A tanösvényen az érdeklődők egy 1500 méter hosszú pallóúton sétálva nyerhetnek betekintést a Tisza-tó növény- és állatvilágába. A sétányon elindulva kirándulás tehető a tó korábban megközelíthetetlen vadregényes területére. Az élőlények megfigyelését információs táblák és madármegfigyelők segítik.
A Múzeum országos szinten is egyedülálló szakmatörténeti, kulturális-turisztikai attrakcióival, a múlt történelmi értékeit a jelen kor technikai elemeivel együtt bemutatva felejthetetlen élményt nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A Tűzoltó tér 5. szám alatt, az egykori tűzoltó laktanyában 1999 szeptemberében, az egri tűzoltóság megalakulásának 125. évfordulóján nyílt meg az egri Tűzoltó Múzeum. Az Európai Uniós és állami támogatásból felújított épület és a kibővült kiállítás 2012-ben ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt Egri Tűzoltó Múzeum néven. Az 1929-ben épült három szerállásos épület jellegzetes példája a vidéki tűzoltósági szertáraknak. Az archaikus kiállítótérben a XX. század első felében működő városi tűzoltóságok muzeális értékű járművei láthatóak, melyek összeszerelését, használatát rövid játékfilmen keresztül ismerheti meg a látogató.
A Múzeum országos szinten is egyedülálló szakmatörténeti, kulturális-turisztikai attrakcióival, a múlt történelmi értékeit a jelen kor technikai elemeivel együtt bemutatva felejthetetlen élményt nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A Tűzoltó tér 5. szám alatt, az egykori tűzoltó laktanyában 1999 szeptemberében, az egri tűzoltóság megalakulásának 125. évfordulóján nyílt meg az egri Tűzoltó Múzeum. Az Európai Uniós és állami támogatásból felújított épület és a kibővült kiállítás 2012-ben ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt Egri Tűzoltó Múzeum néven. Az 1929-ben épült három szerállásos épület jellegzetes példája a vidéki tűzoltósági szertáraknak. Az archaikus kiállítótérben a XX. század első felében működő városi tűzoltóságok muzeális értékű járművei láthatóak, melyek összeszerelését, használatát rövid játékfilmen keresztül ismerheti meg a látogató.
A Múzeum országos szinten is egyedülálló szakmatörténeti, kulturális-turisztikai attrakcióival, a múlt történelmi értékeit a jelen kor technikai elemeivel együtt bemutatva felejthetetlen élményt nyújt kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A Tűzoltó tér 5. szám alatt, az egykori tűzoltó laktanyában 1999 szeptemberében, az egri tűzoltóság megalakulásának 125. évfordulóján nyílt meg az egri Tűzoltó Múzeum. Az Európai Uniós és állami támogatásból felújított épület és a kibővült kiállítás 2012-ben ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt Egri Tűzoltó Múzeum néven. Az 1929-ben épült három szerállásos épület jellegzetes példája a vidéki tűzoltósági szertáraknak. Az archaikus kiállítótérben a XX. század első felében működő városi tűzoltóságok muzeális értékű járművei láthatóak, melyek összeszerelését, használatát rövid játékfilmen keresztül ismerheti meg a látogató.
Hazánk legmagasabb pontján, az 1014 méter magas Kékesen áll a jellegzetes formájú TV torony, amelyen egy fedett és nyitott kilátóterasz, valamint egy büfé is helyet kapott. A mintegy 42 méter magasan lévő kilátószintről lélegzetelállító körpanorámában gyönyörködhetünk.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.
A Vitkovics Alkotóház tere alapvetően művészeti, kézműves központ kiszolgálására alkalmas, hangulatos udvara ideális nyári koncerthelyszín. Híréhez méltóan szélesebb programkínálattal igyekszünk élénkíteni látogatóinak körét. A művésztelepen helyet kap a kézművesség, az irodalom, a színjátszás, a képző- és iparművészet hagyományos és a hagyományokban gyökerező kreatív kísérleti műfajai. Helyet kapnak továbbá ifjúsági és felnőtt műhelyek, melyek műfajtól függetlenül téma köré is csoportosulhatnak egy-egy projekt megvalósításakor.
A Vitkovics Alkotóház tere alapvetően művészeti, kézműves központ kiszolgálására alkalmas, hangulatos udvara ideális nyári koncerthelyszín. Híréhez méltóan szélesebb programkínálattal igyekszünk élénkíteni látogatóinak körét. A művésztelepen helyet kap a kézművesség, az irodalom, a színjátszás, a képző- és iparművészet hagyományos és a hagyományokban gyökerező kreatív kísérleti műfajai. Helyet kapnak továbbá ifjúsági és felnőtt műhelyek, melyek műfajtól függetlenül téma köré is csoportosulhatnak egy-egy projekt megvalósításakor.
