Miskolcon található hazánk és Közép-Európa leggazdagabb és legszebb ortodox keresztény egyházi gyűjteménye, a Szentháromság Görögkeleti Ortodox Templom és Egyházi Múzeum. Ikonosztázionja Közép-Európa egyik legszebb képfala.
Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
Az elmúlt évszázadokban a zsidó szöveges örökség értelmezéséhez és továbbadásához gazdag tárgykultúra alakult. Kiállításunkban a gyűjteményünkben megőrzött szertartási tárgyakból, könyvekből, bútorokból láthatnak válogatást. A termeken végighaladva a hétköznapok és a szombat, az ünnepek és a zsidó életszakaszok kultúráját ismerhetik meg.
A vizsolyi református templom kertjén belül található a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum, amely 4 teremből áll. Első két termében nyomdatörténeti kiállítás található eredeti és korhű gépekkel, eszközökkel, melyek közül néhányat ki is próbálhat a látogató. A második két teremben `A bortól a Bibliáig` című kiállítás látható.
A vizsolyi református templom kertjén belül található a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum, amely 4 teremből áll. Első két termében nyomdatörténeti kiállítás található eredeti és korhű gépekkel, eszközökkel, melyek közül néhányat ki is próbálhat a látogató. A második két teremben `A bortól a Bibliáig` című kiállítás látható.
A vizsolyi református templom kertjén belül található a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum, amely 4 teremből áll. Első két termében nyomdatörténeti kiállítás található eredeti és korhű gépekkel, eszközökkel, melyek közül néhányat ki is próbálhat a látogató. A második két teremben `A bortól a Bibliáig` című kiállítás látható.
Pálosszentkút (Petőfiszállás) több száz éves búcsújáróhely, pálosok kolostora, és a híres Mária-múzeum várja az ide látogatókat. Az egykori kolostor Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.
Pálosszentkút (Petőfiszállás) több száz éves búcsújáróhely, pálosok kolostora, és a híres Mária-múzeum várja az ide látogatókat. Az egykori kolostor Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.
Pálosszentkút (Petőfiszállás) több száz éves búcsújáróhely, pálosok kolostora, és a híres Mária-múzeum várja az ide látogatókat. Az egykori kolostor Mária-múzeumában nemcsak a kegyhellyel, hanem általában a Mária-tisztelettel kapcsolatos tárgyi emlékek láthatók a világ minden tájáról: szobrok, rózsafüzérek, képek és könyvek.
A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.
A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.
A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.
A Budavári Nagyboldogasszony templom kezdettől fogva kiemelkedő helye a magyar Mária-tiszteletnek és történelmi nagyjaink hódolatának, de kegyhellyé csak az 1686-ban, Buda visszafoglalásakor történt csoda után vált. A Budai várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján, a várnegyeden belül a templom épülete is a világörökség részét képezi. Harang- és kilátótornya néhány éve megújult. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelyre 197 lépcső vezet fel, magassága 46,73 méter.
A Budavári Nagyboldogasszony templom kezdettől fogva kiemelkedő helye a magyar Mária-tiszteletnek és történelmi nagyjaink hódolatának, de kegyhellyé csak az 1686-ban, Buda visszafoglalásakor történt csoda után vált. A Budai várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján, a várnegyeden belül a templom épülete is a világörökség részét képezi. Harang- és kilátótornya néhány éve megújult. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelyre 197 lépcső vezet fel, magassága 46,73 méter.
A Budavári Nagyboldogasszony templom kezdettől fogva kiemelkedő helye a magyar Mária-tiszteletnek és történelmi nagyjaink hódolatának, de kegyhellyé csak az 1686-ban, Buda visszafoglalásakor történt csoda után vált. A Budai várnegyed 1987 óta szerepel az UNESCO Világörökségi Listáján, a várnegyeden belül a templom épülete is a világörökség részét képezi. Harang- és kilátótornya néhány éve megújult. A látogatók számára a torony alsó koszorúerkélyét nyitották meg, amelyre 197 lépcső vezet fel, magassága 46,73 méter.
A Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpont bemutatja a helyi zsidóság történetét és a zsidó hagyományokat. A Látogatóközpontban részletes betekintést kaphatunk magáról a zsidó kultúráról, és szokásaikról is. Láthatunk a vallás gyakorlásához szükséges ruházatot és olyan relikviákat/kincseket, amelyek fennmaradtak az idők során.
A Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpont bemutatja a helyi zsidóság történetét és a zsidó hagyományokat. A Látogatóközpontban részletes betekintést kaphatunk magáról a zsidó kultúráról, és szokásaikról is. Láthatunk a vallás gyakorlásához szükséges ruházatot és olyan relikviákat/kincseket, amelyek fennmaradtak az idők során.
A Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpont bemutatja a helyi zsidóság történetét és a zsidó hagyományokat. A Látogatóközpontban részletes betekintést kaphatunk magáról a zsidó kultúráról, és szokásaikról is. Láthatunk a vallás gyakorlásához szükséges ruházatot és olyan relikviákat/kincseket, amelyek fennmaradtak az idők során.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
A Pannonhalmi Főapátság 1996-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját és ebben az évben vált a Világörökség részévé. A millenniumi ünnepségeket követő érdeklődésre válaszként elkészült a bencés monostor turisztikai hasznosítási terve, amely több ütemű fejlesztést álmodott meg. A terv egyik megtervezett üteme az apátsági major rehabilitációja volt. Az apátsági major 18. században emelt, barokk épülete egy funkció nélküli, omladozó ingatlan volt. Így az ingatlan visszavásárlása után az első feladat a felújítás volt. Ennek eredményeképpen egy 21. századi igényeket kielégítő kulturális turisztikai látogatóközpont jött létre. A volt majorsági épületben új szolgáltatásokkal bővült a pannonhalmi kulturális turisztikai kínálat.
A Pannonhalmi Főapátság 1996-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját és ebben az évben vált a Világörökség részévé. A millenniumi ünnepségeket követő érdeklődésre válaszként elkészült a bencés monostor turisztikai hasznosítási terve, amely több ütemű fejlesztést álmodott meg. A terv egyik megtervezett üteme az apátsági major rehabilitációja volt. Az apátsági major 18. században emelt, barokk épülete egy funkció nélküli, omladozó ingatlan volt. Így az ingatlan visszavásárlása után az első feladat a felújítás volt. Ennek eredményeképpen egy 21. századi igényeket kielégítő kulturális turisztikai látogatóközpont jött létre. A volt majorsági épületben új szolgáltatásokkal bővült a pannonhalmi kulturális turisztikai kínálat.
A Pannonhalmi Főapátság 1996-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját és ebben az évben vált a Világörökség részévé. A millenniumi ünnepségeket követő érdeklődésre válaszként elkészült a bencés monostor turisztikai hasznosítási terve, amely több ütemű fejlesztést álmodott meg. A terv egyik megtervezett üteme az apátsági major rehabilitációja volt. Az apátsági major 18. században emelt, barokk épülete egy funkció nélküli, omladozó ingatlan volt. Így az ingatlan visszavásárlása után az első feladat a felújítás volt. Ennek eredményeképpen egy 21. századi igényeket kielégítő kulturális turisztikai látogatóközpont jött létre. A volt majorsági épületben új szolgáltatásokkal bővült a pannonhalmi kulturális turisztikai kínálat.
A Pannonhalmi Főapátság a Magyar Bencés Kongregáció központja. Az itt élő szerzetesek Szent Benedek Reguláját követik. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996-ban bekerült a világörökségek közé. A monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. Éppen ezért a monostor sokak számára nyitott épületében mindig vannak olyan helyek, ahová csak a közösség tagjai léphetnek be. Itt végső soron minden azt szolgálja, hogy az a szerzetesi életforma, amely — Szent Benedek nyomán — másfél évezrede fennáll, továbbra is a csendből és az imádságból táplálkozhassék, a szerzetes pedig egyre inkább önmagává és az emberek testvérévé váljék.
A Pannonhalmi Főapátság a Magyar Bencés Kongregáció központja. Az itt élő szerzetesek Szent Benedek Reguláját követik. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996-ban bekerült a világörökségek közé. A monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. Éppen ezért a monostor sokak számára nyitott épületében mindig vannak olyan helyek, ahová csak a közösség tagjai léphetnek be. Itt végső soron minden azt szolgálja, hogy az a szerzetesi életforma, amely — Szent Benedek nyomán — másfél évezrede fennáll, továbbra is a csendből és az imádságból táplálkozhassék, a szerzetes pedig egyre inkább önmagává és az emberek testvérévé váljék.
A Pannonhalmi Főapátság a Magyar Bencés Kongregáció központja. Az itt élő szerzetesek Szent Benedek Reguláját követik. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete 1996-ban bekerült a világörökségek közé. A monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. Éppen ezért a monostor sokak számára nyitott épületében mindig vannak olyan helyek, ahová csak a közösség tagjai léphetnek be. Itt végső soron minden azt szolgálja, hogy az a szerzetesi életforma, amely — Szent Benedek nyomán — másfél évezrede fennáll, továbbra is a csendből és az imádságból táplálkozhassék, a szerzetes pedig egyre inkább önmagává és az emberek testvérévé váljék.
