A „Bihari remete” életét és munkásságát bemutató kiállítást tekinthetnek meg itt az érdeklődők. Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus. A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították. A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.
A „Bihari remete” életét és munkásságát bemutató kiállítást tekinthetnek meg itt az érdeklődők. Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus. A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították. A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.
A „Bihari remete” életét és munkásságát bemutató kiállítást tekinthetnek meg itt az érdeklődők. Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján. A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus. A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították. A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.
Az egykor a díszfaiskolánk termesztésének alapjául szolgáló törzskönyvezett génállomány (anyanövények) lett később hivatalosan is arborétummá nyilvánítva. Itt a vásárlóink megnézhetik, hogy egy-egy fa, cserje hogy néz ki véglegesre kifejlődve, mekkora a helyigénye, milyen a habitusa, mekkora a díszítőértéke, és milyenek egymással társítva. A növényállomány fajtaösszetétele megtervezett, az elrendezésük pedig parkszerű.
Az egykor a díszfaiskolánk termesztésének alapjául szolgáló törzskönyvezett génállomány (anyanövények) lett később hivatalosan is arborétummá nyilvánítva. Itt a vásárlóink megnézhetik, hogy egy-egy fa, cserje hogy néz ki véglegesre kifejlődve, mekkora a helyigénye, milyen a habitusa, mekkora a díszítőértéke, és milyenek egymással társítva. A növényállomány fajtaösszetétele megtervezett, az elrendezésük pedig parkszerű.
Az egykor a díszfaiskolánk termesztésének alapjául szolgáló törzskönyvezett génállomány (anyanövények) lett később hivatalosan is arborétummá nyilvánítva. Itt a vásárlóink megnézhetik, hogy egy-egy fa, cserje hogy néz ki véglegesre kifejlődve, mekkora a helyigénye, milyen a habitusa, mekkora a díszítőértéke, és milyenek egymással társítva. A növényállomány fajtaösszetétele megtervezett, az elrendezésük pedig parkszerű.
A Bihari Múzeum Bihar központjában, Berettyóújfaluban található.A város közepén az egykori községháza épületében találhat meg bennünket! Térjen be hozzánk!
A biharkeresztesi Csicsóka Tájházat a Marosán család hozta létre és a hagyománytisztelet szellemében működtetik. A család célja, hogy portájukon bemutassák a bihari gazdák hagyományos életmódját, ezért a gazdasági udvart őshonos állatokkal népesítették be. Megtalálható itt a fodros tollú lúd, a gyöngytyúk, a pulyka, a racka, a kecske és a szamár is. Az állományt folyamatosan fejlesztik a Debreceni Egyetem Génközpontja segítségével. A ház melletti veteményeskertben minden megtalálható, ami egy hagyományos parasztportán megtermett. A virágoskertbe régi fajtájú egynyári és évelő virágokat telepítettek. Fűszerkert is kialakításra került a ház mellett. A kerítés tövébe ültetett, az őszi virágzáskor élénk sárga virágával gyönyörködtető csicsóka pedig a ház névadója lett.
A biharkeresztesi Csicsóka Tájházat a Marosán család hozta létre és a hagyománytisztelet szellemében működtetik. A család célja, hogy portájukon bemutassák a bihari gazdák hagyományos életmódját, ezért a gazdasági udvart őshonos állatokkal népesítették be. Megtalálható itt a fodros tollú lúd, a gyöngytyúk, a pulyka, a racka, a kecske és a szamár is. Az állományt folyamatosan fejlesztik a Debreceni Egyetem Génközpontja segítségével. A ház melletti veteményeskertben minden megtalálható, ami egy hagyományos parasztportán megtermett. A virágoskertbe régi fajtájú egynyári és évelő virágokat telepítettek. Fűszerkert is kialakításra került a ház mellett. A kerítés tövébe ültetett, az őszi virágzáskor élénk sárga virágával gyönyörködtető csicsóka pedig a ház névadója lett.
A biharkeresztesi Csicsóka Tájházat a Marosán család hozta létre és a hagyománytisztelet szellemében működtetik. A család célja, hogy portájukon bemutassák a bihari gazdák hagyományos életmódját, ezért a gazdasági udvart őshonos állatokkal népesítették be. Megtalálható itt a fodros tollú lúd, a gyöngytyúk, a pulyka, a racka, a kecske és a szamár is. Az állományt folyamatosan fejlesztik a Debreceni Egyetem Génközpontja segítségével. A ház melletti veteményeskertben minden megtalálható, ami egy hagyományos parasztportán megtermett. A virágoskertbe régi fajtájú egynyári és évelő virágokat telepítettek. Fűszerkert is kialakításra került a ház mellett. A kerítés tövébe ültetett, az őszi virágzáskor élénk sárga virágával gyönyörködtető csicsóka pedig a ház névadója lett.
