Országos eseménynaptár
MezoZOOikum – Dínók Földjén című új állandó kiállítás 2019. február 16-án nyílt meg a miskolci Pannon-tenger Múzeumban. A „Dinók Földjén – MezoZOOikum” nem kevesebb, mint 180 millió éven és legalább tíz kontinensen (!) keresztül utaztatja majd meg látogatóit.
Látogasson el Ön is családjával az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkba, ahol az egyedülálló gyűjteményeken felül, időszaki kiállításokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, zenei és történelmi klubokkal igyekszünk színesíteni programkínálatunkat! Ígérjük felejthetetlen élményben lesz része! Országosan egyedülálló gyártörténeti kiállítás, gazdag néprajzi gyűjtemény, egyedi géppark és további kiemelkedő kultúrtörténeti emlékek!
Látogasson el Ön is családjával az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkba, ahol az egyedülálló gyűjteményeken felül, időszaki kiállításokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, zenei és történelmi klubokkal igyekszünk színesíteni programkínálatunkat! Ígérjük felejthetetlen élményben lesz része! Országosan egyedülálló gyártörténeti kiállítás, gazdag néprajzi gyűjtemény, egyedi géppark és további kiemelkedő kultúrtörténeti emlékek!
Látogasson el Ön is családjával az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékparkba, ahol az egyedülálló gyűjteményeken felül, időszaki kiállításokkal, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, zenei és történelmi klubokkal igyekszünk színesíteni programkínálatunkat! Ígérjük felejthetetlen élményben lesz része! Országosan egyedülálló gyártörténeti kiállítás, gazdag néprajzi gyűjtemény, egyedi géppark és további kiemelkedő kultúrtörténeti emlékek!
Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark acélmű technikatörténeti kiállításán szereplő fényképek, műtárgyak képet adnak a régi acélműről. A Siemens-Martin-kemencékkel szemben a korabeli üzem legnehezebb munkafolyamatait diorámák segítségével mutatjuk be: az első a tükörvas adagolás rakólapáttal, a második: fenékjavítás kézi erővel, a harmadik pedig a salakzsáktisztítás. Ismeretterjesztő kiállítás minden korosztálynak.
Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark acélmű technikatörténeti kiállításán szereplő fényképek, műtárgyak képet adnak a régi acélműről. A Siemens-Martin-kemencékkel szemben a korabeli üzem legnehezebb munkafolyamatait diorámák segítségével mutatjuk be: az első a tükörvas adagolás rakólapáttal, a második: fenékjavítás kézi erővel, a harmadik pedig a salakzsáktisztítás. Ismeretterjesztő kiállítás minden korosztálynak.
Az Ózdi Muzeális Gyűjtemény és Gyártörténeti Emlékpark acélmű technikatörténeti kiállításán szereplő fényképek, műtárgyak képet adnak a régi acélműről. A Siemens-Martin-kemencékkel szemben a korabeli üzem legnehezebb munkafolyamatait diorámák segítségével mutatjuk be: az első a tükörvas adagolás rakólapáttal, a második: fenékjavítás kézi erővel, a harmadik pedig a salakzsáktisztítás. Ismeretterjesztő kiállítás minden korosztálynak.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang különlegessége, hogy mésztufában alakult ki, ami világviszonylatban is ritkaság. A benne lévő üregek vízesések boltozódásával jöttek létre. A termek falán és mennyezetén a travertinóval bevont mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedéke nyújt csodálatos látványt. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.
A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang különlegessége, hogy mésztufában alakult ki, ami világviszonylatban is ritkaság. A benne lévő üregek vízesések boltozódásával jöttek létre. A termek falán és mennyezetén a travertinóval bevont mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedéke nyújt csodálatos látványt. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.
A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang különlegessége, hogy mésztufában alakult ki, ami világviszonylatban is ritkaság. A benne lévő üregek vízesések boltozódásával jöttek létre. A termek falán és mennyezetén a travertinóval bevont mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedéke nyújt csodálatos látványt. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
A Regéci tanösvény a Zempléni Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén vezet át és a Vár-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismertet meg. A Regéc és Mogyoróska közti turistaúttal azonos a tanösvény. A tájékoztatótáblák ismertetik a Tokaji-hegységet létrehozó tűzhányó-tevékenységet, a Vár-hegy erdőtársulásait (a hegyvidéki bükkösök, a mészkerülő tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek növényvilágát) és az Aba nembéli Amadék hajdani sasfészkét, a regéci várat. Itt nevelte Zrínyi Ilona fiát, II. Rákóczi Ferencet.
A Regéci tanösvény a Zempléni Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén vezet át és a Vár-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismertet meg. A Regéc és Mogyoróska közti turistaúttal azonos a tanösvény. A tájékoztatótáblák ismertetik a Tokaji-hegységet létrehozó tűzhányó-tevékenységet, a Vár-hegy erdőtársulásait (a hegyvidéki bükkösök, a mészkerülő tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek növényvilágát) és az Aba nembéli Amadék hajdani sasfészkét, a regéci várat. Itt nevelte Zrínyi Ilona fiát, II. Rákóczi Ferencet.
A Regéci tanösvény a Zempléni Tájvédelmi Körzet fokozottan védett területén vezet át és a Vár-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismertet meg. A Regéc és Mogyoróska közti turistaúttal azonos a tanösvény. A tájékoztatótáblák ismertetik a Tokaji-hegységet létrehozó tűzhányó-tevékenységet, a Vár-hegy erdőtársulásait (a hegyvidéki bükkösök, a mészkerülő tölgyesek, a gyertyános-tölgyesek növényvilágát) és az Aba nembéli Amadék hajdani sasfészkét, a regéci várat. Itt nevelte Zrínyi Ilona fiát, II. Rákóczi Ferencet.
Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
Pisztráng tanösvény a Garadna-völgyben, a Bükki Nemzeti Park területén. Miskolc és Ómassa között, a Garadna-völgyben, az erdei kisvasút végállomásánál található az indítóállomás. A Pisztráng tanösvény a Garadna-völgy erdei kisvasútjának végállomásától indul, érinti a Magyar Királyi Erdőgazdaság pisztrángtelepét, visszafelé pedig a völgy baloldalán a Turista emlékparkot. Közben megismerkedhetünk az erdőgazdálkodás lényegével, a vizes biotópok élővilágával, az erdő vadállományával és egy természetes felújítás során létrejött fiatal állományú erdővel.
Lillafüred helytörténeti nevezetességeit és természeti értékeit mutatja be a Lillafüredi Tanösvény. Az indítótábla a Palotaszálló alatti függőkertben van.
