Az időpont meghatározásában szerepet játszott, hogy a Római Birodalomban ezen a napon tartották a Mithrász-kultusz nagy eseményét, a legyőzhetetlen Nap – Sol invictus – ünnepét. A zsinat határozatával hangsúlyossá tette Jézus isteni eredetét, az emberré lett istent. A keresztény szokásrendben húsvéthoz hasonlóan karácsonynak is kialakult az előkészületi ideje, az advent, és vigíliája – előestéje, a szenteste. A népi szokásokban sajátosan keverednek a kereszténység előtti mágikus és a keresztény elemek, gondoljunk csak az éjféli miséhez kötődő Luca-székére. A jövő évi jó termés, termékenységvarázslás mellett az egész Kárpát-medencében elterjedt a betlehemezés. Ma már a karácsony elválaszthatatlan része a karácsonyfa állítása, amely újabb kori szokás. Német mintára Magyarországon az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította a Fejér megyei Martonvásáron levő birtokán 1824-ben. A nem vallásos, de keresztény kultúrkörben élők számára a karácsony a szeretet, a család ünnepe. A fogyasztói társadalomban az ajándékozási szokást meglovagolva, gyakran fogyasztási lázzá torzul az ünnep hagyományos és valódi jellege.
Kapcsolódó témák:
