A tanösvény szakvezetéssel, vagy önállóan, a kihelyezett táblák vagy hanganyag segítségével járható be. A Dráva élővilága tanösvény már egy komolyabb, 12 állomásos, 13 km-es túra. A terület élményszerű bemutatását többek között madármegfigyelő, madárgyűrűző állomás, kilátó, fotósles, fedett foglalkoztató és több pihenőhely szolgálja. Változatos és különleges élővilágába pillanthatunk be, a nyílt vízfelületektől a part menti mocsaras területeken át a színpompás vadvirágokkal borított fás legelőkig.
A tanösvény szakvezetéssel, vagy önállóan, a kihelyezett táblák vagy hanganyag segítségével járható be. A Dráva élővilága tanösvény már egy komolyabb, 12 állomásos, 13 km-es túra. A terület élményszerű bemutatását többek között madármegfigyelő, madárgyűrűző állomás, kilátó, fotósles, fedett foglalkoztató és több pihenőhely szolgálja. Változatos és különleges élővilágába pillanthatunk be, a nyílt vízfelületektől a part menti mocsaras területeken át a színpompás vadvirágokkal borított fás legelőkig.
A tanösvény szakvezetéssel, vagy önállóan, a kihelyezett táblák vagy hanganyag segítségével járható be. A Dráva élővilága tanösvény már egy komolyabb, 12 állomásos, 13 km-es túra. A terület élményszerű bemutatását többek között madármegfigyelő, madárgyűrűző állomás, kilátó, fotósles, fedett foglalkoztató és több pihenőhely szolgálja. Változatos és különleges élővilágába pillanthatunk be, a nyílt vízfelületektől a part menti mocsaras területeken át a színpompás vadvirágokkal borított fás legelőkig.
A tanösvényt a Villány régi kőbányájában alakították ki. A Korábban Mészhegy néven ismert terület kőbányája udvarán található tanösvény az egyedülálló jura időszaki és pliocén-pleisztocén korú kőzettani értékeket mutatja be. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés igényelhetünk.
A tanösvényt a Villány régi kőbányájában alakították ki. A Korábban Mészhegy néven ismert terület kőbányája udvarán található tanösvény az egyedülálló jura időszaki és pliocén-pleisztocén korú kőzettani értékeket mutatja be. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés igényelhetünk.
A tanösvényt a Villány régi kőbányájában alakították ki. A Korábban Mészhegy néven ismert terület kőbányája udvarán található tanösvény az egyedülálló jura időszaki és pliocén-pleisztocén korú kőzettani értékeket mutatja be. Előzetes egyeztetéssel a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság szakembereitől szakvezetés igényelhetünk.
Az 1 km hosszúságú útvonalon két információs tábla mutatja be a Dráva-völgyben található terület élővilágát. A Dráva holtág nevét viselő tanösvény Old község határában indul.
A tanösvény a Siklóshoz tartozó Máriagyűdi kegytemplom előtt elhelyezett tájékoztató táblától indul és a sárga sáv turistaútvonalat követve járható be. Ezen felül a tájékozódást nagyban segítik a nyomvonal mellé látótávolságban kihelyezett facölöpök, melyeken a szúrós csodabogyó rajza látható. A templomtól a Tenkes-hegy csúcsa alatt található kunyhóig kialakított tanösvény körülbelül 2,5 km hosszú.
A tanösvény a Siklóshoz tartozó Máriagyűdi kegytemplom előtt elhelyezett tájékoztató táblától indul és a sárga sáv turistaútvonalat követve járható be. Ezen felül a tájékozódást nagyban segítik a nyomvonal mellé látótávolságban kihelyezett facölöpök, melyeken a szúrós csodabogyó rajza látható. A templomtól a Tenkes-hegy csúcsa alatt található kunyhóig kialakított tanösvény körülbelül 2,5 km hosszú.
A tanösvény a Siklóshoz tartozó Máriagyűdi kegytemplom előtt elhelyezett tájékoztató táblától indul és a sárga sáv turistaútvonalat követve járható be. Ezen felül a tájékozódást nagyban segítik a nyomvonal mellé látótávolságban kihelyezett facölöpök, melyeken a szúrós csodabogyó rajza látható. A templomtól a Tenkes-hegy csúcsa alatt található kunyhóig kialakított tanösvény körülbelül 2,5 km hosszú.
Kásád lakóinak többsége horvát nemzetiségű Dráva menti sokác, akiknek ősei a 18. század elején költöztek Bosznia felől e területre. Szokásaikat, népművészetüket és kultúrájukat megőrizték, és bemutatják a tájházban.
