A kilátó a Harangodi-tó partján dombtetőn épült és körpanorámás kilátást nyújt Nagykálló városára és a Nyírségre.
Helytörténeti múzeum Baktalórántháza népi emlékeiből.
A Helytörténeti gyüjtemény munkanapokon 8-16 óráig, egyébb időpontban előzetes telefonos egyeztetés után fogad látogatókat.
A Zajti Ferenc Kulturális Intézmény helytörténeti gyűjteménye 1992-ben alakult. Az Újfehértó centrumában álló egykori lakóházat a földbirtokos Grünberger család építtette az 1860-as években. Stílusa kuriális, mely magán viseli a helyi népi építészet jegyeit is. Falazata - terméskő alapra - vályogból készült, tetőzetét az 1960-as évekig fazsindely fedte. A jelenlegi gyűjtemény zöme a település lakosságától került a múzeumba - vásárlás vagy közadakozás útján.
A Zajti Ferenc Kulturális Intézmény helytörténeti gyűjteménye 1992-ben alakult. Az Újfehértó centrumában álló egykori lakóházat a földbirtokos Grünberger család építtette az 1860-as években. Stílusa kuriális, mely magán viseli a helyi népi építészet jegyeit is. Falazata - terméskő alapra - vályogból készült, tetőzetét az 1960-as évekig fazsindely fedte. A jelenlegi gyűjtemény zöme a település lakosságától került a múzeumba - vásárlás vagy közadakozás útján.
A Zajti Ferenc Kulturális Intézmény helytörténeti gyűjteménye 1992-ben alakult. Az Újfehértó centrumában álló egykori lakóházat a földbirtokos Grünberger család építtette az 1860-as években. Stílusa kuriális, mely magán viseli a helyi népi építészet jegyeit is. Falazata - terméskő alapra - vályogból készült, tetőzetét az 1960-as évekig fazsindely fedte. A jelenlegi gyűjtemény zöme a település lakosságától került a múzeumba - vásárlás vagy közadakozás útján.
A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.
A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.
A Csengeri Helytörténeti Múzeum gyűjtőkörébe a következők tartoznak:, régészet – történet - néprajz, fotó és egyéb dokumentumok. Tárgyi anyagai gyűjtemény szerinti lebontásban a következők; régészeti, néprajzi, történeti, technikatörténeti, dokumentáció és fotódokumentáció, illetve videó és audiófelvételek.
A 2012. augusztus 20-ai ünnepséggel párhuzamosan került sor a Horváth József nevével fémjelzett alkotóház és helytörténeti kiállítás átadására. Az épületben négy bemutatótermet alakítottak ki, melyek valamilyen formában kapcsolódnak Dombrád történelméhez és mindennapjaihoz.
A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
Kállay Miklós egykori miniszterelnök felújított családi kastélyában és a mellette álló Wolkenstein-kastélyban Kállósemjénben új látogatóközpont nyílt, a Nyírség szívében. A külső és belső rekonstrukción átesett műemléki és természeti védettséget élvező kúria termeiben kutatószobát és a Kállay család tárgyi emlékeit bemutató történelmi kiállítást rendeztek be, rendezvényterme kulturális, közösségi és családi rendezvények megtartására alkalmas. A Kállay-örökség bemutatása mellett az 1920-30-as évek hangulatát idézi a korabeli autók, motorok és kerékpárok kiállítása. Az idelátogatókat emellett játszóház, illetve korhű bútorokkal berendezett nosztalgiakávézó várja.
Kállay Miklós egykori miniszterelnök felújított családi kastélyában és a mellette álló Wolkenstein-kastélyban Kállósemjénben új látogatóközpont nyílt, a Nyírség szívében. A külső és belső rekonstrukción átesett műemléki és természeti védettséget élvező kúria termeiben kutatószobát és a Kállay család tárgyi emlékeit bemutató történelmi kiállítást rendeztek be, rendezvényterme kulturális, közösségi és családi rendezvények megtartására alkalmas. A Kállay-örökség bemutatása mellett az 1920-30-as évek hangulatát idézi a korabeli autók, motorok és kerékpárok kiállítása. Az idelátogatókat emellett játszóház, illetve korhű bútorokkal berendezett nosztalgiakávézó várja.
