A Karancs-Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított tanösvény a pliocén-pleisztocén korú (2,4-2,2 millió év között lezajlott) bazaltvulkanizmus jelenségeit ismerteti, s bemutatja a vulkáni tevékenység mai is tanulmányozható termékeit (kőzetek) és nyomait (a kőzetek tulajdonságai, felszínformák).
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vizes élőhely rekonstrukcióját és az élőhelyet fenntartó bivalygulyát mutatja be a tanösvény.
Túra a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Az útvonal hossza 4 km, az állomások száma 7 db, menetidő 2 óra. A Bazaltorgonák tanösvény szabadon látogatható, bejárásához igény szerint szakvezetést biztosít a nemzeti park igazgatósága.
Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a ma barlanglakásoknak nevezett pinceházak. Jelenleg a Pocemnek vagy Farkaskőnek nevezett faluvégi dűlő barlanglakásai képzőművészeti alkotótelepként működnek. Tájházként berendezett barlanglakás nálunk nincs.
Boldogkőváralja a Tekeres-patak partján fekvő település a Zempléni hegységben, ahol romantikus várak, kultúrtörténeti emlékek, vadregényes tájak kápráztatják el a szemlélőt.
A Természetvédelmi Terület létesítésének elsődleges célja a Széki-erdő botanikai értékeinek védelme. A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található.
A Természetvédelmi Terület létesítésének elsődleges célja a Széki-erdő botanikai értékeinek védelme. A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található.
A Természetvédelmi Terület létesítésének elsődleges célja a Széki-erdő botanikai értékeinek védelme. A terület természetföldrajzi szempontból a Bakony része, ugyanakkor növényföldrajzilag már a Dél-dunántúli-flóravidék zalai flórajárásába tartozik. A területre jellemző, hogy a mészkő és a dolomit a mélybe süllyedt, rajta fiatalabb, miocénkori kvarckavics és kisebb mennyiségben kvarc-konglomerátum található.
Az Öreg bükk tanösvény szerves részként kapcsolódik a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolához. Lehetőséget nyújt az erdei életközösség megismerésére és az erdő kincseinek tanulmányozására. Az érdeklődők 12 állomáson keresztül, tájékoztató táblák segítségével ismerhetik meg a környék növényvilágát, állatvilágát és geológiai adottságait.
Az Öreg bükk tanösvény szerves részként kapcsolódik a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolához. Lehetőséget nyújt az erdei életközösség megismerésére és az erdő kincseinek tanulmányozására. Az érdeklődők 12 állomáson keresztül, tájékoztató táblák segítségével ismerhetik meg a környék növényvilágát, állatvilágát és geológiai adottságait.
Az Öreg bükk tanösvény szerves részként kapcsolódik a Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolához. Lehetőséget nyújt az erdei életközösség megismerésére és az erdő kincseinek tanulmányozására. Az érdeklődők 12 állomáson keresztül, tájékoztató táblák segítségével ismerhetik meg a környék növényvilágát, állatvilágát és geológiai adottságait.
A Bakonybél körüli erdők számos látnivalót tartogatnak, meg kell említeni a Kőris-hegyi kilátót, amelyről tiszta időben gyönyörű panoráma nyílik a Kisalföldre, Balaton-felvidékre, az Alpokaljára és a Vértes vonulataira. A Magas Bakony kilátójához számos túraútvonal vezet, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érint. A környék erdeit, élővilágát teljes keresztmetszetben mutatja be a gerencepusztai autóspihenőből induló, Kőris-hegyet is érintő körtúra útvonal, a Boroszlán tanösvény.
A Bakonybél körüli erdők számos látnivalót tartogatnak, meg kell említeni a Kőris-hegyi kilátót, amelyről tiszta időben gyönyörű panoráma nyílik a Kisalföldre, Balaton-felvidékre, az Alpokaljára és a Vértes vonulataira. A Magas Bakony kilátójához számos túraútvonal vezet, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érint. A környék erdeit, élővilágát teljes keresztmetszetben mutatja be a gerencepusztai autóspihenőből induló, Kőris-hegyet is érintő körtúra útvonal, a Boroszlán tanösvény.
A Bakonybél körüli erdők számos látnivalót tartogatnak, meg kell említeni a Kőris-hegyi kilátót, amelyről tiszta időben gyönyörű panoráma nyílik a Kisalföldre, Balaton-felvidékre, az Alpokaljára és a Vértes vonulataira. A Magas Bakony kilátójához számos túraútvonal vezet, többek között az Országos Kéktúra bakonyi szakasza is érint. A környék erdeit, élővilágát teljes keresztmetszetben mutatja be a gerencepusztai autóspihenőből induló, Kőris-hegyet is érintő körtúra útvonal, a Boroszlán tanösvény.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.
Pápakovácsi településtől dél-keletre mintegy 3 km távolságban az Asszonykai dűlőtől északra terül el az Attyai láprét, melyet 1993-ben helyeztek természetvédelmi oltalom alá. A védett terület sajátos körvonala magába foglalja a láprét medencéjét és a hozzá vezető vízfolyások medreinek egy-egy szakaszát. A kirándulásra csoportos szakvezetés igényelhető, előzetes egyeztetéssel.
Túrák a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, melyekre igény szerint, szakvezetést lehet kérni. A védett természeti területek túlnyomó része önállóan, kísérő nélkül, egész évben felkereshető. Ilyen területek például a jelzett túraútvonalak és tanösvények.
