A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
A gyűjteményt 1990-ben a Kincskereső Általános Iskola egyik, erre a célra biztosított folyosóján rendezték be. Tréfásan a tájház elnevezésre utalva „tájfolyosónak` is becézik. A gyűjtemény tükrözi a galgagutai szlovákok 19. századvégi és 20. századeleji lakáskultúrájának, kismesterségeinek, népviseletének, főbb ház körüli eszközeinek jellegzetességeit. A szlovák klub tagjai folyamatosan bővítik a gyűjteményt.
Ismerd meg a Börzsöny és Ipoly völgye legendákkal benépesített táját, Drégelypalánkot és Drégely várát a Szondi Kiállítótér és Turisztikai Központon keresztül, ahol megelevenednek a történelemkönyvek lapjai!
A Kelet-Cserhátban, a Tepke csúcsán áll a 22,40 méter magas kilátó. Innen festői kilátás nyílik a Mátrára és a Cserhátra, nyugat felé pedig a Börzsönyre. A Cserhátban számos kilátóhelyet találunk, de egyik sem vetekedhet a Tepkéről kínálkozó látvánnyal. A kilátó alatti túraúton információs tábla segíti az eligazodást a környék állat- és növényvilágában, illetve a természeti környezetben.
A Kelet-Cserhátban, a Tepke csúcsán áll a 22,40 méter magas kilátó. Innen festői kilátás nyílik a Mátrára és a Cserhátra, nyugat felé pedig a Börzsönyre. A Cserhátban számos kilátóhelyet találunk, de egyik sem vetekedhet a Tepkéről kínálkozó látvánnyal. A kilátó alatti túraúton információs tábla segíti az eligazodást a környék állat- és növényvilágában, illetve a természeti környezetben.
A Kelet-Cserhátban, a Tepke csúcsán áll a 22,40 méter magas kilátó. Innen festői kilátás nyílik a Mátrára és a Cserhátra, nyugat felé pedig a Börzsönyre. A Cserhátban számos kilátóhelyet találunk, de egyik sem vetekedhet a Tepkéről kínálkozó látvánnyal. A kilátó alatti túraúton információs tábla segíti az eligazodást a környék állat- és növényvilágában, illetve a természeti környezetben.
Az emlékkiállítás a színésznő életútját bemutató fényképekből, személyes használati tárgyakból, családi ereklyékből, nagy sikert aratott színházi előadásokat idéző kosztümökből áll.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.
Közép-Európa legferdébb tornya. A szécsényi tűztorony egy barokk stílusú tűztorony, ami a 18. században épült. A helytörténeti kutatások kiderítették, hogy 1718-tól fából, majd 1820-tól kőből készült harangtorony állt itt. A mai tornyot 1893-ban építették. A második világháború során a toronytól 80 méterre bomba robbant, sokan ennek tulajdonították az építmény elferdülését. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.
Közép-Európa legferdébb tornya. A szécsényi tűztorony egy barokk stílusú tűztorony, ami a 18. században épült. A helytörténeti kutatások kiderítették, hogy 1718-tól fából, majd 1820-tól kőből készült harangtorony állt itt. A mai tornyot 1893-ban építették. A második világháború során a toronytól 80 méterre bomba robbant, sokan ennek tulajdonították az építmény elferdülését. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.
Közép-Európa legferdébb tornya. A szécsényi tűztorony egy barokk stílusú tűztorony, ami a 18. században épült. A helytörténeti kutatások kiderítették, hogy 1718-tól fából, majd 1820-tól kőből készült harangtorony állt itt. A mai tornyot 1893-ban építették. A második világháború során a toronytól 80 méterre bomba robbant, sokan ennek tulajdonították az építmény elferdülését. 2004-ben a Tűztorony története és tűzoltó-kiállítás nyílt meg az épületben.
Varázsvölgy a hegyek között. Kertmozi vetítések, virtuális kincskereső túrák, borkóstolás, piknik, táncház, kézműves és közösségi programok, vagyis minden, ami egy fergeteges évhez kell!
Bagi András Vasaló- és Öntvénygyűjteménye a megyében egyedülálló magángyűjtemény. A faszenes vasalóktól a villanyvasalókig, az öntöttvas képkeretektől a régi szódásüvegekig számtalan kinccsel ismerkedhet itt meg az érdeklődő.
A szép vanyarci népviselet kicsinyített mását a Viselettörténeti Babamúzeum őrzi. Itt régi fotók segítségével és az idősek elbeszélései alapján sikerült feldolgozni közel 100 év távlatában a korabeli ünnepi öltözetet, mely így a maga nemében egyedülálló.
Huszár-Purgly kastély földszintes, T alakú, manzárdtetős középrizalittal készült barokk stílusú épület. Főhomlokzata az utcavonallal párhuzamos, koronázópárkánnyal, arról lenyúló gyámokkal, a gyámok között levélfüzérekkel díszítve. A rizalit ablakai íves, a többi négyszöges záródású. A régebbi épület helyiségei részben boltozottak, az udvari rész folyosóján kemence látható. Két melléképülete az udvari szárnnyal párhuzamosan, a telek szélén épült. A műemléki környezethez tartozik a római katolikus templom kertjében a Huszár család néhány sírköve. A kastélypark északi részében a II. világháborúban elesett orosz katonák temetőjét találjuk. A védett környezet határán, de azon kívül áll a műemlék Magtár. Mint a kastély egykori gazdasági épülete, ez is a műemlék együttes részének tekinthető.
Huszár-Purgly kastély földszintes, T alakú, manzárdtetős középrizalittal készült barokk stílusú épület. Főhomlokzata az utcavonallal párhuzamos, koronázópárkánnyal, arról lenyúló gyámokkal, a gyámok között levélfüzérekkel díszítve. A rizalit ablakai íves, a többi négyszöges záródású. A régebbi épület helyiségei részben boltozottak, az udvari rész folyosóján kemence látható. Két melléképülete az udvari szárnnyal párhuzamosan, a telek szélén épült. A műemléki környezethez tartozik a római katolikus templom kertjében a Huszár család néhány sírköve. A kastélypark északi részében a II. világháborúban elesett orosz katonák temetőjét találjuk. A védett környezet határán, de azon kívül áll a műemlék Magtár. Mint a kastély egykori gazdasági épülete, ez is a műemlék együttes részének tekinthető.
Huszár-Purgly kastély földszintes, T alakú, manzárdtetős középrizalittal készült barokk stílusú épület. Főhomlokzata az utcavonallal párhuzamos, koronázópárkánnyal, arról lenyúló gyámokkal, a gyámok között levélfüzérekkel díszítve. A rizalit ablakai íves, a többi négyszöges záródású. A régebbi épület helyiségei részben boltozottak, az udvari rész folyosóján kemence látható. Két melléképülete az udvari szárnnyal párhuzamosan, a telek szélén épült. A műemléki környezethez tartozik a római katolikus templom kertjében a Huszár család néhány sírköve. A kastélypark északi részében a II. világháborúban elesett orosz katonák temetőjét találjuk. A védett környezet határán, de azon kívül áll a műemlék Magtár. Mint a kastély egykori gazdasági épülete, ez is a műemlék együttes részének tekinthető.
