Megnyílt a Juhász Lajos Növényház és Tetőkert az érdeklődők számára. Nagy örömünkre végleges helyére költözhettek a trópusi és pozsgás, szubtrópusi növények a Dr. Juhász Lajos Növényházba, a G épület tető részében. A gyűjtemény értékét növeli, hogy Dr. Pócs Tamás akadémikus professzor trópusi útjain gyűjtött Tillandsiákat, egy Kubából származó Cycas fajt és orchideákat is láthatnak az érdeklődők, a közismert üvegházi kaktuszok és szobanövények mellett.
Megnyílt a Juhász Lajos Növényház és Tetőkert az érdeklődők számára. Nagy örömünkre végleges helyére költözhettek a trópusi és pozsgás, szubtrópusi növények a Dr. Juhász Lajos Növényházba, a G épület tető részében. A gyűjtemény értékét növeli, hogy Dr. Pócs Tamás akadémikus professzor trópusi útjain gyűjtött Tillandsiákat, egy Kubából származó Cycas fajt és orchideákat is láthatnak az érdeklődők, a közismert üvegházi kaktuszok és szobanövények mellett.
Megnyílt a Juhász Lajos Növényház és Tetőkert az érdeklődők számára. Nagy örömünkre végleges helyére költözhettek a trópusi és pozsgás, szubtrópusi növények a Dr. Juhász Lajos Növényházba, a G épület tető részében. A gyűjtemény értékét növeli, hogy Dr. Pócs Tamás akadémikus professzor trópusi útjain gyűjtött Tillandsiákat, egy Kubából származó Cycas fajt és orchideákat is láthatnak az érdeklődők, a közismert üvegházi kaktuszok és szobanövények mellett.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
Ez a ház egy saját birtokából élő, lovat tartó gazdaember lakása – századunk első feléből. Kakas-háznak ismerik Átányon, mert benne lakott és belőle halt ki volt gazdája, Kakas Samu. Az építtető ugyan Bedécs József volt (a mestergerenda tanúsága szerint 1856-ban), akitől vásárlás, illetve örökség révén jutott Bedécs Imre kezére. Bedécs Imre lányát, Zsuzsát, pedig Kakas Samu vette feleségül 1920-ban, aki vagyonnal bár, de vevőnek jött a házhoz. Kakas Samu az Átányon nagy múltú Kakas család szegényebb ágából származott.
A Mátra domborulatai között búvik meg Magyarország egyik legnépszerűbb kastélyszállodája, a Kastélyhotel Sasvár Resort, mely családbarát, exluzív, üzleti és wellness hotel is egyben. A történelmi falak között úgy érezheti magát, mint egy kosztümös film főszereplője, egy gróf a középkorból a 21. század küszöbén. A Kastélyhotel ars poeticája: ahol valaha király volt a vendég, ott ma a vendég a király.
A Mátra domborulatai között búvik meg Magyarország egyik legnépszerűbb kastélyszállodája, a Kastélyhotel Sasvár Resort, mely családbarát, exluzív, üzleti és wellness hotel is egyben. A történelmi falak között úgy érezheti magát, mint egy kosztümös film főszereplője, egy gróf a középkorból a 21. század küszöbén. A Kastélyhotel ars poeticája: ahol valaha király volt a vendég, ott ma a vendég a király.
A Mátra domborulatai között búvik meg Magyarország egyik legnépszerűbb kastélyszállodája, a Kastélyhotel Sasvár Resort, mely családbarát, exluzív, üzleti és wellness hotel is egyben. A történelmi falak között úgy érezheti magát, mint egy kosztümös film főszereplője, egy gróf a középkorból a 21. század küszöbén. A Kastélyhotel ars poeticája: ahol valaha király volt a vendég, ott ma a vendég a király.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
A Kerecsendi Hagyományok Háza a község népi, kulturális közösségi és történeti hagyományira jellemző tárgyi és írásos emlékeket gyűjtötte össze, valamit gondoskodik a tárgyi emlékek bemutatásáról az oktatási intézmények tanulói, a község lakói, a településre látogató vendégek számára. A házat a régi leírások és rajzok alapján az eredeti állapotban állították vissza. A tájház folyamatosan szépül bővül. Jellegzetessége a feliratos, mintás tűzfal, valamint az oszlopos, könyöklős tornác. A belső helyiségekben kialakításra került a tiszta szoba, valamint a konyha, eredeti bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Néprajzi eszközök kerültek a nyárikonyhába is. A hátsó szobába a község történetével összefüggő fényképek, térképek, apróbb tárgyak láthatók, de 2006-ban ide került Kerecsend szülöttjének, Mezei István filmoperatőr hagyatékának egy rész is, ki ebben a házban élte gyermekkorát. A Hagyományok Házában állandó és időszaki kiállításokat lehet megtekinteni, de közösségi rendezvényeknek is otthont ad.
