A hosszú parasztház 7 helyiségből áll. Ebből 6 van berendezve. A helyiségek mennyezete mindenütt barnára festett deszkás, pallós, és keresztgerendák tartják. A konyha szabadkéményes, mely eredeti állapotban maradt meg. A szabadkémény szűkülő terét körben égetett téglával alakították ki, kormos színük őrzi az egykori tüzelés emlékét. A szabadkéményt elválasztó falon tányérok függenek. Az alkóvszerű elválasztó fal felső részét vastag fagerenda tartja. Az épület további helyiségei is „lakott”-ak, a kamrában különféle kézműves eszközök, szerszámok, használati tárgyak láthatók.
A hosszú parasztház 7 helyiségből áll. Ebből 6 van berendezve. A helyiségek mennyezete mindenütt barnára festett deszkás, pallós, és keresztgerendák tartják. A konyha szabadkéményes, mely eredeti állapotban maradt meg. A szabadkémény szűkülő terét körben égetett téglával alakították ki, kormos színük őrzi az egykori tüzelés emlékét. A szabadkéményt elválasztó falon tányérok függenek. Az alkóvszerű elválasztó fal felső részét vastag fagerenda tartja. Az épület további helyiségei is „lakott”-ak, a kamrában különféle kézműves eszközök, szerszámok, használati tárgyak láthatók.
A hosszú parasztház 7 helyiségből áll. Ebből 6 van berendezve. A helyiségek mennyezete mindenütt barnára festett deszkás, pallós, és keresztgerendák tartják. A konyha szabadkéményes, mely eredeti állapotban maradt meg. A szabadkémény szűkülő terét körben égetett téglával alakították ki, kormos színük őrzi az egykori tüzelés emlékét. A szabadkéményt elválasztó falon tányérok függenek. Az alkóvszerű elválasztó fal felső részét vastag fagerenda tartja. Az épület további helyiségei is „lakott”-ak, a kamrában különféle kézműves eszközök, szerszámok, használati tárgyak láthatók.
Vértesszőlős határában, egy kőbányában tárták fel Vértes László vezetésével 1963-68 között Európa egyik legidősebb, több százezer éves telephelyét. Az ásatás során napvilágra került a feltáró régész által Sámuelnek elnevezett előember tarkócsontja, valamint rábukkantak egy 6-7 éves gyerek tejfog-töredékeire is. Az előemberek telephelyén, a régi kőbányában a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása mutatja be a látogatóknak mindazt, amit a régészettudomány feltárt a több százezer évvel ezelőtti életből.
Vértesszőlős határában, egy kőbányában tárták fel Vértes László vezetésével 1963-68 között Európa egyik legidősebb, több százezer éves telephelyét. Az ásatás során napvilágra került a feltáró régész által Sámuelnek elnevezett előember tarkócsontja, valamint rábukkantak egy 6-7 éves gyerek tejfog-töredékeire is. Az előemberek telephelyén, a régi kőbányában a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása mutatja be a látogatóknak mindazt, amit a régészettudomány feltárt a több százezer évvel ezelőtti életből.
Vértesszőlős határában, egy kőbányában tárták fel Vértes László vezetésével 1963-68 között Európa egyik legidősebb, több százezer éves telephelyét. Az ásatás során napvilágra került a feltáró régész által Sámuelnek elnevezett előember tarkócsontja, valamint rábukkantak egy 6-7 éves gyerek tejfog-töredékeire is. Az előemberek telephelyén, a régi kőbányában a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása mutatja be a látogatóknak mindazt, amit a régészettudomány feltárt a több százezer évvel ezelőtti életből.
