével, aki itt is lakott egy remetekunyhóban. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják, a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált templomban. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák.
Egykor pálos kolostor állt a faluban, amelyet 1357-ben említenek először az írásos források. Kont Miklós nádor alapította. A virágzó kolostor a mohácsi vészt követő években pusztult el. Lehetséges, hogy Szentkútjánál is a középkorban épült meg az a kápolna, amelynek romjai a múlt században még láthatók voltak. A mai, Irgalmasság Anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült, báró Fiath Ferencné jóvoltából, s annak a Csöbönyei József harmadrendi testvérnek a segítségével, aki itt is lakott egy remetekunyhóban. A kegyhely főbúcsúja szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén van. Ilyenkor sokan zarándokolnak a kegytemplomba, ahol a szentmiséket a magyaron kívül német- és cigány nyelven is tartják, a hazai cigányság országos jelentőségű kegyhelyévé vált templomban. A kegykápolnában történt imameghallgatások, csodás gyógyulások emlékei a falakon elhelyezett hálatáblák.
A kilátóból remek panoráma tárul elénk. A Felsőpere - Alsópere - Bakonynána háromszögben található Csengő-hegy közel 4 km hosszú. A hegy megközelíthető a 82-es főútról Olaszfalu felé letérve, vagy Bakonynána felől érkezve Alsópere irányába.
A 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon áll. A kilátó vörösfenyőből készült, teljes magassága 23,5 méter, legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett. A kilátó homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alakja nagyon különleges, leginkább egy szélben duzzadó vitorlára hasonlít. A teljes körpanoráma tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét öleli fel.
A 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon áll. A kilátó vörösfenyőből készült, teljes magassága 23,5 méter, legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett. A kilátó homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alakja nagyon különleges, leginkább egy szélben duzzadó vitorlára hasonlít. A teljes körpanoráma tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét öleli fel.
A 2006-ban átadott Csergezán Pál-kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 méteres Nagy-Kopaszon áll. A kilátó vörösfenyőből készült, teljes magassága 23,5 méter, legfelső szintje 18 méterrel van a belépési szint felett. A kilátó homlokzatát különleges lécborítás fedi, ezért tériszony nélkül lehet feljutni a kilátó kereken 100 lépcsőjén a 18 méter magasban elhelyezkedő legfelső kilátószintre. Alakja nagyon különleges, leginkább egy szélben duzzadó vitorlára hasonlít. A teljes körpanoráma tiszta időben a főváros 100 kilométeres sugarú térségét öleli fel.
Egy sziklaszirt tetején áll a lenyűgöző szépségű bakonyi vár. A csodálatosan változatos Bakonyi táj, a természet közeliség, a jó turista útvonalak, az egész évben, minden nap látogatható Cseszneki Vár és a vendégszerető csesznekiek várják a turistákat.
Az Árpád-kori régészeti parkban az ásatási megfigyelések alapján rekonstruált egykori „Csik” nevű falu lakóinak életével ismerkedhetnek meg. Az élmény gazdag programok lebonyolításához sokféle helyszín található a több mint 1 hektáros parkban: középkori csárdaépület kemencékkel, veremház, jurta falu, indián falu, favár a várszínházzal, korszerűen felszerelt előadótermek, játszótér, füves és homokos sportpályák, íjászpálya, fürdőmedence, halastó.
Az Árpád-kori régészeti parkban az ásatási megfigyelések alapján rekonstruált egykori „Csik” nevű falu lakóinak életével ismerkedhetnek meg. Az élmény gazdag programok lebonyolításához sokféle helyszín található a több mint 1 hektáros parkban: középkori csárdaépület kemencékkel, veremház, jurta falu, indián falu, favár a várszínházzal, korszerűen felszerelt előadótermek, játszótér, füves és homokos sportpályák, íjászpálya, fürdőmedence, halastó.
Az Árpád-kori régészeti parkban az ásatási megfigyelések alapján rekonstruált egykori „Csik” nevű falu lakóinak életével ismerkedhetnek meg. Az élmény gazdag programok lebonyolításához sokféle helyszín található a több mint 1 hektáros parkban: középkori csárdaépület kemencékkel, veremház, jurta falu, indián falu, favár a várszínházzal, korszerűen felszerelt előadótermek, játszótér, füves és homokos sportpályák, íjászpálya, fürdőmedence, halastó.
A falu Kisdad nevű részén találhatjuk a takaros kis zsellérházat, melyben a község tájházat rendezett be. A kicsi ház kétosztatú, nádfedele alatt két család fért meg hajdanán. Udvarán ma is látható a hozzá tartozó gémeskút kútágasa.
A sváb kultúra, a régi mindennapos paraszti élethez tartozó berendezési és használati tárgyai és eszközei láthatók a tájházban. A ház melletti fészerben a hagyományos földműveléssel és állattartással kapcsolatos eszközöket találjuk.
