Szeptember első vasárnapja. Bányásznap
A 2. világháború előtt bányavidékenként más időpontban tartottak bányásznapot, sok helyen december 4-én, Szent Borbála, a bányászok védőszentjének neve napján. Hazánkban 1951-től egységesen szeptember első vasárnapján emlékeznek a bányaszerencsétlenségek áldozataira, és Jó szerencsét kívánva ünneplik ennek a rendkívül nehéz és veszélyes foglalkozásnak a nyugalomba vonult és aktív képviselőit.
A bányászmesterség a tudományos megalapozástól a fizikai munkavégzésig teljesen átalakult az elmúlt évtizedekben, de jelentősége fikarcnyit sem csökkent. A fából készült dolgokon kívül épített környezetünk és energiafaló életünk minden percét meghatározzák a bányákból kikerült nyersanyagok. A szénbányászat jelentősége ugyan csökkent, de a villamos energia civilizációnk mozgatója maradt. Még az olyan kifinomult technikai vívmányok, mint a számítógépek, a mobiltelefonok és a napelemek gyártása is a világ valamelyik bányaüzemében veszi kezdetét. Ezért jogosnak érezhetjük, hogy a bányászoknak van egy másik ünnepük is, melynek tárgyiasult alakja a Szent Borbála-érem. A Magyar Köztársaság ipari minisztere által 1993-ban alapított díjat évente a december eleji központi Borbála-ünnepségen adják át az arra érdemeseknek.
Kép forrása: Pixabay.com