Az 1956-os eseményekre emlékező, állandó kiállítási teret adott át Szank Község Önkormányzata, amely az oda vezető utat éppúgy a látogatók elé tárja, mint ahogy az akkori események megtorlását is megkísérli érzékeltetni. A történelmi előzmények bemutatása mellett helyi és a közelben élő embereknek is emléket állít. Hirdetőoszlopok korabeli plakátokkal, a megtorlás megyénkben élő áldozatainak nevei falra festve, utcakép a forradalom idejéből, az előzményeket bemutató film egy vetítő teremben és egy Csepel teherautó is várja a látogatókat. A kiállítótérnek nyitvatartási ideje nincs, bejelentkezés útján tud látogatókat fogadni!
Az 1956-os eseményekre emlékező, állandó kiállítási teret adott át Szank Község Önkormányzata, amely az oda vezető utat éppúgy a látogatók elé tárja, mint ahogy az akkori események megtorlását is megkísérli érzékeltetni. A történelmi előzmények bemutatása mellett helyi és a közelben élő embereknek is emléket állít. Hirdetőoszlopok korabeli plakátokkal, a megtorlás megyénkben élő áldozatainak nevei falra festve, utcakép a forradalom idejéből, az előzményeket bemutató film egy vetítő teremben és egy Csepel teherautó is várja a látogatókat. A kiállítótérnek nyitvatartási ideje nincs, bejelentkezés útján tud látogatókat fogadni!
Az 1956-os eseményekre emlékező, állandó kiállítási teret adott át Szank Község Önkormányzata, amely az oda vezető utat éppúgy a látogatók elé tárja, mint ahogy az akkori események megtorlását is megkísérli érzékeltetni. A történelmi előzmények bemutatása mellett helyi és a közelben élő embereknek is emléket állít. Hirdetőoszlopok korabeli plakátokkal, a megtorlás megyénkben élő áldozatainak nevei falra festve, utcakép a forradalom idejéből, az előzményeket bemutató film egy vetítő teremben és egy Csepel teherautó is várja a látogatókat. A kiállítótérnek nyitvatartási ideje nincs, bejelentkezés útján tud látogatókat fogadni!
Magyarország első és egyetlen 56-os múzeumát Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka alapította. A múzeum Kiskunmajsán, az egykori marispusztai tanyai iskola két tantermében nyílt meg 1999-ben. A két kiállítóteremben korabeli zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, valamint az egykori szabadságharcosok képzőművészetei alkotásai és egyéb személyes tárgyaik tekinthetők meg. A múzeum udvarán különféle nehézfegyverek, köztük egy T-55-ös harckocsi láthatók.
Magyarország első és egyetlen 56-os múzeumát Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka alapította. A múzeum Kiskunmajsán, az egykori marispusztai tanyai iskola két tantermében nyílt meg 1999-ben. A két kiállítóteremben korabeli zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, valamint az egykori szabadságharcosok képzőművészetei alkotásai és egyéb személyes tárgyaik tekinthetők meg. A múzeum udvarán különféle nehézfegyverek, köztük egy T-55-ös harckocsi láthatók.
Magyarország első és egyetlen 56-os múzeumát Pongrátz Gergely, a Corvin-köz legendás főparancsnoka alapította. A múzeum Kiskunmajsán, az egykori marispusztai tanyai iskola két tantermében nyílt meg 1999-ben. A két kiállítóteremben korabeli zászlók, fegyverek, térképek, fényképek, újságok, valamint az egykori szabadságharcosok képzőművészetei alkotásai és egyéb személyes tárgyaik tekinthetők meg. A múzeum udvarán különféle nehézfegyverek, köztük egy T-55-ös harckocsi láthatók.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
Aranymonostor Látogatóközpont nemcsak Bugac, de Bács-Kiskun vármegye turisztikai életében is mérföldkő. A település határában közel 15 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt leleteket mutatja be. A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. A különleges, egyedülálló épületében a legmodernebb technológiák segítségével szemléltetik a tatárjárás előtti 150 békeévet, az Árpád-kor gazdagságát. A világszínvonalú kiállítás segítségével beköltözhetünk abba a 12. századi világba, amit a régészek megtaláltak innen nem messze. Felpróbálhatják a látogatók az öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakról készült nemes másolatokat. Filmek segítségével pedig átélhetővé válik az egész környék a virtuális valósága.
