Szentendrei látnivaló

A MANK Galéria a mai kor technikai követelményeinek is megfelelő körülményekkel, 170 négyzetméteren adhat otthon a kiállításoknak.

A szentendrei fűrészmalom 19. század végi épülete Magyarország egyik legérdekesebb, legkülönlegesebb kiállítóhelye. A MűvészetMalom az ország harmadik legnagyobb kiállítóhelye, a magyar szellemi-művészeti köztudat, a kulturális-turisztikai piac fontos része. Bemutatja és közkinccsé teszi mindazon értékeket, melyek a szentendrei művészet történetére, művészettörténeti jelentőségére és jelenére vonatkoznak.

1993-ban nyitotta meg kapuit a hazai és hazánkba látogató, borkultúrát ismerő és ismerni vágyó közönség számára. A közel 650 m2-es ódon hangulatú, télen-nyáron kellemes klímát biztosító pincerendszer ad otthont a Múzeumnak, kóstoló utcának, Pálinkatárnak és a `borshop`-nak.

Kávézó és teázó is, ahol minőségi filterkávé (a Casino Mocca jóvoltából), kávékoktélok és magas minőségű szálas teák kaphatók. Közösségi tér is, profiluk workshopok, heti művészeti és egyéb foglalkozások tartása, kis koncertek, felolvasóestek és filmnézések. Galéria is, elsősorban a szentendrei kötöttségű művészeket és fiatal kortárs alkotókat támogatása a cél.

Szentendre Dunával párhuzamos főutcáján, a Kossuth Lajos utcában áll az egykori Pajor kúria, a Ferenczy Múzeum modern képző- és iparművészeti bemutatóhelye. Igazodva a 21. század látogatóbarát követelményeihez az egyes kiállítások mindenki számára plusz információval szolgáló, s a látogatók által kezelhető információs pultokkal egészülnek ki. A teljes akadálymentesítésnek köszönhetően a mozgáskorlátozott látogatók is megtekinthetik az épületben bemutatott kiállításokat a pincétől a tetőtérig.

A Múzeum a XX. századi magyar művészet és a szentendrei festészet kiemelkedő alkotója, Pirk János életmű-gyűjteményének megőrzése és bemutatása céljából alapítottak. A mára már teljesen felújított múzeumépület műemléki környezetbe illő megjelenésével, hangulatos belső kertjével és kovácsoltvas kapujával, mely Pirk Ambrus táj- és kertépítő művész utolsó alkotása, méltó helyszínt biztosít Pirk János kulturális örökségünk részét képező életművét bemutató állandó kiállításának.

Kiállításunk szeretné bemutatni azokat az örökül megmaradt tárgyakat, amelyek a 70-es 80-as években a legbecsesebbnek számítottak – sokaknak egy fél élet munkája volt például egy Trabant, Zaporozsec vagy Lada 1500-as, a jó bizonyítványért kaptunk Szputnyik kerékpárt, Riga mopedet vagy MK-25-ös magnót, robbanós TV-n néztük a VIT megnyitókat, Varia bútor került a szobánkba, gyűjtöttük a bélyeget és a szalvétákat – hogy csak néhányat említsünk a kiállításon szereplő tárgyak közül.

Szentendre belvárosa és a 11-es út közötti területen található a Római Kőtár. A Kr. u. I. század második felétől kezdve 400 éven keresztül a Dunakanyar fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen Pannonia határának, a „limes”-nek egyik legveszélyeztetettebb szakasza volt. A limest táborok és őrtornyok sűrű láncolata védte, a mai Szentendre területén, Ulcisia Castrában komoly katonai erő állomásozott. A katonaság számára dolgozó kézművesek és kereskedők a tábortól nyugatra és délre, a „canabæ” területén éltek. A római kori lakosság az Aquincum felé vezető Duna menti országút, a „limes-út” mentén temetkezett; majd a késő római temető területén egy kis ókeresztény sírkápolna is állt.

Ismerje meg a vidéki Magyarországot egy helyen, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Szentendrén! A Skanzen bemutatja a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.

Az egykor Szentendrén élt kereskedő, Szántó György végakaratának megfelelően szülei házában fia alakította ki a ma látható imaházat és múzeumot, ahol a háború előtti szentendrei zsidóság életét bemutató kiállítás tekinthető meg. Itt található a világ legkisebb működő zsinagógája.