A ház módosabb gazda háza volt, mely 1870-körül épülhetett, alaprajza egy pitvarból és két szobából áll. Eredetileg nádtető fedte és mindkét szobában volt kemence (egy kerek és egy szögletes), melyekből mára csak a kemence szája, a beépített tűzhely és az egyik helyreállított kemence látható. A házhoz hatalmas udvar és melléképületek (ólak, istállók, góré, szín stb.) tartoztak. Az udvar közepén gémeskút is volt, melyet az 1970-es években temettek be.
A ház módosabb gazda háza volt, mely 1870-körül épülhetett, alaprajza egy pitvarból és két szobából áll. Eredetileg nádtető fedte és mindkét szobában volt kemence (egy kerek és egy szögletes), melyekből mára csak a kemence szája, a beépített tűzhely és az egyik helyreállított kemence látható. A házhoz hatalmas udvar és melléképületek (ólak, istállók, góré, szín stb.) tartoztak. Az udvar közepén gémeskút is volt, melyet az 1970-es években temettek be.
A ház módosabb gazda háza volt, mely 1870-körül épülhetett, alaprajza egy pitvarból és két szobából áll. Eredetileg nádtető fedte és mindkét szobában volt kemence (egy kerek és egy szögletes), melyekből mára csak a kemence szája, a beépített tűzhely és az egyik helyreállított kemence látható. A házhoz hatalmas udvar és melléképületek (ólak, istállók, góré, szín stb.) tartoztak. Az udvar közepén gémeskút is volt, melyet az 1970-es években temettek be.
A Tájház ízelítőt ad a falusi élet hangulatából, a letűnt idők díszítő és használati tárgyaiból.
Dr. Dankó Imre szakmai vezetésével először 1996-ban kezdtek Biharkeresztesen helytörténeti gyűjtemény létrehozásába.
A Morotva Liget Sport és Szabadidőközpont Berettyóújfalu kertvárosában, Berettyószentmárton szélén helyezkedik el. Egyik oldalról a Berettyó folyó veszi körül a közepén pedig a liget szíve található: a Morotva tó. Gyönyörű tóparti környezetben, kiépített stégeken gyönyörködhet a természet adta környezetben.
A Morotva Liget Sport és Szabadidőközpont Berettyóújfalu kertvárosában, Berettyószentmárton szélén helyezkedik el. Egyik oldalról a Berettyó folyó veszi körül a közepén pedig a liget szíve található: a Morotva tó. Gyönyörű tóparti környezetben, kiépített stégeken gyönyörködhet a természet adta környezetben.
A Morotva Liget Sport és Szabadidőközpont Berettyóújfalu kertvárosában, Berettyószentmárton szélén helyezkedik el. Egyik oldalról a Berettyó folyó veszi körül a közepén pedig a liget szíve található: a Morotva tó. Gyönyörű tóparti környezetben, kiépített stégeken gyönyörködhet a természet adta környezetben.
A gazdag történelmi múltra visszatekintő Nagykereki Hajdú-Bihar megye legrégebbi települései közé tartozik. Itt található a megye egyik leghíresebb műemléke, a 12?13. században épült várkastély, amelynek Corvin János, az Ártándy-család, majd Báthory István erdélyi fejedelem is a tulajdonosa volt. Az épület 1953-tól műemléki védettséget élvez.
A gazdag történelmi múltra visszatekintő Nagykereki Hajdú-Bihar megye legrégebbi települései közé tartozik. Itt található a megye egyik leghíresebb műemléke, a 12?13. században épült várkastély, amelynek Corvin János, az Ártándy-család, majd Báthory István erdélyi fejedelem is a tulajdonosa volt. Az épület 1953-tól műemléki védettséget élvez.
A gazdag történelmi múltra visszatekintő Nagykereki Hajdú-Bihar megye legrégebbi települései közé tartozik. Itt található a megye egyik leghíresebb műemléke, a 12?13. században épült várkastély, amelynek Corvin János, az Ártándy-család, majd Báthory István erdélyi fejedelem is a tulajdonosa volt. Az épület 1953-tól műemléki védettséget élvez.
Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.
Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.
Vertfalú,nádfedeles épület. Négy helyiségből áll,tiszta szoba,lakó szoba,konyha,és tornác. A lakó szobában,buboskemence van,amit a konnyhából lehet fűteni. Mellete beépitett spór,amin általában télen főztek. Régen ebben sütötték a kenyeret,kenyérlángost,vagy ünnepnapokra a kalácsot. A konyha nyitott kéményes volt. A mostani berendezés,az 1910-es éveket idézi. Az istálóban,szövéssel,földmüveléssel,és állattenyésztéssel kapcsolatos tárgyak vannak kiállitva.