A Vitkovics Alkotóház tere alapvetően művészeti, kézműves központ kiszolgálására alkalmas, hangulatos udvara ideális nyári koncerthelyszín. Híréhez méltóan szélesebb programkínálattal igyekszünk élénkíteni látogatóinak körét. A művésztelepen helyet kap a kézművesség, az irodalom, a színjátszás, a képző- és iparművészet hagyományos és a hagyományokban gyökerező kreatív kísérleti műfajai. Helyet kapnak továbbá ifjúsági és felnőtt műhelyek, melyek műfajtól függetlenül téma köré is csoportosulhatnak egy-egy projekt megvalósításakor.
A Vörös-kő kilátó Mátraszentlászló közelében, a 781 m magas Vörös-kő hegyen található. Nevét a közelben található vöröses elszíneződésű kövekről kapta. Korábbi kilátó helyére 2005-ben új kilátót emeltek, ahonnan gyönyörű körpanoráma tárul elénk. Galyatető vonulatai, Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Ágasvár, valamint északi irányban tiszta időben még a Magas-Tátra is látható. Legegyszerűbb megközelítése Mátraszentlászlóról, a Kossuth utcából induló sárga jelzésen, ez mindössze pár perces sétát jelent, a táv alig 500 méter.
A Vörös-kő kilátó Mátraszentlászló közelében, a 781 m magas Vörös-kő hegyen található. Nevét a közelben található vöröses elszíneződésű kövekről kapta. Korábbi kilátó helyére 2005-ben új kilátót emeltek, ahonnan gyönyörű körpanoráma tárul elénk. Galyatető vonulatai, Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Ágasvár, valamint északi irányban tiszta időben még a Magas-Tátra is látható. Legegyszerűbb megközelítése Mátraszentlászlóról, a Kossuth utcából induló sárga jelzésen, ez mindössze pár perces sétát jelent, a táv alig 500 méter.
A Vörös-kő kilátó Mátraszentlászló közelében, a 781 m magas Vörös-kő hegyen található. Nevét a közelben található vöröses elszíneződésű kövekről kapta. Korábbi kilátó helyére 2005-ben új kilátót emeltek, ahonnan gyönyörű körpanoráma tárul elénk. Galyatető vonulatai, Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Ágasvár, valamint északi irányban tiszta időben még a Magas-Tátra is látható. Legegyszerűbb megközelítése Mátraszentlászlóról, a Kossuth utcából induló sárga jelzésen, ez mindössze pár perces sétát jelent, a táv alig 500 méter.
A festői szépségű Szalajka-völgyben található az 1970-74 között, az országban elsőként elkészült Erdészeti és Erdei Múzeum. Az Erdészeti Múzeum ágazatonként mutatja be a régi munkaeszközöket, tárgyi- és írásos emlékeket az erdészeteknél folyó munkákról.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
A Gyöngyössolymos északi szélén emelkedő Kis-hegy (388 m) ún. vulkáni dagadókúp, legnagyobb részét lilás színű riolittufa takarja. A Kis-hegy délnyugati meredek sziklás része a Csák-kő. A sziklában természetes barlangok nyílnak. Feltehető, hogy a bronzkori ember is használta ezeket az üregeket lakóhelyül. Ezt támasztja alá az itt talált értékes bronzkori leletanyag.
A rózsaszentmártoni lignitbányászat üzemszerű kezdetének 100 éves évfordulója alkalmából került átadásra a Lignitbányászati Emlékház. Ennek törzsanyagát 1996-ban a Lignitbányászati Alapítvány és a Községi Önkormányzat gyűjtésekből és adományokból alakította ki, melyet az akkori Könyvtár épületében helyeztek el.
A rózsaszentmártoni lignitbányászat üzemszerű kezdetének 100 éves évfordulója alkalmából került átadásra a Lignitbányászati Emlékház. Ennek törzsanyagát 1996-ban a Lignitbányászati Alapítvány és a Községi Önkormányzat gyűjtésekből és adományokból alakította ki, melyet az akkori Könyvtár épületében helyeztek el.
A rózsaszentmártoni lignitbányászat üzemszerű kezdetének 100 éves évfordulója alkalmából került átadásra a Lignitbányászati Emlékház. Ennek törzsanyagát 1996-ban a Lignitbányászati Alapítvány és a Községi Önkormányzat gyűjtésekből és adományokból alakította ki, melyet az akkori Könyvtár épületében helyeztek el.
