Dabas-Gyónon található a város egyik legrégebbi háza, melyet 1835-ben építettek. Az évszámot a hajdani építőmester a főgerendába véste bele. A parasztház első tulajdonosa egy kisbíró volt, majd a házat a gyermeke örökölte meg. A ház a mai napig megőrizte a korának megfelelő jellegét. 1998-ban a volt tulajdonos meghalt és a ház eladásra került. 2002-ben a Dabas Város Önkormányzata - pályázaton nyert pénzből - megvette és felújította az egész épületet. Kicserélésre került az tetőszerkezet (amit nádból varázsoltak újjá) a homlokzati fal egy része, a belső padozat, illetve a kinti járda rész is. A felújítások befejezése után, pedig megtörtént a ház belső bútorzattal történő felszerelése.
Dabas-Gyónon található a város egyik legrégebbi háza, melyet 1835-ben építettek. Az évszámot a hajdani építőmester a főgerendába véste bele. A parasztház első tulajdonosa egy kisbíró volt, majd a házat a gyermeke örökölte meg. A ház a mai napig megőrizte a korának megfelelő jellegét. 1998-ban a volt tulajdonos meghalt és a ház eladásra került. 2002-ben a Dabas Város Önkormányzata - pályázaton nyert pénzből - megvette és felújította az egész épületet. Kicserélésre került az tetőszerkezet (amit nádból varázsoltak újjá) a homlokzati fal egy része, a belső padozat, illetve a kinti járda rész is. A felújítások befejezése után, pedig megtörtént a ház belső bútorzattal történő felszerelése.
Dabas-Gyónon található a város egyik legrégebbi háza, melyet 1835-ben építettek. Az évszámot a hajdani építőmester a főgerendába véste bele. A parasztház első tulajdonosa egy kisbíró volt, majd a házat a gyermeke örökölte meg. A ház a mai napig megőrizte a korának megfelelő jellegét. 1998-ban a volt tulajdonos meghalt és a ház eladásra került. 2002-ben a Dabas Város Önkormányzata - pályázaton nyert pénzből - megvette és felújította az egész épületet. Kicserélésre került az tetőszerkezet (amit nádból varázsoltak újjá) a homlokzati fal egy része, a belső padozat, illetve a kinti járda rész is. A felújítások befejezése után, pedig megtörtént a ház belső bútorzattal történő felszerelése.
Gyömrő főszögi falurészében, a Gr.Teleki utca 46. szám alatt áll az 1840-es évekből fennmaradt műemléki épület, amely a 19-20. század jellegzetes gyömrői házát mutatja be. 1983-ban az id. Pál Mihály Hagyományőrző és Művészeti Kör munkájával, és a lakosság lelkes adományozásából néprajzi és helytörténeti gyűjteménnyel nyitotta meg a kapuit a tájház. Épülete belesimul egy szakaszosan még fellelhető, hagyományos, fésűs utcaképbe, melynek külső képe, és belső elrendezése Gyömrő hagyományos népi életének mozzanatait, a település történetét kívánja bemutatni minél nagyobb hitelességre törekedve.
Gyömrő főszögi falurészében, a Gr.Teleki utca 46. szám alatt áll az 1840-es évekből fennmaradt műemléki épület, amely a 19-20. század jellegzetes gyömrői házát mutatja be. 1983-ban az id. Pál Mihály Hagyományőrző és Művészeti Kör munkájával, és a lakosság lelkes adományozásából néprajzi és helytörténeti gyűjteménnyel nyitotta meg a kapuit a tájház. Épülete belesimul egy szakaszosan még fellelhető, hagyományos, fésűs utcaképbe, melynek külső képe, és belső elrendezése Gyömrő hagyományos népi életének mozzanatait, a település történetét kívánja bemutatni minél nagyobb hitelességre törekedve.
Gyömrő főszögi falurészében, a Gr.Teleki utca 46. szám alatt áll az 1840-es évekből fennmaradt műemléki épület, amely a 19-20. század jellegzetes gyömrői házát mutatja be. 1983-ban az id. Pál Mihály Hagyományőrző és Művészeti Kör munkájával, és a lakosság lelkes adományozásából néprajzi és helytörténeti gyűjteménnyel nyitotta meg a kapuit a tájház. Épülete belesimul egy szakaszosan még fellelhető, hagyományos, fésűs utcaképbe, melynek külső képe, és belső elrendezése Gyömrő hagyományos népi életének mozzanatait, a település történetét kívánja bemutatni minél nagyobb hitelességre törekedve.
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászok bástyája elnevezést feltehetőleg a budai városfalnak a halászok céhe őrizetére bízott szakaszáról kapta, de ennél is valószínűbb, hogy az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról – ami Víziváros déli, a Lánchíd környékére eső része volt.
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászok bástyája elnevezést feltehetőleg a budai városfalnak a halászok céhe őrizetére bízott szakaszáról kapta, de ennél is valószínűbb, hogy az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról – ami Víziváros déli, a Lánchíd környékére eső része volt.
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest I. kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A Halászok bástyája elnevezést feltehetőleg a budai városfalnak a halászok céhe őrizetére bízott szakaszáról kapta, de ennél is valószínűbb, hogy az alatta elterülő városrészről, a Halászvárosról – ami Víziváros déli, a Lánchíd környékére eső része volt.
Egyedi tervezésű, kézzel készített ékszerek, különleges csiszolású és formájú drágakövekkel.
Budapest egyik legcsodálatosabb panorámáját nyújtja a Hármashatár-hegyen épült kilátópont, amelynek érdekességét a Duna viszonylagos közelsége és a nagy szintkülönbség adja meg. A kilátó Budapest II. és III. kerületének határán, a Hármashatár-hegy 495 méter magas csúcsán található. Érdekessége, hogy a kilátópontból minden, a Dunát átívelő híd látható, sőt tiszta időben feltűnik a Mátra és egészen a Tátra vonulatáig el lehet látni.
