Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás 130 kiállítóval Budapesten a Vajdahunyad várban
Országos Közfoglalkoztatási Kiállítás 130 kiállítóval Budapesten a Vajdahunyad várban
Disznóvágás bemutatók és óriási kolbászvásár, családi programok, folklór műsorok várják!
Disznóvágás bemutatók és óriási kolbászvásár, családi programok, folklór műsorok várják!
Gyulai wellness kikapcsolódás teljes panziós akcióval!
Gyulai wellness kikapcsolódás teljes panziós akcióval!
Kapcsolódj ki Sopronban ősszel is - gazdag programkínálattal!
Kapcsolódj ki Sopronban ősszel is - gazdag programkínálattal!

A „Bihari remete” életét és munkásságát bemutató kiállítást tekinthetnek meg itt az érdeklődők. Nyitva tartás csak előzetes bejelentkezés alapján.


A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus.
Tiszabercelen született 1746-ban (vagy 1747-ben). Sokgyermekes birtokos nemesi család sarja. Bessenyei Zsigmond vármegyei táblabíró és Ilosvay Mária fia. 1755-60-ban a sárospataki kollégiumban tanult. 1765-ben két bátyja után ő is Bécsbe került Mária Terézia testőrségének magyar részlegébe. Nyelveket tanult, szenvedélyesen olvasott, megismerkedett a felvilágosodás eszméivel. 1772-ben megjelent a magyar felvilágosodás kezdetének tekintett Ágis tragédiája című műve, melyet a királynő jóváhagyásával, neki szóló ajánlással jelent meg. 1773-ban kilépett a testőrségből. 1780-ban Mária Terézia udvari könyvtárossá nevezte ki, de a királynő halála után bizonytalanná vált helyzete. Mária Terézia fia, II. József 1782-ben megvonta évjáradékát, s így hazatért szülőhazájába.

Előbb szülőfalujában, majd Feketetótiban gazdálkodott. 1787-ben a családi perpatvarok elől Pusztakovácsiba (a mai Bakonszegbe) költözött. 1790-ben Bihar megye táblabírája lett. Megismerkedett Kazinczy Ferenccel. Remete életet élt 1804-ig, míg bátyjának, Lászlónak leánya Anna ide nem költözött hozzá ápolónak, súlyos betegsége miatt. Amikor tudomására jutott, hogy munkáinak megjelenését a cenzúra nem engedélyezi, letette a tollat, de gondoskodott műveinek fennmaradásáról. Kéziratait közvetlenül halála előtt a Nemzeti Múzeum Könyvtárának, másolataikat korábban a sárospataki kollégium könyvtárának adományozta.

Csendes napjait mezei gazdálkodással, vadászattal, írás-olvasással töltve, csak kevés emberrel érintkezett. Ilyennek óhajtotta a temetését is: egyházi szertartás nélkül temették el, udvara kertjében kedvenc almafája alá 1811-ben. Sírja 70 évig jeltelen volt. Hamvait 1940-ben átszállították Nyíregyházára az Északi-Temetőbe.

A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.

A vályogfalú, fafaragásos tornácú, nádfedeles parasztházban berendezett kiállítás tablókon és használati tárgyakon keresztül mutatja be a híres író-filozófus életét, munkásságát. A XVIII. századi emlékház kiválóan szemlélteti, hogy nemesi házakon is használtak egyszerűbb, szegényesebb díszítésmódot.

A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították.

Forrás: Facebook

2017.01.01 - 2017.12.31

KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
Bessenyei György Emlékház