Országos eseménynaptár
Az 1860-ban épült grófi istálló egyik termében alakítottuk ki a lipicai fajtatörténeti múzeumot, amelyben a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni. A 427 éves lipicai fajta történetét ismerheti meg képeken, szobrokon, korabeli szerszámokon keresztűl. Mgmutatjuk Európa legősibb kulturlófajtája hogyan talált új otthont Magyarországon a Bükk hegységben és milyen sikereket ért el a versenysportokban.
Az 1860-ban épült grófi istálló egyik termében alakítottuk ki a lipicai fajtatörténeti múzeumot, amelyben a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni. A 427 éves lipicai fajta történetét ismerheti meg képeken, szobrokon, korabeli szerszámokon keresztűl. Mgmutatjuk Európa legősibb kulturlófajtája hogyan talált új otthont Magyarországon a Bükk hegységben és milyen sikereket ért el a versenysportokban.
Az 1860-ban épült grófi istálló egyik termében alakítottuk ki a lipicai fajtatörténeti múzeumot, amelyben a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni. A 427 éves lipicai fajta történetét ismerheti meg képeken, szobrokon, korabeli szerszámokon keresztűl. Mgmutatjuk Európa legősibb kulturlófajtája hogyan talált új otthont Magyarországon a Bükk hegységben és milyen sikereket ért el a versenysportokban.
1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost. A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik.
1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost. A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik.
1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Csesztvén élt Madách Imre. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost. A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik.
Kocsi múzeumunkban megtalálható többek között a hagyományos paraszti munkákat kiszolgáló szekerek, a későbbi hajtói kocsik, díszhintók folyamatos fejlődését és történetét bemutató kiállítás. Néhány a sok közül: hegyvidéki lőcsös szekér, Károlyi- Eszterházy- Cseklészy- kocsik. A múzeum a Mátyus Udvarház nyitva tartási ideje alatt látogatható.
Kocsi múzeumunkban megtalálható többek között a hagyományos paraszti munkákat kiszolgáló szekerek, a későbbi hajtói kocsik, díszhintók folyamatos fejlődését és történetét bemutató kiállítás. Néhány a sok közül: hegyvidéki lőcsös szekér, Károlyi- Eszterházy- Cseklészy- kocsik. A múzeum a Mátyus Udvarház nyitva tartási ideje alatt látogatható.
Kocsi múzeumunkban megtalálható többek között a hagyományos paraszti munkákat kiszolgáló szekerek, a későbbi hajtói kocsik, díszhintók folyamatos fejlődését és történetét bemutató kiállítás. Néhány a sok közül: hegyvidéki lőcsös szekér, Károlyi- Eszterházy- Cseklészy- kocsik. A múzeum a Mátyus Udvarház nyitva tartási ideje alatt látogatható.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
A sárospataki Rákóczi-várban kapott helyet a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma. A vár épületében 1950-ben kezdte meg működését a Rákóczi Múzeum (ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma). Látogatásunk során csak ritkán érezzük magunkat kiállításon – sokkal inkább egy 16–18. századi időutazáson. A sárospataki vár hazánk egyik legépebben fennmaradt késő reneszánsz épületegyüttese, mely fénykorát a XVII. században a Rákóczi-család uralma alatt élte. A Vörös-torony kőfaragványai a késő reneszánsz építészet reprezentáns darabjai.
Miskolcon található hazánk és Közép-Európa leggazdagabb és legszebb ortodox keresztény egyházi gyűjteménye, a Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum. Ikonosztázionja Közép-Európa egyik legszebb képfala.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
A szépen berendezett Tájház épülete a XIX. század második felében épült parasztház. A hagyományos, három osztatú ház bejárata a pitvarba vagy konyhába nyílik, jobbra az első szoba (ún. első ház), balra a hátsószoba (bizonyos esetekben ez kamra volt). Az összegyűjtött tárgyak a hagyományos paraszti, és módosabb paraszti élet tárgyai. Az udvaron kiállításra került még, a régi, lóvontatású tűzoltó felszerelés is.
