Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az egyetlen, amelyet elsősorban a felszíni és felszín alatti világ védelmének érdekében hoztak létre 1985-ben. A közel 20 000 hektáros területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az egyetlen, amelyet elsősorban a felszíni és felszín alatti világ védelmének érdekében hoztak létre 1985-ben. A közel 20 000 hektáros területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az egyetlen, amelyet elsősorban a felszíni és felszín alatti világ védelmének érdekében hoztak létre 1985-ben. A közel 20 000 hektáros területen 280 darab kisebb-nagyobb barlang található, melyek 1995-ben - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - felkerültek az UNESCO Világörökség listájára.
Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
A balatonfüredi Lóczy-barlang látogatható mészkőbarlang a Balatonnál. A Tamás-hegy nyugati oldalában, 1894-ben feltárt és 1934-ben megnyitott barlang jelentős természeti és idegenforgalmi értékkel rendelkezik. A hegységképző erők hatására vízszintes helyzetükből kibillent középső-triász korú, látványos mészkő rétegek zárják körül a mélyből feltörő langyos vizek által kioldott barlangot. Az üstszerű oldási formák és a helyenként még megtalálható borsókövek is utalnak a barlang kialakulásának körülményeire.
A balatonfüredi Lóczy-barlang látogatható mészkőbarlang a Balatonnál. A Tamás-hegy nyugati oldalában, 1894-ben feltárt és 1934-ben megnyitott barlang jelentős természeti és idegenforgalmi értékkel rendelkezik. A hegységképző erők hatására vízszintes helyzetükből kibillent középső-triász korú, látványos mészkő rétegek zárják körül a mélyből feltörő langyos vizek által kioldott barlangot. Az üstszerű oldási formák és a helyenként még megtalálható borsókövek is utalnak a barlang kialakulásának körülményeire.
A balatonfüredi Lóczy-barlang látogatható mészkőbarlang a Balatonnál. A Tamás-hegy nyugati oldalában, 1894-ben feltárt és 1934-ben megnyitott barlang jelentős természeti és idegenforgalmi értékkel rendelkezik. A hegységképző erők hatására vízszintes helyzetükből kibillent középső-triász korú, látványos mészkő rétegek zárják körül a mélyből feltörő langyos vizek által kioldott barlangot. Az üstszerű oldási formák és a helyenként még megtalálható borsókövek is utalnak a barlang kialakulásának körülményeire.