Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
Ismerje meg a Káli-medence természeti és kulturális értékeit! Kőtenger túra Szentbékkállán. A Kőtengerbe szakvezetés igényelhető a Balaton-felvidéki Nemzeti Parktól.
Lakókörnyezetünk zsugorodó zöld foltjaiban már csak az emberhez alkalmazkodó élővilág szereplői maradhatnak fenn. Interaktív tansétánk elsősorban a környezetünkben észlelhető, nyomot hagyó állatvilág bemutatására törekszik. Az ösvény bemutatja patakjaink szennyezettségének indikátorait, a makrogerinctelen élővilágot, harmincféle fás szárú és lágyszárú növényt, valamint bepillantást enged a Balaton-felvidék elmúlt fél milliárd évének földtörténeti eseményeibe is.
Lakókörnyezetünk zsugorodó zöld foltjaiban már csak az emberhez alkalmazkodó élővilág szereplői maradhatnak fenn. Interaktív tansétánk elsősorban a környezetünkben észlelhető, nyomot hagyó állatvilág bemutatására törekszik. Az ösvény bemutatja patakjaink szennyezettségének indikátorait, a makrogerinctelen élővilágot, harmincféle fás szárú és lágyszárú növényt, valamint bepillantást enged a Balaton-felvidék elmúlt fél milliárd évének földtörténeti eseményeibe is.
Lakókörnyezetünk zsugorodó zöld foltjaiban már csak az emberhez alkalmazkodó élővilág szereplői maradhatnak fenn. Interaktív tansétánk elsősorban a környezetünkben észlelhető, nyomot hagyó állatvilág bemutatására törekszik. Az ösvény bemutatja patakjaink szennyezettségének indikátorait, a makrogerinctelen élővilágot, harmincféle fás szárú és lágyszárú növényt, valamint bepillantást enged a Balaton-felvidék elmúlt fél milliárd évének földtörténeti eseményeibe is.
A Marcal-medence sík vidékéből szigetszerűen kiemelkedő magányos óriás, a Somló számos természeti értéket őriz napjainkig: a különleges bazaltformák, ritka növény- és állatfajoknak nyújtanak otthont. E páratlan szépségű, 1993-ban alapított Somló Tájvédelmi Körzet nevezetességeit mutatja be a botanikus Kitaibel Pál nevét viselő, 3 km hosszú, 9 állomásból álló önmagába visszatérő tanösvény.
A Marcal-medence sík vidékéből szigetszerűen kiemelkedő magányos óriás, a Somló számos természeti értéket őriz napjainkig: a különleges bazaltformák, ritka növény- és állatfajoknak nyújtanak otthont. E páratlan szépségű, 1993-ban alapított Somló Tájvédelmi Körzet nevezetességeit mutatja be a botanikus Kitaibel Pál nevét viselő, 3 km hosszú, 9 állomásból álló önmagába visszatérő tanösvény.
A Marcal-medence sík vidékéből szigetszerűen kiemelkedő magányos óriás, a Somló számos természeti értéket őriz napjainkig: a különleges bazaltformák, ritka növény- és állatfajoknak nyújtanak otthont. E páratlan szépségű, 1993-ban alapított Somló Tájvédelmi Körzet nevezetességeit mutatja be a botanikus Kitaibel Pál nevét viselő, 3 km hosszú, 9 állomásból álló önmagába visszatérő tanösvény.
Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz.
Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz.
Bakonybéltől néhány km-re, a Magas-Bakonyt átszelő Gerence-patak szurdokvölgyének 240 m-es szintjéről észak felé indul a tanösvény, aztán meredek kaptatók és lapos fennsíkok lépcsőin átkapaszkodik a Kőris-hegy tetőrégiójába, majd 520 m-es magasságban visszafordul, és az Öreg-Szarvad-árok völgyén ereszkedik le az autóspihenőhöz.
A Szent György-hegyen a legforgalmasabb, természeti értékekben legbővelkedőbb turistautakra illeszkedik a közel 4 km hosszú, önmagába visszatérő, hét állomásból álló magyar és német nyelvű tanösvény. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park tanösvénye.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvénye a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módjait ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát. A szabadon látogatható, önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvénye a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módjait ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát. A szabadon látogatható, önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park kétnyelvű ismertetőtáblákkal ellátott tanösvénye a vulkáni hegyek geológiai, botanikai, zoológiai és tájhasználati módjait ismerteti. Utunk során tanulmányozhatjuk a bazalt formakincsét, az egykori bányafalakat. A feltáruló földtani látványosságok bemutatják számunkra az egykori földtörténeti események egy-egy pillanatát. A szabadon látogatható, önmagába visszatérő tanösvény megtekintéséhez szakvezetés igényelhető.
A Káli-medence belsejének földtani, víztani, zoológiai és botanikai értékeit mutatja be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén elhelyezkedő Theodora Tanösvény. A gyalogosan is kellemesen bejárható 8 km-es útvonal egész évben ingyenesen látogatható. Az önmagába visszatérő nyomvonalú tanösvény a Káli-medence délnyugati részén, a Balaton északi partjától 3 km-re fekvő Kékkúti Ásványvíz Zrt. palackozóüzemétől, a Theodora Kereki forrástól indul, majd a Sásdi patak mentén a Kornyi-tó irányában halad.
A Káli-medence belsejének földtani, víztani, zoológiai és botanikai értékeit mutatja be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén elhelyezkedő Theodora Tanösvény. A gyalogosan is kellemesen bejárható 8 km-es útvonal egész évben ingyenesen látogatható. Az önmagába visszatérő nyomvonalú tanösvény a Káli-medence délnyugati részén, a Balaton északi partjától 3 km-re fekvő Kékkúti Ásványvíz Zrt. palackozóüzemétől, a Theodora Kereki forrástól indul, majd a Sásdi patak mentén a Kornyi-tó irányában halad.
A Káli-medence belsejének földtani, víztani, zoológiai és botanikai értékeit mutatja be a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén elhelyezkedő Theodora Tanösvény. A gyalogosan is kellemesen bejárható 8 km-es útvonal egész évben ingyenesen látogatható. Az önmagába visszatérő nyomvonalú tanösvény a Káli-medence délnyugati részén, a Balaton északi partjától 3 km-re fekvő Kékkúti Ásványvíz Zrt. palackozóüzemétől, a Theodora Kereki forrástól indul, majd a Sásdi patak mentén a Kornyi-tó irányában halad.
A Káli-medence csodái közé tartoznak a kőtengerek. Látványuk minden évszakban csodálatos. A túrákhoz szakvezetés igényelhető előzetes bejelentkezéssel a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban.
Csobánc várromja a Tapolcai-medence egyik ékessége, amely a a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban területén található. A 376 m magas bazalthegy nyugati végében állnak a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, kisméretű vár maradványai. A hegy tetejéről felejthetetlen panoráma nyílik a környező tanúhegyekre.
Csobánc várromja a Tapolcai-medence egyik ékessége, amely a a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban területén található. A 376 m magas bazalthegy nyugati végében állnak a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, kisméretű vár maradványai. A hegy tetejéről felejthetetlen panoráma nyílik a környező tanúhegyekre.
Csobánc várromja a Tapolcai-medence egyik ékessége, amely a a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban területén található. A 376 m magas bazalthegy nyugati végében állnak a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos, kisméretű vár maradványai. A hegy tetejéről felejthetetlen panoráma nyílik a környező tanúhegyekre.
