Megtakarítás vagy kidobott pénz?
Egy közelmúltban végzett felmérés szerint hazánkban a lakóingatlanok az energiafelhasználás 32, a kibocsátás 36 százalékáért felelősek. Az állami támogatások megjelenésével sokan döntöttek úgy, hogy belevágnak ingatlanuk korszerűsítésébe.
Megtakarítás vagy kidobott pénz?
Egy közelmúltban végzett felmérés szerint hazánkban a lakóingatlanok az energiafelhasználás 32, a kibocsátás 36 százalékáért felelősek. Az állami támogatások megjelenésével sokan döntöttek úgy, hogy belevágnak ingatlanuk korszerűsítésébe.
A Magyarország által vállalt klímacélok sikeres teljesítéséhez viszont úgy tűnik, hogy a vállalkozói kedv mellé műszaki tanácsadásra is szüksége lenne a lakosságnak. Nem beszélve a szakemberhiányról, ami nélkül lassú léptékű energetikai felújítás valósul csak meg.
Mikor mondható sikeresnek egy korszerűsítés?
Évi 100-130 ezer lakóingatlan alapos, mindenre kiterjedő felújítására lenne szükség ahhoz, hogy 2050-ig Magyarországon is megvalósulhasson a klímasemlegesség. Ennek érdekében fontos lenne, hogy a felújítások tényleg energiahatékonyak legyenek és anyagilag is kifizetődőek, vagyis a pénztárcánkban is több maradjon, amikor a rezsit ki kell fizetnünk.
Bár felújítások folyamatosan zajlanak, nem minden esetben veszik figyelembe azokat az energiahatékonysági szempontokat, ami által a befektetett pénz hosszú távon tényleg megtérülhet. Egy rosszul kivitelezett felújítás, pl. szigetelés, nem hogy nem fog megmutatkozni a rezsiszámlán, hanem előfordulhat, hogy extra költségek fognak megjelenni az évek során.
A siker kulcsa tehát az energiahatékonyságnál előírt irányelvek figyelembevétele műszaki tanácsadás igénybevétele mellett. Lehetőleg minél szélesebb körű felújítás (hőszigetelés, nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés), a korszerűsítéshez szükséges anyagok helyes megválasztása és megújuló energia használata (napkollektor, hőszivattyú) a cél.
Hőszigetelő rendszerek általi megtakarítás mértéke
A fűtés és hűtés az épületekben felhasznált energia kétharmad részét teszi ki. Uniós viszonylatban legnagyobb energiafogyasztónak a 100 nm alatti kis épületek és családi házak számítanak.
Fűtés és hűtés terén hőszigetelő rendszerek segítségével például 25-35 százalékos lehet a megtakarítás mértéke a kiindulási állapottól függően. Mivel a legtöbb hő a falon, tetőn, födémen, ablakokon távozik, a homlokzatszigetelés önmagában sajnos nem elegendő.
Az elmúlt években tapasztalható korszerűsítési kedv változó képet mutat. Vannak, akik kisebb felújításokat végeznek, és a teljes körűre is vannak példák, igaz ritkább. Ha pénztárcánk mégis megengedi, esetleg lehetőségünk van az állami támogatásokat igénybe venni, a homlokzatszigeteléssel egyidejűleg célszerű minél szélesebb körű korszerűsítést megvalósítani.
A hőszigetelő rendszereket érdemes az energiahatékonysági szempontokat figyelembe véve kiválasztani. EPS expandált hungarocell, XPS extrudált polisztirol, kőzetgyapot, grafitos – ezek a leggyakrabban előforduló hőszigetelők. Felhasználási helyük változó, összetételükből és a gyártási technológiából kifolyólag.
Tájékozódjunk és kérjünk segítséget, hogy korszerűsítésünket biztosan sikeresnek könyvelhessük el!
