A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.
A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.
A Sóstói Múzeumfalu Magyarország legnagyobb regionális skanzene, ahol 150 évvel ezelőtti falusi miliőbe csöppenhetsz, megismerheted az Árpád-kor mindennapjait, tematikus rendezvényeken, foglalkozásokon vehetsz részt. A Sóstói Múzeumfalu hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait.
Kiemelt partner
Galériánkat 2001-ben nyitottuk meg Nyíregyházán a Nyírfa tér 2. szám alatt. Elsősorban kortárs művészek alkotásai találhatóak meg üzletünkben. Gobelinek, festmények, tükrök, poszterek stb. keretezésével is foglalkozunk. Kínálatunkban több mint 1000 féle képkeretléc található, többféle színben és anyagminőségben (fa, fém, műanyag). Vállaljuk egyedi mintával rendelkező keretlécek elkészítését is, illetve blondel kereteket is forgalmazunk.
Galériánkat 2001-ben nyitottuk meg Nyíregyházán a Nyírfa tér 2. szám alatt. Elsősorban kortárs művészek alkotásai találhatóak meg üzletünkben. Gobelinek, festmények, tükrök, poszterek stb. keretezésével is foglalkozunk. Kínálatunkban több mint 1000 féle képkeretléc található, többféle színben és anyagminőségben (fa, fém, műanyag). Vállaljuk egyedi mintával rendelkező keretlécek elkészítését is, illetve blondel kereteket is forgalmazunk.
Galériánkat 2001-ben nyitottuk meg Nyíregyházán a Nyírfa tér 2. szám alatt. Elsősorban kortárs művészek alkotásai találhatóak meg üzletünkben. Gobelinek, festmények, tükrök, poszterek stb. keretezésével is foglalkozunk. Kínálatunkban több mint 1000 féle képkeretléc található, többféle színben és anyagminőségben (fa, fém, műanyag). Vállaljuk egyedi mintával rendelkező keretlécek elkészítését is, illetve blondel kereteket is forgalmazunk.
A várkastélyról már 1498-ban említést tesznek a korabeli feljegyzések. Minden valószínűség szerint 1549-ben e kastélyban folyt az Erdély és Magyarország egyesítéséről szóló tárgyalás Fráter György és Ferdinánd király megbízottjai között.
Az ország egyik legrégebbi fokozottan védett területén, a Bátorligeti Őslápon szakvezetővel kísért túra alkalmával testközelből is megfigyelhetők azok a különleges botanikai és állattani értékek, melyek fennmaradásukat a terület egyedi mikroklímájának köszönhetik. A múzeumban pedig megtekinthető a láp élővilágát és kialakulását bemutató kiállítás.
Az ország egyik legrégebbi fokozottan védett területén, a Bátorligeti Őslápon szakvezetővel kísért túra alkalmával testközelből is megfigyelhetők azok a különleges botanikai és állattani értékek, melyek fennmaradásukat a terület egyedi mikroklímájának köszönhetik. A múzeumban pedig megtekinthető a láp élővilágát és kialakulását bemutató kiállítás.
Az ország egyik legrégebbi fokozottan védett területén, a Bátorligeti Őslápon szakvezetővel kísért túra alkalmával testközelből is megfigyelhetők azok a különleges botanikai és állattani értékek, melyek fennmaradásukat a terület egyedi mikroklímájának köszönhetik. A múzeumban pedig megtekinthető a láp élővilágát és kialakulását bemutató kiállítás.
Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.
Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.
Baktalórántháza története bővelkedik a hírességekben, érdekességékben és különlegességekben. A kastélyban több, a történelmet formáló személy született, vagy élt. A kastélykertben világraszóló felfedezéseket tettek a kor tudósai. Az erdőben pedig híresebbnél híresebb fajokat őriz ma is. 1834-ben Bakta és a kastély a Dégenfeld család birtokába jutott és ott is maradt egészen 1945-ig a második világháború végéig.
A hajdúhadházi születésű Égerházi Imre festőművésznek a város 1988 tavaszán egy felújított alkotóházat adományozott. Ez az épület és annak udvara neves festőművészek, szobrászok találkozó- és alkotóhelye lett. Égerházi Imre is rendszeresen alkotott az épületben, egészen a 2001-ben bekövetkezett tragikus haláláig. 2007-ben felújították az épületet, emlékházzá alakították, és a benne kialakított állandó kiállítás hivatalosan is látogathatóvá vált a nagyközönség számára. Az állandó tárlat közel 100 festménnyel, két mozaikkal, valamint a festőművész egykori személyes tárgyaival várja az érdeklődőket.
A hajdúhadházi születésű Égerházi Imre festőművésznek a város 1988 tavaszán egy felújított alkotóházat adományozott. Ez az épület és annak udvara neves festőművészek, szobrászok találkozó- és alkotóhelye lett. Égerházi Imre is rendszeresen alkotott az épületben, egészen a 2001-ben bekövetkezett tragikus haláláig. 2007-ben felújították az épületet, emlékházzá alakították, és a benne kialakított állandó kiállítás hivatalosan is látogathatóvá vált a nagyközönség számára. Az állandó tárlat közel 100 festménnyel, két mozaikkal, valamint a festőművész egykori személyes tárgyaival várja az érdeklődőket.