Kállay Miklós egykori miniszterelnök felújított családi kastélyában és a mellette álló Wolkenstein-kastélyban Kállósemjénben új látogatóközpont nyílt, a Nyírség szívében. A külső és belső rekonstrukción átesett műemléki és természeti védettséget élvező kúria termeiben kutatószobát és a Kállay család tárgyi emlékeit bemutató történelmi kiállítást rendeztek be, rendezvényterme kulturális, közösségi és családi rendezvények megtartására alkalmas. A Kállay-örökség bemutatása mellett az 1920-30-as évek hangulatát idézi a korabeli autók, motorok és kerékpárok kiállítása. Az idelátogatókat emellett játszóház, illetve korhű bútorokkal berendezett nosztalgiakávézó várja.
A Képtár kialakításában az volt a cél, hogy összegyűjtsük mindazokat az amatőr- vagy képzőművészeket, akik itt a faluban éltek, vagy élnek, avagy kötődnek valamelyest hozzánk, és munkáikból ízelítőt adjunk az ide látogatóknak. Az épület a század első felében Baptista Imaház volt. Környezete lentes, mélyebb része a falunak. Az épület megmaradt az egyház tulajdonában. Úgy van kialakítva a belső berendezés (szószék, párnázott székek), hogy bármikor egyházi rendezvény megtartására is alkalmas. A falakat fehérre tapétázták, parkettáztak, futó szőnyeggel hangtalanítottak. A mennyezeti csillárokkal és a fali lámpákkal tették a falakon körben elhelyezett festményeket jól láthatóvá. A helyiségben időszakos kiállítások tekinthetők meg, melyről folyamatos tájékoztatást nyújtunk. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján látogatható!
A Képtár kialakításában az volt a cél, hogy összegyűjtsük mindazokat az amatőr- vagy képzőművészeket, akik itt a faluban éltek, vagy élnek, avagy kötődnek valamelyest hozzánk, és munkáikból ízelítőt adjunk az ide látogatóknak. Az épület a század első felében Baptista Imaház volt. Környezete lentes, mélyebb része a falunak. Az épület megmaradt az egyház tulajdonában. Úgy van kialakítva a belső berendezés (szószék, párnázott székek), hogy bármikor egyházi rendezvény megtartására is alkalmas. A falakat fehérre tapétázták, parkettáztak, futó szőnyeggel hangtalanítottak. A mennyezeti csillárokkal és a fali lámpákkal tették a falakon körben elhelyezett festményeket jól láthatóvá. A helyiségben időszakos kiállítások tekinthetők meg, melyről folyamatos tájékoztatást nyújtunk. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján látogatható!
A Képtár kialakításában az volt a cél, hogy összegyűjtsük mindazokat az amatőr- vagy képzőművészeket, akik itt a faluban éltek, vagy élnek, avagy kötődnek valamelyest hozzánk, és munkáikból ízelítőt adjunk az ide látogatóknak. Az épület a század első felében Baptista Imaház volt. Környezete lentes, mélyebb része a falunak. Az épület megmaradt az egyház tulajdonában. Úgy van kialakítva a belső berendezés (szószék, párnázott székek), hogy bármikor egyházi rendezvény megtartására is alkalmas. A falakat fehérre tapétázták, parkettáztak, futó szőnyeggel hangtalanítottak. A mennyezeti csillárokkal és a fali lámpákkal tették a falakon körben elhelyezett festményeket jól láthatóvá. A helyiségben időszakos kiállítások tekinthetők meg, melyről folyamatos tájékoztatást nyújtunk. A kiállítás előzetes egyeztetés alapján látogatható!
Nyíregyháza főterén, a városházával szemben található a Magyarok Nagyasszonya-társszékesegyház, amelynek a harangtornya látogatható. A 28 méter magasságban kialakított kilátószintre két pihenőszinten keresztül 94 lépcsőfokon lehet feljutni.
