A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
A Szabadszállás határában található csőszház egykoron József Attila nagyapja Pőcze Imre tulajdona volt. Leánya, József Attila édesanyja, Pőcze Borbála Szabadszálláson született és nevelkedett. A költő gyermekkorában testvéreivel sokszor megfordult itt és szép napokat töltöttek el a nagyszülőknél. Az apró csőszházban korhű bútorok és használati tárgyak találhatók. A különc, hallgatag nagyapa képe a Dörmögő című versben fedezhető fel.
Az egykori mészárszéket Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István bérelte 1841 és 1844 között. A megújult tárlatban helyett kapott Dunavecse történelme és a látogatók betekinthetnek a Petrovics család életébe. Továbbá több érdekes történetet hallhatnak Petőfiről is.
A Baja, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas városok és környékük a távbeszélő ellátás szempontjából egy góckörzethez tartoznak. Ennek a területnek a fejlesztését az Emitel Távközlési Rt. végezte 1992 és 2002 között. Ezt mutatja be a kiállítás azokkal a távközlési berendezésekkel, amelyek erről a területről származnak. A góckörzet városai pedig egy-egy jellegzetes épülettel, eseménnyel vagy személyiséggel szerepelve mutatnak rá a telefon és a történelem kapcsolataira. A kiállítás tartósan zárva van.
A Baja, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas városok és környékük a távbeszélő ellátás szempontjából egy góckörzethez tartoznak. Ennek a területnek a fejlesztését az Emitel Távközlési Rt. végezte 1992 és 2002 között. Ezt mutatja be a kiállítás azokkal a távközlési berendezésekkel, amelyek erről a területről származnak. A góckörzet városai pedig egy-egy jellegzetes épülettel, eseménnyel vagy személyiséggel szerepelve mutatnak rá a telefon és a történelem kapcsolataira. A kiállítás tartósan zárva van.
A Baja, Kiskőrös, Kalocsa, Kiskunhalas városok és környékük a távbeszélő ellátás szempontjából egy góckörzethez tartoznak. Ennek a területnek a fejlesztését az Emitel Távközlési Rt. végezte 1992 és 2002 között. Ezt mutatja be a kiállítás azokkal a távközlési berendezésekkel, amelyek erről a területről származnak. A góckörzet városai pedig egy-egy jellegzetes épülettel, eseménnyel vagy személyiséggel szerepelve mutatnak rá a telefon és a történelem kapcsolataira. A kiállítás tartósan zárva van.
A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Változást a ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Az új tulajdonos, a felvidéki Naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira.
A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Változást a ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Az új tulajdonos, a felvidéki Naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira.
A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Változást a ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Az új tulajdonos, a felvidéki Naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira.
Az itt kiállított olajfestmények, aquarellek és pasztellképek néprajzi értékeket is bemutató, hangulatos ókécskei környezetben találhatók.
Kecskeméten állította ki Tancsáné Uzsorás Katalin, az Örök Életű Kecskeméti Színházművészetért Alapítvány kuratóriumi elnöke egyedülálló színészrelikviáit.
A Közösségi Ház épületében állandó kiállítás mutatja be az érdeklődőknek Gy. Szabó Béla alkotásait. Jelenleg a Képtár tulajdonában több mint 600 munkája tekinthető meg, pasztell, szén és fametszetek formájában. A művész 1936 és 1943 között több alkalommal járt a településen, és rajzaiban megörökítette a szanki homokvilágot.
A Közösségi Ház épületében állandó kiállítás mutatja be az érdeklődőknek Gy. Szabó Béla alkotásait. Jelenleg a Képtár tulajdonában több mint 600 munkája tekinthető meg, pasztell, szén és fametszetek formájában. A művész 1936 és 1943 között több alkalommal járt a településen, és rajzaiban megörökítette a szanki homokvilágot.
A Közösségi Ház épületében állandó kiállítás mutatja be az érdeklődőknek Gy. Szabó Béla alkotásait. Jelenleg a Képtár tulajdonában több mint 600 munkája tekinthető meg, pasztell, szén és fametszetek formájában. A művész 1936 és 1943 között több alkalommal járt a településen, és rajzaiban megörökítette a szanki homokvilágot.
A kiskunmajsai járás szinte minden települése gyűjti helyben lévő értékeit, sőt azokat a helyi lakosok mellett a térségből, sőt az országból érkező látogatóknak is bemutatja. Szabad területen, sétaút formájában és korunk technikai megoldásait felhasználva mutatjuk be Szank értékeit és a Hungarikumokat.
A kiskunmajsai járás szinte minden települése gyűjti helyben lévő értékeit, sőt azokat a helyi lakosok mellett a térségből, sőt az országból érkező látogatóknak is bemutatja. Szabad területen, sétaút formájában és korunk technikai megoldásait felhasználva mutatjuk be Szank értékeit és a Hungarikumokat.
A kiskunmajsai járás szinte minden települése gyűjti helyben lévő értékeit, sőt azokat a helyi lakosok mellett a térségből, sőt az országból érkező látogatóknak is bemutatja. Szabad területen, sétaút formájában és korunk technikai megoldásait felhasználva mutatjuk be Szank értékeit és a Hungarikumokat.
A nevezetes helytörténeti gyűjteményt Huley Alfréd evangélikus lelkész alapította. emlékére a tájház falán 2006. augusztus 19-én emléktábla került elhelyezésre.
A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.