Új épületben, megújult szabadtéri színpaddal, aktív, egyedülálló programkínálattal vár minden kedves érdeklődőt a Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont. Az aktív és ökoturizmust népszerűsítő programok mellett a borkultúrához és a gasztronómiához kapcsoló kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad a létesítmény.
Új épületben, megújult szabadtéri színpaddal, aktív, egyedülálló programkínálattal vár minden kedves érdeklődőt a Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont. Az aktív és ökoturizmust népszerűsítő programok mellett a borkultúrához és a gasztronómiához kapcsoló kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad a létesítmény.
Új épületben, megújult szabadtéri színpaddal, aktív, egyedülálló programkínálattal vár minden kedves érdeklődőt a Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont. Az aktív és ökoturizmust népszerűsítő programok mellett a borkultúrához és a gasztronómiához kapcsoló kiállításoknak és rendezvényeknek is otthont ad a létesítmény.
A markazi Tájházat az 1870-es évek elején Valkó Vendel helyi mester építette. A lakóépület szarufás, torokgerendás, vízvetős, deszkaoromzatos, nem típusos háromosztatú ház. Eredetileg két család részére épült, 2 külön bejárattal (1 szoba, konyha).
Látogasson el Ön is a Mátrába, Kelet-Közép-Európa egyik legszebb búcsújáró helyére, a zarándokturizmus megújult hazai gyöngyszemébe! Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelye, a ferences szerzetesek által működtetett Mátraverebély–Szentkút közel 800 éve fogadja a zarándokokat hazánkból és a környező országokból egyaránt. A kegyhelyen szolgálatot teljesítő ferencesek feladata igen szerteágazó. Az év meghatározó ünnepnapjain, különböző liturgikus események és a nagybúcsúk idején fogadják a zarándokok sokaságát, a miséken, és a közös imádságokon.
Látogasson el Ön is a Mátrába, Kelet-Közép-Európa egyik legszebb búcsújáró helyére, a zarándokturizmus megújult hazai gyöngyszemébe! Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelye, a ferences szerzetesek által működtetett Mátraverebély–Szentkút közel 800 éve fogadja a zarándokokat hazánkból és a környező országokból egyaránt. A kegyhelyen szolgálatot teljesítő ferencesek feladata igen szerteágazó. Az év meghatározó ünnepnapjain, különböző liturgikus események és a nagybúcsúk idején fogadják a zarándokok sokaságát, a miséken, és a közös imádságokon.
Látogasson el Ön is a Mátrába, Kelet-Közép-Európa egyik legszebb búcsújáró helyére, a zarándokturizmus megújult hazai gyöngyszemébe! Magyarország római katolikus nemzeti kegyhelye, a ferences szerzetesek által működtetett Mátraverebély–Szentkút közel 800 éve fogadja a zarándokokat hazánkból és a környező országokból egyaránt. A kegyhelyen szolgálatot teljesítő ferencesek feladata igen szerteágazó. Az év meghatározó ünnepnapjain, különböző liturgikus események és a nagybúcsúk idején fogadják a zarándokok sokaságát, a miséken, és a közös imádságokon.
A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.
A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.
A Putnoki Mátyás király Kilátó a település egyik legmagasabb pontján épült fel. 18 méter magas, egyedülálló kilátást nyújt a Sajó-völgyre, a tetejéről rálátni a történelmi Magyarország egy részére, a Felvidékre is, ahogyan Ózdra és Putnokra. A kilátóhoz kiépített gyalogút vezet, melyet néhol „Kilátó” feliratú fatáblák szegélyeznek, segítve az eligazodást egyéb turistajelzések hiányában. A túrát a 26-os főút felől előbb a Zrínyi Miklós utcára fordulva, majd a Csokonai úton keresztül közelíthetjük meg, visszafelé pedig szintén ezen az úton érkezünk a kiindulási pontunkra.
