Csarnóta településtől délre a Kopasz-hegy 272 m-es magaslatán álló helyi mészkőből épült bástyaszerű kilátó. Csodálatos látványt nyújt a kopár felszín karrgerincén a barázdált formákban előbukkanó triász mészkő. A kilátót 2008-ban adták át. Szép panoráma nyílik innen a Tenkes gerincére és Harkány környékére.
Csarnóta településtől délre a Kopasz-hegy 272 m-es magaslatán álló helyi mészkőből épült bástyaszerű kilátó. Csodálatos látványt nyújt a kopár felszín karrgerincén a barázdált formákban előbukkanó triász mészkő. A kilátót 2008-ban adták át. Szép panoráma nyílik innen a Tenkes gerincére és Harkány környékére.
Csarnóta településtől délre a Kopasz-hegy 272 m-es magaslatán álló helyi mészkőből épült bástyaszerű kilátó. Csodálatos látványt nyújt a kopár felszín karrgerincén a barázdált formákban előbukkanó triász mészkő. A kilátót 2008-ban adták át. Szép panoráma nyílik innen a Tenkes gerincére és Harkány környékére.
Keselyősfapuszta határában található tanösvény a Dráva árterének élővilágát ismerteti. A Mattyi Madár Emlékparkot elhagyva, a Dráva holtmedrein keresztülhaladva, a folyópartra kiérve látható a túlparti népes kormoránkolónia. A terület Kelet-Dráva tájegység része.
A kovácsolás mint ősi mesterség bemutatása korhű kovácsműhelyben interaktív módon. A kovácsműhely valamikor az 1800-as évek végén épült. Molnár Ferenc kovácsmester műhelye volt. A műhely felújítása közel öt évbe került, sok eredeti szerszám hiányzott, elveszett, amit pótolni kellett. 2008-ban Mayer Mihály pécsi püspök felszentelte, akkor nyílt meg a nyilvánosság előtt. Az ide látogató gyerekeket felnőtteket bevonva készítenek kisebb kovácsolt tárgyakat. (kovácsszeg, ácskapocs, kovácsolt karkötő, medál).
A kovácsolás mint ősi mesterség bemutatása korhű kovácsműhelyben interaktív módon. A kovácsműhely valamikor az 1800-as évek végén épült. Molnár Ferenc kovácsmester műhelye volt. A műhely felújítása közel öt évbe került, sok eredeti szerszám hiányzott, elveszett, amit pótolni kellett. 2008-ban Mayer Mihály pécsi püspök felszentelte, akkor nyílt meg a nyilvánosság előtt. Az ide látogató gyerekeket felnőtteket bevonva készítenek kisebb kovácsolt tárgyakat. (kovácsszeg, ácskapocs, kovácsolt karkötő, medál).
A kovácsolás mint ősi mesterség bemutatása korhű kovácsműhelyben interaktív módon. A kovácsműhely valamikor az 1800-as évek végén épült. Molnár Ferenc kovácsmester műhelye volt. A műhely felújítása közel öt évbe került, sok eredeti szerszám hiányzott, elveszett, amit pótolni kellett. 2008-ban Mayer Mihály pécsi püspök felszentelte, akkor nyílt meg a nyilvánosság előtt. Az ide látogató gyerekeket felnőtteket bevonva készítenek kisebb kovácsolt tárgyakat. (kovácsszeg, ácskapocs, kovácsolt karkötő, medál).
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
A Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia az egyik patinás egyházi központja Dél-Baranyának. Míg a középkorban a gyűdi templomközösség tartozott csak ide, a Hódoltság időszakát követően a ferencesek működése nyomán a környék református falvaiban megtelepedő katolikus családok lelki gondozása is feladatává vált. 1950 után az egyházmegyés papok által működtetett kegyhely folytatván ezt a gyakorlatot az egész környék katolikusait ellátta. Idővel egyre több helyen kápolna épült, majd külön plébániák létesültek, folyamatosan csökkentve a plébánia területét.
A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.
A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.
A környékből származó kőből, a lehető legtágabb műteremben, a szabad ég alatt készült művek szinte életre kelnek a szoborparkban, a felhagyott kőbánya igazi otthonává vált a műalkotásoknak. A szobrok többsége nonfiguratív: magányos tömbök, csavart oszlopok, furcsa bálványok, óriások játékszereire emlékeztető kövek. Némelyik a látogatóktól kapott nevet, ilyen például a Villányi Vénusz, a Kolumbusz tojása, vagy az Emlék.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az épület, amelyben az iskolamúzeum és a tájház otthonra lelt, 1846-ban épült, Nagytótfalu református gyülekezetének iskolája és tanitólakása volt, egészen 1976-ig. Az egykori iskolát bemutató rész mellett drávaszögi enteriőr, népi textil- és helytörténeti kiállítás látható. A házban faragott, festett bútorokkal, háziszőttesekkel berendezett tisztaszoba, cserépedényekkel felszerelt konyha és egy kamra látható, amelyben a földművelő gazda szerszámait állították ki. Az iskolamúzeumi rész a hajdani egy tantermes, osztatlan, falusi iskola emlékét idézi fel.
