A világörökségi helyszínek a Székesegyháztól délre, a Szent István téren és környékén találhatók. A Cella Septichora Látogatóközpont bejárata a tér felső részén a sétányról, az Ókeresztény Mauzóleum a tér középső részéről, az Ókeresztény temetőkápolna és sírépítmények az Apáca utcából közelíthetők meg.
A világörökségi helyszínek a Székesegyháztól délre, a Szent István téren és környékén találhatók. A Cella Septichora Látogatóközpont bejárata a tér felső részén a sétányról, az Ókeresztény Mauzóleum a tér középső részéről, az Ókeresztény temetőkápolna és sírépítmények az Apáca utcából közelíthetők meg.
A világörökségi helyszínek a Székesegyháztól délre, a Szent István téren és környékén találhatók. A Cella Septichora Látogatóközpont bejárata a tér felső részén a sétányról, az Ókeresztény Mauzóleum a tér középső részéről, az Ókeresztény temetőkápolna és sírépítmények az Apáca utcából közelíthetők meg.
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.
Abaliget a Dél-dunántúl egyik csodás természeti egysége. Pécstől 15, Orfűtől 3 km-re fekszik, természetvédelmi terület. A településen áthalad az Országos KÉK Túra útvonala, egyik szakaszán kb. 1,5 órás kellemes sétát lehet tenni, erdőt-mezőt érintve. A csónakázó tavon új csónakokkal és vízibiciklikkel lehet ringatózni a vízen.
Abaliget a Dél-dunántúl egyik csodás természeti egysége. Pécstől 15, Orfűtől 3 km-re fekszik, természetvédelmi terület. A településen áthalad az Országos KÉK Túra útvonala, egyik szakaszán kb. 1,5 órás kellemes sétát lehet tenni, erdőt-mezőt érintve. A csónakázó tavon új csónakokkal és vízibiciklikkel lehet ringatózni a vízen.
Abaliget a Dél-dunántúl egyik csodás természeti egysége. Pécstől 15, Orfűtől 3 km-re fekszik, természetvédelmi terület. A településen áthalad az Országos KÉK Túra útvonala, egyik szakaszán kb. 1,5 órás kellemes sétát lehet tenni, erdőt-mezőt érintve. A csónakázó tavon új csónakokkal és vízibiciklikkel lehet ringatózni a vízen.
A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be. A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan főművek, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a Baalbek átfogó képet adnak a művész egyedülálló munkásságáról.
A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be. A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan főművek, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a Baalbek átfogó képet adnak a művész egyedülálló munkásságáról.
A Janus Pannonius Múzeum egyik legnépszerűbb állandó kiállítása a magyar festészet magányos óriása, Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) jelentős alkotásait mutatja be. A korai tanulmányrajzok mellett ismert tájképek és olyan főművek, mint a Mária kútja Názáretben, a Magányos cédrus és a Baalbek átfogó képet adnak a művész egyedülálló munkásságáról.
A tanösvény bemutatja többek között az Abaligeti-barlang környékének földtani érdekességeit, karsztjelenségeit, élővilágát, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását, az erdő természetes megújulását, a talajerózió folyamatát. A tanösvény állomásokat fákra, vagy kövekre festett denevér emblémák és számok jelzik. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a túrázók a Duna Dráva nemzeti Park honlapjáról letölthető vezetőfüzetből olvashatják el. A tanösvény bejárható önállóan, vagy igényelhető szakvezetés a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól.
A tanösvény bemutatja többek között az Abaligeti-barlang környékének földtani érdekességeit, karsztjelenségeit, élővilágát, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását, az erdő természetes megújulását, a talajerózió folyamatát. A tanösvény állomásokat fákra, vagy kövekre festett denevér emblémák és számok jelzik. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a túrázók a Duna Dráva nemzeti Park honlapjáról letölthető vezetőfüzetből olvashatják el. A tanösvény bejárható önállóan, vagy igényelhető szakvezetés a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól.