Az egykori istállóban az állattartás, a pincében a szőlészet-, és borászat népi eszközeit, tárgyait lehet megtekinteni. További két helyiségben, pedig a kádár mesterség eszközei kerülnek bemutatásra.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A népi értékeket a Falumúzeum gyűjteménye őrzi. A múzeum 1987-ben nyílt meg tíz éves gyűjtőmunka eredményeként. A ház, amit felújítottak és berendeztek, ahogy az a gerendáról leolvasható, 1856-ban épült. Három helyiség van benne. A tisztaszoba és a konyha berendezése egy múlt századi földművelő család életének helyszínéül szolgálhatna. A hátsó szobában az összegyűjtött edények, szerszámok, textilek találhatók.A szoba közepén áll a szövőszék, a látogatók ki is próbálhatják. Az udvaron lévő pajtában kocsik, egyéb szerszámok találhatók.
A mátrafüredi Kozmáry-kilátó csodálatos körpanorámás kilátást kínál a környékre. A kőkilátó könnyen megközelíthető, 370 méteren áll a Mátrában magasodó Dobogó-kövön.
Az 1860-ban épült grófi istálló egyik termében alakítottuk ki a lipicai fajtatörténeti múzeumot, amelyben a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni. A 427 éves lipicai fajta történetét ismerheti meg képeken, szobrokon, korabeli szerszámokon keresztűl. Mgmutatjuk Európa legősibb kulturlófajtája hogyan talált új otthont Magyarországon a Bükk hegységben és milyen sikereket ért el a versenysportokban.
Az 1860-ban épült grófi istálló egyik termében alakítottuk ki a lipicai fajtatörténeti múzeumot, amelyben a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni. A 427 éves lipicai fajta történetét ismerheti meg képeken, szobrokon, korabeli szerszámokon keresztűl. Mgmutatjuk Európa legősibb kulturlófajtája hogyan talált új otthont Magyarországon a Bükk hegységben és milyen sikereket ért el a versenysportokban.
Az 1860-ban épült grófi istálló egyik termében alakítottuk ki a lipicai fajtatörténeti múzeumot, amelyben a lipicai ló történetét, a lovas élet és fogatolás szerszámait, eszközeit és elért eredményeit lehet megtekinteni. A 427 éves lipicai fajta történetét ismerheti meg képeken, szobrokon, korabeli szerszámokon keresztűl. Mgmutatjuk Európa legősibb kulturlófajtája hogyan talált új otthont Magyarországon a Bükk hegységben és milyen sikereket ért el a versenysportokban.
A fiatalok megismerkednek a népszokásokkal, hagyományainkkal, láthatják a régen használatos tárgyakat, eszközöket, a régi népviseletet. Előzetes bejelentkezés után látogatható.
Kocsi múzeumunkban megtalálható többek között a hagyományos paraszti munkákat kiszolgáló szekerek, a későbbi hajtói kocsik, díszhintók folyamatos fejlődését és történetét bemutató kiállítás. Néhány a sok közül: hegyvidéki lőcsös szekér, Károlyi- Eszterházy- Cseklészy- kocsik. A múzeum a Mátyus Udvarház nyitva tartási ideje alatt látogatható.
Kocsi múzeumunkban megtalálható többek között a hagyományos paraszti munkákat kiszolgáló szekerek, a későbbi hajtói kocsik, díszhintók folyamatos fejlődését és történetét bemutató kiállítás. Néhány a sok közül: hegyvidéki lőcsös szekér, Károlyi- Eszterházy- Cseklészy- kocsik. A múzeum a Mátyus Udvarház nyitva tartási ideje alatt látogatható.
Kocsi múzeumunkban megtalálható többek között a hagyományos paraszti munkákat kiszolgáló szekerek, a későbbi hajtói kocsik, díszhintók folyamatos fejlődését és történetét bemutató kiállítás. Néhány a sok közül: hegyvidéki lőcsös szekér, Károlyi- Eszterházy- Cseklészy- kocsik. A múzeum a Mátyus Udvarház nyitva tartási ideje alatt látogatható.