Az Ormánság területén, Szaporca település közelében található az Ős-Dráva Látogatóközpont. A látogatóközpont a Duna-Dráva Nemzeti Park területe és a Dráva folyó bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektet az ormánsági élet, a tradicionális gazdálkodási formák, a hagyományok nagyközönséggel való megismertetésére, valamint a természetvédelmi, gazdálkodási, tájhasználati problémákra való figyelemfelkeltésre. Az épület kilátótornyából a bemutatóközpont területét és a környező tájat csodálhatják meg az érdeklődők. A központnál kialakított játszótér, tűzrakóhelyek és pihenőhelyek a látogatók kikapcsolódását szolgálják.
Az Ormánság területén, Szaporca település közelében található az Ős-Dráva Látogatóközpont. A látogatóközpont a Duna-Dráva Nemzeti Park területe és a Dráva folyó bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektet az ormánsági élet, a tradicionális gazdálkodási formák, a hagyományok nagyközönséggel való megismertetésére, valamint a természetvédelmi, gazdálkodási, tájhasználati problémákra való figyelemfelkeltésre. Az épület kilátótornyából a bemutatóközpont területét és a környező tájat csodálhatják meg az érdeklődők. A központnál kialakított játszótér, tűzrakóhelyek és pihenőhelyek a látogatók kikapcsolódását szolgálják.
Az Ormánság területén, Szaporca település közelében található az Ős-Dráva Látogatóközpont. A látogatóközpont a Duna-Dráva Nemzeti Park területe és a Dráva folyó bemutatása mellett nagy hangsúlyt fektet az ormánsági élet, a tradicionális gazdálkodási formák, a hagyományok nagyközönséggel való megismertetésére, valamint a természetvédelmi, gazdálkodási, tájhasználati problémákra való figyelemfelkeltésre. Az épület kilátótornyából a bemutatóközpont területét és a környező tájat csodálhatják meg az érdeklődők. A központnál kialakított játszótér, tűzrakóhelyek és pihenőhelyek a látogatók kikapcsolódását szolgálják.
A tanösvény szakvezetéssel, vagy önállóan a kihelyezett táblák vagy hanganyag segítségével járható be. Megismerhető a régi tájhasználat, a folyószabályozás, valamint a rehabilitáció és a revitalizáció lehetőségei.
Történelmi élmények a várfalak között. A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Programkínálatát történelmi, festészeti, képzőművészeti, megújult állandó és időszaki kiállítások, szórakoztató programok, komoly- és könnyűzenei koncertek, nyári színházi előadások, hőspróbák színesítik.
Történelmi élmények a várfalak között. A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Programkínálatát történelmi, festészeti, képzőművészeti, megújult állandó és időszaki kiállítások, szórakoztató programok, komoly- és könnyűzenei koncertek, nyári színházi előadások, hőspróbák színesítik.
Történelmi élmények a várfalak között. A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Programkínálatát történelmi, festészeti, képzőművészeti, megújult állandó és időszaki kiállítások, szórakoztató programok, komoly- és könnyűzenei koncertek, nyári színházi előadások, hőspróbák színesítik.
A Szaporcai Cifraház egy eredeti állapotában megmaradt és a Népi Építészeti Program keretében felújított, módos, ormánsági parasztház, a hozzá tartozó portával. Élő tájház, művészeti-, kulturális-, közösségi színtér, ahol nem csak díszlet a falusi környezet. Célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet kistérségünkre, azok értékeire, és emellett minőségi szórakozási, kikapcsolódási és szellemi értelemben is feltöltődési lehetőséget nyújtsunk a helyieknek és az ide érkezőknek is, emberek, kultúrák találkozását és egymásra hatását lehetővé tevő helyszíneket és alkalmakat biztosítsunk.
A Szaporcai Cifraház egy eredeti állapotában megmaradt és a Népi Építészeti Program keretében felújított, módos, ormánsági parasztház, a hozzá tartozó portával. Élő tájház, művészeti-, kulturális-, közösségi színtér, ahol nem csak díszlet a falusi környezet. Célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet kistérségünkre, azok értékeire, és emellett minőségi szórakozási, kikapcsolódási és szellemi értelemben is feltöltődési lehetőséget nyújtsunk a helyieknek és az ide érkezőknek is, emberek, kultúrák találkozását és egymásra hatását lehetővé tevő helyszíneket és alkalmakat biztosítsunk.
A Szaporcai Cifraház egy eredeti állapotában megmaradt és a Népi Építészeti Program keretében felújított, módos, ormánsági parasztház, a hozzá tartozó portával. Élő tájház, művészeti-, kulturális-, közösségi színtér, ahol nem csak díszlet a falusi környezet. Célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet kistérségünkre, azok értékeire, és emellett minőségi szórakozási, kikapcsolódási és szellemi értelemben is feltöltődési lehetőséget nyújtsunk a helyieknek és az ide érkezőknek is, emberek, kultúrák találkozását és egymásra hatását lehetővé tevő helyszíneket és alkalmakat biztosítsunk.