Budapest egyik legcsodálatosabb panorámáját nyújtja a Hármashatár-hegyen épült kilátópont, amelynek érdekességét a Duna viszonylagos közelsége és a nagy szintkülönbség adja meg. A kilátó Budapest II. és III. kerületének határán, a Hármashatár-hegy 495 méter magas csúcsán található. Érdekessége, hogy a kilátópontból minden, a Dunát átívelő híd látható, sőt tiszta időben feltűnik a Mátra és egészen a Tátra vonulatáig el lehet látni.
Budapest egyik legcsodálatosabb panorámáját nyújtja a Hármashatár-hegyen épült kilátópont, amelynek érdekességét a Duna viszonylagos közelsége és a nagy szintkülönbség adja meg. A kilátó Budapest II. és III. kerületének határán, a Hármashatár-hegy 495 méter magas csúcsán található. Érdekessége, hogy a kilátópontból minden, a Dunát átívelő híd látható, sőt tiszta időben feltűnik a Mátra és egészen a Tátra vonulatáig el lehet látni.
A mai magyar geometrikus művészetet frissesség, erőteljesség, életkedv és életöröm jellemzi. Ezt a világot szeretné a 3/7 galéria is a művészetkedvelők elé tárni, együttműködve a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesülettel (OSAS).
A Hárs-hegy déli oldalában kanyargó ösvény főleg idős, alacsonyabb növésű tölgyesek között vezet. A tölgyek közé hársak, juharok, kőrisek vegyülnek. Nemcsak erdészek által nyitott lékeket láthatunk itt, hanem olyanokat is, amelyek viharok következtében keletkeztek. A túraút végpontjától félórás sétával megközelíthető a Kaán Károly-kilátó, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre. Az információs táblák betekintést nyújtanak az örökerdők kezelési módszereibe is.
A Hárs-hegy déli oldalában kanyargó ösvény főleg idős, alacsonyabb növésű tölgyesek között vezet. A tölgyek közé hársak, juharok, kőrisek vegyülnek. Nemcsak erdészek által nyitott lékeket láthatunk itt, hanem olyanokat is, amelyek viharok következtében keletkeztek. A túraút végpontjától félórás sétával megközelíthető a Kaán Károly-kilátó, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre. Az információs táblák betekintést nyújtanak az örökerdők kezelési módszereibe is.
A Hárs-hegy déli oldalában kanyargó ösvény főleg idős, alacsonyabb növésű tölgyesek között vezet. A tölgyek közé hársak, juharok, kőrisek vegyülnek. Nemcsak erdészek által nyitott lékeket láthatunk itt, hanem olyanokat is, amelyek viharok következtében keletkeztek. A túraút végpontjától félórás sétával megközelíthető a Kaán Károly-kilátó, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra és a környező hegyekre. Az információs táblák betekintést nyújtanak az örökerdők kezelési módszereibe is.
A Hegyvidék Galéria Kulturális színtérként helyet ad tárlatokat kísérő rendezvényeknek, tárlatvezetéseknek, beszélgetéseknek, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, valamint más művészeti és irodalmi programoknak, művészettörténeti előadásoknak, irodalmi esteknek, könyvbemutatóknak, műterem-látogatásoknak. A kiállítások ideje alatt, nyitvatartási időben, lehetőség van a Galéria könyvtárában található művészeti témájú könyvek helyben történő olvasására is.
A Hegyvidék Galéria Kulturális színtérként helyet ad tárlatokat kísérő rendezvényeknek, tárlatvezetéseknek, beszélgetéseknek, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, valamint más művészeti és irodalmi programoknak, művészettörténeti előadásoknak, irodalmi esteknek, könyvbemutatóknak, műterem-látogatásoknak. A kiállítások ideje alatt, nyitvatartási időben, lehetőség van a Galéria könyvtárában található művészeti témájú könyvek helyben történő olvasására is.
A Hegyvidék Galéria Kulturális színtérként helyet ad tárlatokat kísérő rendezvényeknek, tárlatvezetéseknek, beszélgetéseknek, múzeumpedagógiai foglalkozásoknak, valamint más művészeti és irodalmi programoknak, művészettörténeti előadásoknak, irodalmi esteknek, könyvbemutatóknak, műterem-látogatásoknak. A kiállítások ideje alatt, nyitvatartási időben, lehetőség van a Galéria könyvtárában található művészeti témájú könyvek helyben történő olvasására is.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban jött létre kerületi helytörténészek és több elhivatott lokálpatrióta összefogásával. Kezdetekben a Gyűjtemény egy kicsiny szobában lelt otthonra, de az évek folyamán egyre jobban növekedett és a főváros egyik legaktívabb helytörténeti gyűjteményévé nőtte ki magát.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban jött létre kerületi helytörténészek és több elhivatott lokálpatrióta összefogásával. Kezdetekben a Gyűjtemény egy kicsiny szobában lelt otthonra, de az évek folyamán egyre jobban növekedett és a főváros egyik legaktívabb helytörténeti gyűjteményévé nőtte ki magát.
A Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény 1973-ban jött létre kerületi helytörténészek és több elhivatott lokálpatrióta összefogásával. Kezdetekben a Gyűjtemény egy kicsiny szobában lelt otthonra, de az évek folyamán egyre jobban növekedett és a főváros egyik legaktívabb helytörténeti gyűjteményévé nőtte ki magát.
A város szülöttének állít emléket a Baktay Ervin Indián-Cowboy Múzeum, valamint a tudós utazó személyes emlékeit mutatja be.