Aranymonostor Látogatóközpont nemcsak Bugac, de Bács-Kiskun vármegye turisztikai életében is mérföldkő. A település határában közel 15 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt leleteket mutatja be. A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. A különleges, egyedülálló épületében a legmodernebb technológiák segítségével szemléltetik a tatárjárás előtti 150 békeévet, az Árpád-kor gazdagságát. A világszínvonalú kiállítás segítségével beköltözhetünk abba a 12. századi világba, amit a régészek megtaláltak innen nem messze. Felpróbálhatják a látogatók az öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakról készült nemes másolatokat. Filmek segítségével pedig átélhetővé válik az egész környék a virtuális valósága.
Aranymonostor Látogatóközpont nemcsak Bugac, de Bács-Kiskun vármegye turisztikai életében is mérföldkő. A település határában közel 15 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt leleteket mutatja be. A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. A különleges, egyedülálló épületében a legmodernebb technológiák segítségével szemléltetik a tatárjárás előtti 150 békeévet, az Árpád-kor gazdagságát. A világszínvonalú kiállítás segítségével beköltözhetünk abba a 12. századi világba, amit a régészek megtaláltak innen nem messze. Felpróbálhatják a látogatók az öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakról készült nemes másolatokat. Filmek segítségével pedig átélhetővé válik az egész környék a virtuális valósága.
Az Alföld kis `ékszerdoboza`, a Baghy-Szinyei Merse kúria, egyedülálló műemlék borospincéjével. A Kúria zenei és kulturális rendezvényeknek biztosíthat igényes, természet közeli és újszerű helyszínt A Szinyei Merse műemlék pince is látogatható előzetes egyeztetés alapján.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A Márkus Géza által tervezett szecessziós stílusú Cifrapalota Kecskemét város egyik legfigyelemreméltóbb épülete. Különleges atmoszférájának megteremtésében elsősorban a mennyezetét ékesítő nyolc páváról ismert díszterme és hangulatos belső udvara játszik szerepet.
Minden korosztály számára izgalmas kalandokat rejt a kiskunhalasi Csetényi Park. Egy hely Bács-Kiskun megye kiemelkedő turisztikai és szabadidőközpontjában, Kiskunhalas szívében, ahol egybeolvadhatsz a természettel. A Csetényi Park helyi jelentőségű természetvédelmi terület, ami több állat és növényfaj otthonául szolgál. A madarak fészkelő helye mellett a tó felszínén különleges tanösvény húzódik ahonnan a sűrű nádasban zajló életet is megfigyelhetjük. A parkban továbbá található magas színvonalú kun tematikájú játszótér, 3 szintes kilátó a csónakázó tavon, valamint otthont ad egy vízibivaly rezervátumnak is. Szórakozva tanulhatunk a természetről, az állatvilágról és a kulturális örökségeinkről.
Minden korosztály számára izgalmas kalandokat rejt a kiskunhalasi Csetényi Park. Egy hely Bács-Kiskun megye kiemelkedő turisztikai és szabadidőközpontjában, Kiskunhalas szívében, ahol egybeolvadhatsz a természettel. A Csetényi Park helyi jelentőségű természetvédelmi terület, ami több állat és növényfaj otthonául szolgál. A madarak fészkelő helye mellett a tó felszínén különleges tanösvény húzódik ahonnan a sűrű nádasban zajló életet is megfigyelhetjük. A parkban továbbá található magas színvonalú kun tematikájú játszótér, 3 szintes kilátó a csónakázó tavon, valamint otthont ad egy vízibivaly rezervátumnak is. Szórakozva tanulhatunk a természetről, az állatvilágról és a kulturális örökségeinkről.
Minden korosztály számára izgalmas kalandokat rejt a kiskunhalasi Csetényi Park. Egy hely Bács-Kiskun megye kiemelkedő turisztikai és szabadidőközpontjában, Kiskunhalas szívében, ahol egybeolvadhatsz a természettel. A Csetényi Park helyi jelentőségű természetvédelmi terület, ami több állat és növényfaj otthonául szolgál. A madarak fészkelő helye mellett a tó felszínén különleges tanösvény húzódik ahonnan a sűrű nádasban zajló életet is megfigyelhetjük. A parkban továbbá található magas színvonalú kun tematikájú játszótér, 3 szintes kilátó a csónakázó tavon, valamint otthont ad egy vízibivaly rezervátumnak is. Szórakozva tanulhatunk a természetről, az állatvilágról és a kulturális örökségeinkről.
A csillagvizsgálóban péntekenként csillagászati szakkör várja az érdeklődőket.