A tanösvény bemutatja többek között az Abaligeti-barlang környékének földtani érdekességeit, karsztjelenségeit, élővilágát, a különböző gazdálkodási módok természetre gyakorolt hatását, az erdő természetes megújulását, a talajerózió folyamatát. A tanösvény állomásokat fákra, vagy kövekre festett denevér emblémák és számok jelzik. Az egyes állomáshelyekhez tartozó ismertetőket a túrázók a Duna Dráva nemzeti Park honlapjáról letölthető vezetőfüzetből olvashatják el. A tanösvény bejárható önállóan, vagy igényelhető szakvezetés a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságtól.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.
Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.
Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.
Az Erdős Kamill Cigánymúzeum állandó kiállítása az újjáépített Rácz Aladár Közösségi Házban nyílt meg. A kiállítási anyag elsősorban a baranyai cigányság történetébe és jelenébe kíván betekintést adni, ezért is viseli a Képek a Baranyai cigányság múltjából és jelenéből címet. A kiállítás és a múzeum jelképes, hiszen létével szeretnénk szembesíteni a mindenkori kormányzatot, hogy fontos lenne a cigányság polgárosodásának és integrációjának elősegítése érdekében cigány intézményhálózat kialakítására, köztük országos gyűjtőkörű cigánymúzeum alapítására.
Az Erdős Kamill Cigánymúzeum állandó kiállítása az újjáépített Rácz Aladár Közösségi Házban nyílt meg. A kiállítási anyag elsősorban a baranyai cigányság történetébe és jelenébe kíván betekintést adni, ezért is viseli a Képek a Baranyai cigányság múltjából és jelenéből címet. A kiállítás és a múzeum jelképes, hiszen létével szeretnénk szembesíteni a mindenkori kormányzatot, hogy fontos lenne a cigányság polgárosodásának és integrációjának elősegítése érdekében cigány intézményhálózat kialakítására, köztük országos gyűjtőkörű cigánymúzeum alapítására.
Az Erdős Kamill Cigánymúzeum állandó kiállítása az újjáépített Rácz Aladár Közösségi Házban nyílt meg. A kiállítási anyag elsősorban a baranyai cigányság történetébe és jelenébe kíván betekintést adni, ezért is viseli a Képek a Baranyai cigányság múltjából és jelenéből címet. A kiállítás és a múzeum jelképes, hiszen létével szeretnénk szembesíteni a mindenkori kormányzatot, hogy fontos lenne a cigányság polgárosodásának és integrációjának elősegítése érdekében cigány intézményhálózat kialakítására, köztük országos gyűjtőkörű cigánymúzeum alapítására.
A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.
A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.
A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.
Közel három évszázad hagyománya, művészete és tudása testesül meg a készülő ólomkatonákban. A hőskorban először az 1/25-ös léptékű, kb. 90 mm-es figurák jelentek meg. Az alakot keményfába vájták, így készítésük akár egy hónapot is igényelt. Évekig tartó kísérletekkel sikerült olyan gyártási rendszert kifejleszteni, amivel a kis jövedelműek is hozzájuthatnak az áhított ólom hadsereghez. Az ólomkatonák segítenek a történelem megismerésében.
Közel három évszázad hagyománya, művészete és tudása testesül meg a készülő ólomkatonákban. A hőskorban először az 1/25-ös léptékű, kb. 90 mm-es figurák jelentek meg. Az alakot keményfába vájták, így készítésük akár egy hónapot is igényelt. Évekig tartó kísérletekkel sikerült olyan gyártási rendszert kifejleszteni, amivel a kis jövedelműek is hozzájuthatnak az áhított ólom hadsereghez. Az ólomkatonák segítenek a történelem megismerésében.
Közel három évszázad hagyománya, művészete és tudása testesül meg a készülő ólomkatonákban. A hőskorban először az 1/25-ös léptékű, kb. 90 mm-es figurák jelentek meg. Az alakot keményfába vájták, így készítésük akár egy hónapot is igényelt. Évekig tartó kísérletekkel sikerült olyan gyártási rendszert kifejleszteni, amivel a kis jövedelműek is hozzájuthatnak az áhított ólom hadsereghez. Az ólomkatonák segítenek a történelem megismerésében.
