Az épület a német származású Sziebert család tulajdona volt, melyet a község Önkormányzata vásárolt meg. A család több berendezési tárgyat hagyott a házban, a többi tárgyat, eszközt, fotókat a falu lelkes lakói gyűjtötték össze, adományozták. Az épület olyan helyi sajátosságokat is feltár, amely a népi építészet ritkán látott értékei: régi lakótér kis konyhai belépővel, ahonnan egy belső füstölő kamra lett kialakítva, külső tároló kamra. A legfőbb cél, hogy tájházzal, és annak környezetében lévő építményekkel (udvar, nyári konyha, pajta, ólak, góré, gólyagémes kút stb.), bemutassák a XX. sz. közepétől használatos paraszti kultúrát.
Az épület a német származású Sziebert család tulajdona volt, melyet a község Önkormányzata vásárolt meg. A család több berendezési tárgyat hagyott a házban, a többi tárgyat, eszközt, fotókat a falu lelkes lakói gyűjtötték össze, adományozták. Az épület olyan helyi sajátosságokat is feltár, amely a népi építészet ritkán látott értékei: régi lakótér kis konyhai belépővel, ahonnan egy belső füstölő kamra lett kialakítva, külső tároló kamra. A legfőbb cél, hogy tájházzal, és annak környezetében lévő építményekkel (udvar, nyári konyha, pajta, ólak, góré, gólyagémes kút stb.), bemutassák a XX. sz. közepétől használatos paraszti kultúrát.
Az épület a német származású Sziebert család tulajdona volt, melyet a község Önkormányzata vásárolt meg. A család több berendezési tárgyat hagyott a házban, a többi tárgyat, eszközt, fotókat a falu lelkes lakói gyűjtötték össze, adományozták. Az épület olyan helyi sajátosságokat is feltár, amely a népi építészet ritkán látott értékei: régi lakótér kis konyhai belépővel, ahonnan egy belső füstölő kamra lett kialakítva, külső tároló kamra. A legfőbb cél, hogy tájházzal, és annak környezetében lévő építményekkel (udvar, nyári konyha, pajta, ólak, góré, gólyagémes kút stb.), bemutassák a XX. sz. közepétől használatos paraszti kultúrát.
