Körös-Maros-közi látnivaló

Gondoltad volna, hogy a Kaáli Autó-Motor Múzeum orosházi kiállításán öt darab közel száz éves, négyhengeres motorbicikli látható? Ez a világviszonylatban is ritkaságnak számító gyűjtemény januártól új reflektorfényben tündököl, megvilágítására különös gondot fordítottunk! A falakat a Dörgicsén kiállított ritka autócsodák színes képeivel díszítettük.

A Vasúttörténeti Alapítvány Szentesi Gépészeti Gyűjteménye kiemelkedik a többi délalföldi kiállítóhelyeink, filiáléink közül. Itt a Szentesi MÁV Motorgarázs múltjának, működésének kutatása és az ezzel kapcsolatos dokumentumok, tárgyak gyűjtése, megőrzése, ápolása történik, ezek bemutatása állandó kiállítás, skanzen keretében, ezzel együtt a mellékvonali motorkocsis közlekedés emlékeinek megőrzése és népszerűsítése. A parkban kiállított, az eredeti állapotban megőrzött nagyvasúti járművek mellett kisvasút is működik. A Motorgarázs 1928-ban épült, szomszédságában csodálatos zöld környezetben és eredeti vasúti létesítményekben 2005-ben jött létre a rendszeresen megújuló Gyűjtemény.

A több mint 1000 méter hosszú tanösvény, lombkorona sétány és 15 méter magas kilátó egyedi betekintést enged a lombkorona világ életébe. Különlegessége, hogy földön, vízen és levegőben túrázhatnak a látogatók. Egyedi, új technológiák és interaktív szemléltető eszköz révén mutatja be a természet értékeit, biztosítja a szabadidő élményszerű eltöltését. A tanösvény egy része a holtág nádasán vezet keresztül. Az Erzsébet Ligeti Lombkorona Sétány és Kilátó (Erzsébet liget): 2015-ben „AZ ÉV ÖKOTURISZTIKAI LÉTESÍTMÉNYE” pályázaton, tanösvény kategóriában 2. helyezést ért el.

Gyomaendrőd központjában található látogatóközpont egy állandó kiállításnak ad otthont „Az esőcsepptől a Körösig” témában. A kiállítás interaktív táblákkal látványosan mutatja be egy esőcsepp útját a földön, víz felhasználását a háztartásokban, a csatornarendszerek létrejöttének történetét egészen az ókortól napjainkig, a szennyvíz útját és tisztulását, a vízhez köthető betegségeket, az ellenük való védekezést és még sok érdekes témát ölelve fel.

Erkel Ferenc szülőházában a magyar opera megteremtőjének életútját és munkásságát mutatja be az emlékkiállítás. Erkel Ferenc megújult szülőháza, egy modern látogatóbarát múzeum. Az új állandó kiállítás az épület eredeti funkciójára épül. Bemutatja Erkel szülőházának eredeti funkcióit, az iskola és lakóház kettősségét. Az egykori osztálytermében ismét egy 19. századi tanterem kialakítására került sor, míg az épület további három helyiségében az Erkel család korábbi otthonát megjelenítő hálószobából, szalonból és konyhából álló enteriőr fogadja a látogatókat. További három helyiségben és egy vetítőteremben pedig közvetlenül Erkel Ferenc munkássága kerül bemutatásra.

Az egykori grófi rezidenciában a nagyközönség előtt is megnyílt a gyulai Almásy-kastély a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A műemléki elveknek megfelelő módon – teljes körűen helyreállításra került az épületben különleges kiállítás kapott helyet. Ünnep és hétköznap, úr és cseléd, fény és árnyék. A kiállítás középpontjában az egykori kastély életét „láthatatlan motorként” működtető cselédség mindennapjainak, valamint a főúri életforma színtereinek színes, izgalmas, élményszerű bemutatása áll az országban egyedülálló interaktív eszközök segítségével. A kiállítás oly sokrétű, hogy érdemes többször visszatérve, minden egyes alkalommal újabb részleteket felfedezve megismerni ezt a különleges világot.

Gyulai Vármúzeum - A végvárak, véghelyek a török-magyar harcok korának legfontosabb védőpontjai, a haza védelme szempontjából pajzsok, amelyek tagozott ívekben védték a Felvidéket, a Dunántúl északnyugati részét és Erdélyt, valamint magát Bécset is. Ebbe a láncolatba tartozik a gyulai vár, ahogy jellemezni szokták: `Közép-Kelet Európa egyetlen épen maradt, sík vidéki, gótikus téglavára`. Az igaz, hogy még egy olyan védelmi objektum, amely annyi 15. századi részletet megőrzött, nincs az említett régióban. Hogy ez megtörténhetett, az annak köszönhető, hogy a 19-20. században romos részeit kijavították, és semmilyen modern célra nem alakították át. Valamint az is bizonyos, hogy a várépületünk egy grófi kastély ma is zömmel meglévő ősparkjában áll, és mint romantikus rom elkerülte a pusztulást.

A Kohán György festőművész alkotásait bemutató Kohán Képtár nagyobb épületbe költözött, korábbi helyszíne pedig Vigadó név alatt, multifunkciós rendezvényteremként működik tovább. Az eredeti pompájában helyreállított épületben számtalan közösségi program szolgálja a helyiek és a turisták szórakozását.

A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre.

A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartása és fejlesztése.