Pincénk, a hozzá tartozó, a turisták által szívesen látogatott és az ország egyik legnagyobb borászati gyűjteményét felvonultató Bormúzeumnak is otthont ad. A Villányi Bormúzeum egész évben várja azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni a Villányi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit.
Pincénk, a hozzá tartozó, a turisták által szívesen látogatott és az ország egyik legnagyobb borászati gyűjteményét felvonultató Bormúzeumnak is otthont ad. A Villányi Bormúzeum egész évben várja azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni a Villányi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit.
Pincénk, a hozzá tartozó, a turisták által szívesen látogatott és az ország egyik legnagyobb borászati gyűjteményét felvonultató Bormúzeumnak is otthont ad. A Villányi Bormúzeum egész évben várja azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni a Villányi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit.
A Hagyományos gazdálkodás tanösvényen kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. Az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetjük meg. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemző régi magyar háziállatokat – szürkemarhákat, shagya arab lovakat, mangalica sertéseket, racka juhokat és ősi magyar baromfifajtákat – lehet szemügyre venni.
A Hagyományos gazdálkodás tanösvényen kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. Az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetjük meg. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemző régi magyar háziállatokat – szürkemarhákat, shagya arab lovakat, mangalica sertéseket, racka juhokat és ősi magyar baromfifajtákat – lehet szemügyre venni.
A Hagyományos gazdálkodás tanösvényen kézbe vehetjük, kipróbálhatjuk az útvonal mentén kihelyezett tárgyakat, eszközöket. Az állattartás, a rétgazdálkodás, a gyümölcstermesztés, a méhészkedés, a kosárfonás, a fűszer- és gyógynövénytermesztés eszközeit és szakmai fortélyait ismerhetjük meg. A tanösvény végén található majorban a térségre jellemző régi magyar háziállatokat – szürkemarhákat, shagya arab lovakat, mangalica sertéseket, racka juhokat és ősi magyar baromfifajtákat – lehet szemügyre venni.
A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költözött Bosznia felől e területre. Népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. 1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját és tájházat alakított ki. A nyeregtetős, nádfedeles épület, 6 helyiségből áll. A szabadkéményes konyhából nyílik balra a lakószoba, jobbra a kamra. A hálókamrába közvetlenül a pitvarról lehet bejutni. Az istálló és a kocsiszín a hálókamra folytatásában, a lakrésszel egy fedél alatt található.
A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költözött Bosznia felől e területre. Népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. 1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját és tájházat alakított ki. A nyeregtetős, nádfedeles épület, 6 helyiségből áll. A szabadkéményes konyhából nyílik balra a lakószoba, jobbra a kamra. A hálókamrába közvetlenül a pitvarról lehet bejutni. Az istálló és a kocsiszín a hálókamra folytatásában, a lakrésszel egy fedél alatt található.
A Villányi hegységtől délre, Beremend alatt található Kásád, Magyarország legdélibb települése. Lakóinak többsége, az ún. Dráva menti sokácok, a XVIII. század elején költözött Bosznia felől e területre. Népművészetüket és kultúrájukat, a magyarországi horvát nemzetiségen belül, talán a legtovább őrizték meg. 1984-ben a falu megvásárolt egy 19. század elején épült házat és portáját és tájházat alakított ki. A nyeregtetős, nádfedeles épület, 6 helyiségből áll. A szabadkéményes konyhából nyílik balra a lakószoba, jobbra a kamra. A hálókamrába közvetlenül a pitvarról lehet bejutni. Az istálló és a kocsiszín a hálókamra folytatásában, a lakrésszel egy fedél alatt található.
A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat.
A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat.
A tanösvény a terület természeti értékeit mutatja be. Elnevezése a Kenderáztató tóval van összefüggésben: a második világháború előtt minden településnek megvolt a maga kenderáztatója. A Dráva mellett a kenderáztató az esetek többségében - mint jelen esetben is - egy lefűződött holtág volt. A tanösvény a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Dráva Tájegységének természeti értékeivel, a gazdag ártéri élővilággal, valamint az egykor itt hagyományos kenderfeldolgozás történetével és módszereivel ismerteti meg a látogatókat.
A Szársomlyó hegy keleti végén, 180 méter magasságban fekvő Szoborpark mellé, a szikla peremére épült a Kikerics panoráma sétány. A sétány célja a Szoborpark és a fokozottan védett Szársomlyó hegy értékeinek bemutatása. 50 védett növényfajból 7 faj kizárólag itt fordul elő hazánkban.
