A Városházán belül található kiállítótér otthont ad különböző kiállításoknak.
Szigetszentmiklós és környéke a kőkorszak végétől, kb. Kr.e. 6000-től lakott hely. 1965-ben létrejött a ma is működő Helytörténeti Gyűjtemény, melynek állandó kiállítása jelenleg három kiállító teremben és egy fészerben mutatja be az évtizedek során összegyűjtött tárgyi anyag egy részét.
A Városi Művelődési Központ egy olyan szellemiségű épület, amelynek már jelentős múltja van, hiszen több mint 50 évvel ezelőtt kezdett művelődési, közösségi házként működni. A Városi Könyvtár, a Művelődési Központ és a Tájház 2008 óta egy intézményként, külön helyszínen biztosít teret a kultúraközvetítés számára.
A Városi Művelődési Központ egy olyan szellemiségű épület, amelynek már jelentős múltja van, hiszen több mint 50 évvel ezelőtt kezdett művelődési, közösségi házként működni. A Városi Könyvtár, a Művelődési Központ és a Tájház 2008 óta egy intézményként, külön helyszínen biztosít teret a kultúraközvetítés számára.
A Városi Művelődési Központ egy olyan szellemiségű épület, amelynek már jelentős múltja van, hiszen több mint 50 évvel ezelőtt kezdett művelődési, közösségi házként működni. A Városi Könyvtár, a Művelődési Központ és a Tájház 2008 óta egy intézményként, külön helyszínen biztosít teret a kultúraközvetítés számára.
A Régészeti Múzeum a Budaörsön előkerült gazdag őskori, római és középkori leleteket mutatja be, sokszínű múzeumpedagógiai és családi programokkal.
A Városi Tömegközlekedési Múzeum 1992-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a BHÉV (Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.) egykori szentendrei kocsiszínjében. Budapest és Magyarország városi közösségi közlekedésének történetét, a BKV és jogelődeinek tárgyi és szellemi örökségét bemutató gyűjtemény öt kiállítóteremmel, bemutatócsarnokkal és szabadtéri kiállító területtel várja közlekedés iránt érdeklődőket.
A Városi Tömegközlekedési Múzeum 1992-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a BHÉV (Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.) egykori szentendrei kocsiszínjében. Budapest és Magyarország városi közösségi közlekedésének történetét, a BKV és jogelődeinek tárgyi és szellemi örökségét bemutató gyűjtemény öt kiállítóteremmel, bemutatócsarnokkal és szabadtéri kiállító területtel várja közlekedés iránt érdeklődőket.
A Városi Tömegközlekedési Múzeum 1992-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a BHÉV (Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.) egykori szentendrei kocsiszínjében. Budapest és Magyarország városi közösségi közlekedésének történetét, a BKV és jogelődeinek tárgyi és szellemi örökségét bemutató gyűjtemény öt kiállítóteremmel, bemutatócsarnokkal és szabadtéri kiállító területtel várja közlekedés iránt érdeklődőket.
A Városligeti-tó egy mesterséges tó Budapesten, melyet tavasztól télig csónakázásra, egy részét pedig télen korcsolyázásra használnak. Mélysége 60–70 cm, fürdésre alkalmatlan.
A galéria alapítója és tulajdonosa, Nemes Gyula az 1980-as évek második felétől foglalkozik festmények, műtárgyak és bútorok bemutatásával, kereskedésével budapesti galériáiban.
A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
A századforduló polgárosodó paraszti világának bútorai láthatók a tájházban, melyekre a leegyszerűsített szecesszió jellemző, a díszítések a helybeli mesterek tudását dicsérik. A padlásokon, pincékben kutatva számos olyan tárgyra bukkantak, amelyekről a család már rég megfeledkezett, például egy Bécsben készült monarchia-korabeli szentképre, vagy olyan Golgota-ábrázolásra, melynek párja Bajorországban található. De kerültek elő eredeti ruhadarabok és hímzett ágyterítők is a sublótok aljából. „A legkülönlegesebb darab azonban egy fából készült ruhamosó szerkezet, a rumpli, amellyel csak Vecsésen lehet találkozni.
Ez egy művész galéria, ahol mindent az itt kiállító három művész készít. Festmények, szobrok, ékszerek találhatók szentendrei galériánkban.
A Veresi Tájház az épített örökségvédelmen felül, a település tárgyi emlékeit, használati eszközeit mutatja be. A tájház által szervezett workshopokon a régmúlt hagyományai elevenednek meg. A tájház a település hagyományőrző programjainak helyszíne is.
Országos eseménynaptár
