A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.
A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.
A 47-es főút mellett található tanyamúzeum a század eleji kisparaszti életforma tárgyi emlékeit mutatja be. Hódmezővásárhely lakosságának közel kétharmada élt a külterületen még az elmúlt század elején is. Az 1879. évi nagy árvízet követően épült tanya, és a hozzá tartozó melléképületek, a nagy kiterjedésű gyümölcsössel, a dél-alföld egyetlen muzeális kiállítóhelyeként működik.
Csongrád megye egyik legnagyobb tudományos és kulturális intézménye a Koszta József Múzeum. 1897-ben, a megyében a szegedi múzeum megalakulását követően mintegy tíz évvel, másodikként hozták létre. Alapítóigazgatója Csallány Gábor volt, aki tisztségét 1945-ben bekövetkezett haláláig viselte. Szentes egyik legimpozánsabb központi épületében, az egykori megyeházán működő intézmény állandó és időszaki kiállításokkal, valamint három más helyszínen berendezett kiállítóhellyel szolgálja a helyi közönség múltjának átörökítését, az élményteli múzeumlátogatást. Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga a szegedi múzeum után a legnagyobb a megyében.
Csongrád megye egyik legnagyobb tudományos és kulturális intézménye a Koszta József Múzeum. 1897-ben, a megyében a szegedi múzeum megalakulását követően mintegy tíz évvel, másodikként hozták létre. Alapítóigazgatója Csallány Gábor volt, aki tisztségét 1945-ben bekövetkezett haláláig viselte. Szentes egyik legimpozánsabb központi épületében, az egykori megyeházán működő intézmény állandó és időszaki kiállításokkal, valamint három más helyszínen berendezett kiállítóhellyel szolgálja a helyi közönség múltjának átörökítését, az élményteli múzeumlátogatást. Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga a szegedi múzeum után a legnagyobb a megyében.
Csongrád megye egyik legnagyobb tudományos és kulturális intézménye a Koszta József Múzeum. 1897-ben, a megyében a szegedi múzeum megalakulását követően mintegy tíz évvel, másodikként hozták létre. Alapítóigazgatója Csallány Gábor volt, aki tisztségét 1945-ben bekövetkezett haláláig viselte. Szentes egyik legimpozánsabb központi épületében, az egykori megyeházán működő intézmény állandó és időszaki kiállításokkal, valamint három más helyszínen berendezett kiállítóhellyel szolgálja a helyi közönség múltjának átörökítését, az élményteli múzeumlátogatást. Gyűjteményei gazdagságára jellemző, hogy a szentesi múzeum törzsanyaga a szegedi múzeum után a legnagyobb a megyében.
A Körösök völgye összefüggő biogeográfiai egység, amely érzékeny, sérülékeny ökoszisztéma. A natúrpark sem ér véget a határsávon. Működési területéhez tartozik Románia területén a Béli-hegység, a Király-erdő és a Bihar-hegység. Az egyesület székhelye Békéscsaba.
A Tájház belső terei a tájegységre jellemző kialakításúak, a kiállított anyag paraszti kultúra tárgyi emlékeit mutatja be, amelyeket a helyi lakosság adományozta.
A Kunkapitány ház módos gazda háza, hatalmas udvarral és melléképületekkel, az 1860-as években nemzetes Csávás Péter építette. A lakóépület egy szobáját Ilosvai Varga Imre (1814-1865) kunhegyesi születésű nagykunkapitány emlékére rendezték be, további helységei a korabeli kunsági emberek életét villantja fel a látogatóknak.
A Kunkapitány ház módos gazda háza, hatalmas udvarral és melléképületekkel, az 1860-as években nemzetes Csávás Péter építette. A lakóépület egy szobáját Ilosvai Varga Imre (1814-1865) kunhegyesi születésű nagykunkapitány emlékére rendezték be, további helységei a korabeli kunsági emberek életét villantja fel a látogatóknak.
A Kunkapitány ház módos gazda háza, hatalmas udvarral és melléképületekkel, az 1860-as években nemzetes Csávás Péter építette. A lakóépület egy szobáját Ilosvai Varga Imre (1814-1865) kunhegyesi születésű nagykunkapitány emlékére rendezték be, további helységei a korabeli kunsági emberek életét villantja fel a látogatóknak.
Fafaragó galéria és néprajzi magángyűjtemény. 2008. augusztus vége óta fogadja látogatóit Czupp Pál kunhegyesi fafaragó népi iparművész - saját házában kialakított - Kunsági kiállítóháza. A látogatókat az eredeti szakmáját tekintve állattenyésztő üzemmérnök Czupp Pál személyesen kalauzolja mini múzeumában, ahol lehetőség van a fafaragás műveletének megtekintésére és szép, faragott használati és dísztárgyak vásárlására is.
