
Ismerje meg a vidéki Magyarországot egy helyen, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Szentendrén! A Skanzen bemutatja a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.
Ismerje meg a vidéki Magyarországot egy helyen, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Szentendrén! A Skanzen bemutatja a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.

Ismerje meg a vidéki Magyarországot egy helyen, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban Szentendrén! A Skanzen bemutatja a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását és életmódját eredeti, áttelepített épületekkel, hiteles tárgyakkal, régi településformák keretében. A szabadtéri kiállítások lehetővé teszik, hogy a falusi élet hangulatáról és léptékéről valós benyomást szerezzen a látogató.
Kiemelt partner

Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.
Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.

Czóbel Béla már életében múzeumot kapott Szentendrén, ahol díszpolgárrá avatták, s ahol Párizs mellett talán a legtöbb időt töltötte. A Templomdombon álló, eredetileg római katolikus fiúiskolának épült, 19. századi földszintes épületben nyílt meg 1975-ben az életmű javát bemutató Czóbel Múzeum, melyet, elsőként Magyarországon, a művész maga nyithatott meg.

A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.
A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.

A város helytörténeti gyűjteményeként 1951-ben alapított, Ferenczy Károly festőművész nevét viselő múzeum a Kossuth Lajos utcában álló műemléképületben, a XVIII. századi Pajor-kúriában kapott 2013-ban új elhelyezést. Jelenleg időszaki kiállításoknak ad otthont: falai között huszadik századi és kortárs, szentendrei kötődésű és nemzetközi tárlatok egyaránt látogathatók.

2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.
2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.

2010 óta Szentendre sétálóutcájának sárga színű sarokháza titkot rejt. Olyan ez, mint a forgó-fénylő csodák háza, ahol felcsillan a régmúlt karácsonyok bája. Az elmúlt négy évben tízezernél is több fajta dísz fordult meg kínálatában, jelenleg is több mint négyezerféle közül választhatnak a látogatók. A díszek a világ minden tájáról érkeznek, a német diótörők mellett jól megférnek a fülöp-szigeteki manók, miközben a cseh és lengyel üveggömbökön megcsillan az orosz faragott Mikulások arca.