A hajdúhadházi születésű Égerházi Imre festőművésznek a város 1988 tavaszán egy felújított alkotóházat adományozott. Ez az épület és annak udvara neves festőművészek, szobrászok találkozó- és alkotóhelye lett. Égerházi Imre is rendszeresen alkotott az épületben, egészen a 2001-ben bekövetkezett tragikus haláláig. 2007-ben felújították az épületet, emlékházzá alakították, és a benne kialakított állandó kiállítás hivatalosan is látogathatóvá vált a nagyközönség számára. Az állandó tárlat közel 100 festménnyel, két mozaikkal, valamint a festőművész egykori személyes tárgyaival várja az érdeklődőket.
Az Erdei Harmónia Látogatóközpont a Gúthi erdő növény és vadvilágát bemutató élménytér, mely turisztikai attrakciókkal várja az érdeklődő közösségeket és a látogatókat. A 42 db vadból álló összefüggő dioráma látványossága mellett 3D- és interaktív teremben ismerkedhetnek meg a látogatók a Dél-Nyírségi Erdőspuszták és a Gúthi erdő természetes szépségeivel, látványával, hangjaival.
Az Erdei Harmónia Látogatóközpont a Gúthi erdő növény és vadvilágát bemutató élménytér, mely turisztikai attrakciókkal várja az érdeklődő közösségeket és a látogatókat. A 42 db vadból álló összefüggő dioráma látványossága mellett 3D- és interaktív teremben ismerkedhetnek meg a látogatók a Dél-Nyírségi Erdőspuszták és a Gúthi erdő természetes szépségeivel, látványával, hangjaival.
Az Erdei Harmónia Látogatóközpont a Gúthi erdő növény és vadvilágát bemutató élménytér, mely turisztikai attrakciókkal várja az érdeklődő közösségeket és a látogatókat. A 42 db vadból álló összefüggő dioráma látványossága mellett 3D- és interaktív teremben ismerkedhetnek meg a látogatók a Dél-Nyírségi Erdőspuszták és a Gúthi erdő természetes szépségeivel, látványával, hangjaival.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
1898-ban épült a ház. Az első és hátsó ház pacsit falból készült (sövénnyel szőtt vert falból), valamint a kemence a pitvarban. 1920-30 között ablakcserére került sor első nagyobb felújításként. Az első ház és a tornác 1940-51 között lett alákövezve és padlózva, valamint a pitvar elválasztódott. A szobában felül, a hátsó házban alul volt a mestergerenda, melyet az 50-es években vágtak ki. A csűr az udvar közepén a kútnál állt, majd 1951-ben a disznóóllal kiegészült, így a szekér teljesen körbefordulhatott az egységen. 1957-ben a pince fölé kisházat emeltek. Elől egy kisszobával, ill. hátul a magtárral. A magtár lebetonozott, válaszfalakkal ellátott helyiség volt, melyben a búzát, árpát, rozst és zabot külön lehetett tárolni. A két ház között volt a kemence és a szuszék. A Tájházban programokat is tartanak, szeretettel várnak mindenkit.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
A Nyíregyházi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki épületében, annak udvaráról közelíthető meg az a különleges gyűjtemény, amely visszarepíti a látogatókat a 17–18. századi ikonok, a liturgikus könyvnyomtatványok, ötvösművészeti tárgyak, liturgikus öltözetek és textilek világába. Az épület már a XX. század eleje óta püspöki székhely noha a szecesszió stílusú bérház eredetileg plébániának épült. Az épület szinte változatlan formában és remek állapotban maradt meg. Az épület mind kulturális mint egyházi értelemben komoly jelentőségű, hiszen nem csak az egyházművészeti gyűjtemény otthona, hanem itt található az ortodox katolikus levéltár és könyvtár, továbbá a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola.
Nyíradony határában, a Gúti erdőben, a 13. században épült meg a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt román stílusú monostora. Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom megmaradt falrészeit keskeny ablaknyílások tagolják. A festői szépségű, ligetes környezetben álló, romjaiban is romantikus hangulatot árasztó Pusztatemplom a kirándulók kedvelt célpontja.
Nyíradony határában, a Gúti erdőben, a 13. században épült meg a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt román stílusú monostora. Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom megmaradt falrészeit keskeny ablaknyílások tagolják. A festői szépségű, ligetes környezetben álló, romjaiban is romantikus hangulatot árasztó Pusztatemplom a kirándulók kedvelt célpontja.
Nyíradony határában, a Gúti erdőben, a 13. században épült meg a Gutkeled nemzetség, Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt román stílusú monostora. Az egykori egyhajós, sekrestyével ellátott templom megmaradt falrészeit keskeny ablaknyílások tagolják. A festői szépségű, ligetes környezetben álló, romjaiban is romantikus hangulatot árasztó Pusztatemplom a kirándulók kedvelt célpontja.
Országos eseménynaptár
