A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött. A három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások keretében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserjefajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt.
A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött. A három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások keretében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserjefajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt.
A nyolc hektáros arborétumban körülbelül 650 fajta fa és cserje él. A püspökladányi arborétum telepítése 1954-ben kezdődött. A három évtizeddel korábban meginduló szikfásítási kutatások keretében létesítették kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, valamint az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A díszítő jellegű fásítások megalapozása, az ahhoz szükséges fa- és cserjefajok, fajták, változatok kiválasztása és bemutatása csak másodlagos cél volt.
A püspökladányi születésű Karacs Ferenc közkedvelt térkép- és rézmetsző illusztrátor volt Budapesten. A róla elnevezett gyűjtemény iskolamúzeumként indult 1959-ben, majd 1978-ban ünnepélyes keretek között hivatalosan is Karacs Ferenc Múzeummá avatták.
Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteményének gerincét alkotó Okos Gépek – Találékony Emberek című állandó kiállítás különleges időutazásra invitálja a látogatót a múltba, melyen a látogató betekintést nyerhet a 18-20. századi falusi gazdálkodás hagyományaiba. A közel 3000 tárgy többsége házi gyártmány, készítőjük évszázados gyakorlat szerint maga alkotta vagy alakította át, így a tárgyak nemcsak az egykori falusi kultúra emlékeit. A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményének otthont adó porta melléképületében 1957 óta pálinkafőzde áll, ahol hagyományos módon főzik a pálinkát. Az ötféle gyümölcsből – alma, barack, meggy, szilva és törköly – helyben főtt párlatokat a vendégek rendhagyó gasztronómiai program keretében kóstolhatják végig, Családi rendezvényeknek is helyet adnak.
Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteményének gerincét alkotó Okos Gépek – Találékony Emberek című állandó kiállítás különleges időutazásra invitálja a látogatót a múltba, melyen a látogató betekintést nyerhet a 18-20. századi falusi gazdálkodás hagyományaiba. A közel 3000 tárgy többsége házi gyártmány, készítőjük évszázados gyakorlat szerint maga alkotta vagy alakította át, így a tárgyak nemcsak az egykori falusi kultúra emlékeit. A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményének otthont adó porta melléképületében 1957 óta pálinkafőzde áll, ahol hagyományos módon főzik a pálinkát. Az ötféle gyümölcsből – alma, barack, meggy, szilva és törköly – helyben főtt párlatokat a vendégek rendhagyó gasztronómiai program keretében kóstolhatják végig, Családi rendezvényeknek is helyet adnak.
Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteményének gerincét alkotó Okos Gépek – Találékony Emberek című állandó kiállítás különleges időutazásra invitálja a látogatót a múltba, melyen a látogató betekintést nyerhet a 18-20. századi falusi gazdálkodás hagyományaiba. A közel 3000 tárgy többsége házi gyártmány, készítőjük évszázados gyakorlat szerint maga alkotta vagy alakította át, így a tárgyak nemcsak az egykori falusi kultúra emlékeit. A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményének otthont adó porta melléképületében 1957 óta pálinkafőzde áll, ahol hagyományos módon főzik a pálinkát. Az ötféle gyümölcsből – alma, barack, meggy, szilva és törköly – helyben főtt párlatokat a vendégek rendhagyó gasztronómiai program keretében kóstolhatják végig, Családi rendezvényeknek is helyet adnak.
Szűcs Sándor néprajzkutató, író, etnográfus Biharnagybajomban született, kunsági származású kisnemesi családban. Több száz cikke, önálló tanulmánya jelent meg. Igazi elismerést A régi Sárrét világa címmel megjelent munkája hozott neki.
A Művelődési Ház parkjában álló tájház az itt élő emberek egykori életvitelébe nyújt betekintést. Látogatható hétköznap a művelődési ház nyitvatartási idejében, vagy bármely más időpontban előzetes egyeztetés alapján.