Fafaragó galéria és néprajzi magángyűjtemény. 2008. augusztus vége óta fogadja látogatóit Czupp Pál kunhegyesi fafaragó népi iparművész - saját házában kialakított - Kunsági kiállítóháza. A látogatókat az eredeti szakmáját tekintve állattenyésztő üzemmérnök Czupp Pál személyesen kalauzolja mini múzeumában, ahol lehetőség van a fafaragás műveletének megtekintésére és szép, faragott használati és dísztárgyak vásárlására is.
Fafaragó galéria és néprajzi magángyűjtemény. 2008. augusztus vége óta fogadja látogatóit Czupp Pál kunhegyesi fafaragó népi iparművész - saját házában kialakított - Kunsági kiállítóháza. A látogatókat az eredeti szakmáját tekintve állattenyésztő üzemmérnök Czupp Pál személyesen kalauzolja mini múzeumában, ahol lehetőség van a fafaragás műveletének megtekintésére és szép, faragott használati és dísztárgyak vásárlására is.
A Lélekliget egy látványos szoborpark Hajdúnánson, mely közösségi tevékenységeknek, hagyományok ápolásának, rekreációnak biztosít színteret.
A Madárparkban látogatható nagyröpdével, tavakkal, játszótérrel felszerelt pihenőpark szeretettel várja kedves látogatóit. A látványkórházban egyoldalú átláthatóságot biztosító üvegfalon keresztül a látogatók megnézhetik a sérült, beteg, gyógyulófélben lévő madarakat, a vállalkozóbb kedvűek egy-egy műtétet is megtekinthetnek. A diorámás négy évszak és madármentő kiállítás a madarakat fenyegető veszélyekre hívja fel a látogatók figyelmét.
A Madárparkban látogatható nagyröpdével, tavakkal, játszótérrel felszerelt pihenőpark szeretettel várja kedves látogatóit. A látványkórházban egyoldalú átláthatóságot biztosító üvegfalon keresztül a látogatók megnézhetik a sérült, beteg, gyógyulófélben lévő madarakat, a vállalkozóbb kedvűek egy-egy műtétet is megtekinthetnek. A diorámás négy évszak és madármentő kiállítás a madarakat fenyegető veszélyekre hívja fel a látogatók figyelmét.
A Madárparkban látogatható nagyröpdével, tavakkal, játszótérrel felszerelt pihenőpark szeretettel várja kedves látogatóit. A látványkórházban egyoldalú átláthatóságot biztosító üvegfalon keresztül a látogatók megnézhetik a sérült, beteg, gyógyulófélben lévő madarakat, a vállalkozóbb kedvűek egy-egy műtétet is megtekinthetnek. A diorámás négy évszak és madármentő kiállítás a madarakat fenyegető veszélyekre hívja fel a látogatók figyelmét.
Levéltárunk Szabolcs megye 14–20. századi maradandó értékű iratai mellett Szatmár megye 15. századtól kelt iratanyagának jelentős, Beregnek kisebb, 20. századi részét, Kővár vidék, Ung és Ugocsa levéltárának pedig 19–20. századi töredékét őrzi. A legrégebbi dokumentumaink a Mohács előtt keletkezett oklevelek.
Levéltárunk Szabolcs megye 14–20. századi maradandó értékű iratai mellett Szatmár megye 15. századtól kelt iratanyagának jelentős, Beregnek kisebb, 20. századi részét, Kővár vidék, Ung és Ugocsa levéltárának pedig 19–20. századi töredékét őrzi. A legrégebbi dokumentumaink a Mohács előtt keletkezett oklevelek.
Levéltárunk Szabolcs megye 14–20. századi maradandó értékű iratai mellett Szatmár megye 15. századtól kelt iratanyagának jelentős, Beregnek kisebb, 20. századi részét, Kővár vidék, Ung és Ugocsa levéltárának pedig 19–20. századi töredékét őrzi. A legrégebbi dokumentumaink a Mohács előtt keletkezett oklevelek.
Ezt a tanösvényt azzal a céllal alakították ki, hogy kis területen, kevés gyaloglással vagy kerékpározással bemutathassák a Hortobágy jellemző élőhelyeit, gyeptípusait. Láthatjuk a gyengébb termőképességű szikes és a jobb löszös gyepeket, időszakos vízállásokat.
