Egerben az Érseki Palota középső szárnyát felújították, s a műemlék épület turisztikai funkciót is kapott, s számos kiegészítő szolgáltatás helyszíne lett. A látogató bepillanthat a püspöki élet mindennapjaiba, a könyvtárba, ruhatárba, dolgozószobába és kincstárba, történeti enteriőrök segítségével. Az Érseki Vinotéka a főegyházmegye területén lévő 4 borvidéket mutatja be. A díszkert felújítása is megtörtént. A Palota felújított és turisztikai vonzerővé fejlesztett épülete komoly turisztikai programkínálatot jelent.
Kiemelt partner
Egerben az Érseki Palota középső szárnyát felújították, s a műemlék épület turisztikai funkciót is kapott, s számos kiegészítő szolgáltatás helyszíne lett. A látogató bepillanthat a püspöki élet mindennapjaiba, a könyvtárba, ruhatárba, dolgozószobába és kincstárba, történeti enteriőrök segítségével. Az Érseki Vinotéka a főegyházmegye területén lévő 4 borvidéket mutatja be. A díszkert felújítása is megtörtént. A Palota felújított és turisztikai vonzerővé fejlesztett épülete komoly turisztikai programkínálatot jelent.
Kiemelt partner
Egerben az Érseki Palota középső szárnyát felújították, s a műemlék épület turisztikai funkciót is kapott, s számos kiegészítő szolgáltatás helyszíne lett. A látogató bepillanthat a püspöki élet mindennapjaiba, a könyvtárba, ruhatárba, dolgozószobába és kincstárba, történeti enteriőrök segítségével. Az Érseki Vinotéka a főegyházmegye területén lévő 4 borvidéket mutatja be. A díszkert felújítása is megtörtént. A Palota felújított és turisztikai vonzerővé fejlesztett épülete komoly turisztikai programkínálatot jelent.
Kiemelt partner
A gyönyörű, késő barokk-copf stílusban épült, puritán templom a maga egyszerűségével és nem mindennapi adottságaival, különleges kiállításoknak és egyben élénk kulturális központnak ad otthont. A templomtér alsó szintjén modern multimédiás eszközök segítik a megérkezést, a gondolatébresztést, a kapcsolat megteremtését múlt és jelen között. A templomtér eredeti szakrális funkcióját is megtartva, időszakonként istentiszteletek, esküvők megtartására is szolgál, közösségi térként funkcionál. A „Hajlék az örökkévalóságban” című állandó kiállítás eredeti műtárgyaiban a dunántúli református örökség félévezredes múltja ölt testet, válik vizuális valósággá.
Kiemelt partner
A gyönyörű, késő barokk-copf stílusban épült, puritán templom a maga egyszerűségével és nem mindennapi adottságaival, különleges kiállításoknak és egyben élénk kulturális központnak ad otthont. A templomtér alsó szintjén modern multimédiás eszközök segítik a megérkezést, a gondolatébresztést, a kapcsolat megteremtését múlt és jelen között. A templomtér eredeti szakrális funkcióját is megtartva, időszakonként istentiszteletek, esküvők megtartására is szolgál, közösségi térként funkcionál. A „Hajlék az örökkévalóságban” című állandó kiállítás eredeti műtárgyaiban a dunántúli református örökség félévezredes múltja ölt testet, válik vizuális valósággá.
Kiemelt partner
A gyönyörű, késő barokk-copf stílusban épült, puritán templom a maga egyszerűségével és nem mindennapi adottságaival, különleges kiállításoknak és egyben élénk kulturális központnak ad otthont. A templomtér alsó szintjén modern multimédiás eszközök segítik a megérkezést, a gondolatébresztést, a kapcsolat megteremtését múlt és jelen között. A templomtér eredeti szakrális funkcióját is megtartva, időszakonként istentiszteletek, esküvők megtartására is szolgál, közösségi térként funkcionál. A „Hajlék az örökkévalóságban” című állandó kiállítás eredeti műtárgyaiban a dunántúli református örökség félévezredes múltja ölt testet, válik vizuális valósággá.
Kiemelt partner
Az ASTRICEUM Érseki Múzeumban az érseki gyűjtemény értékes papi textíliái, ötvöstárgyai tekinthetők meg „Ars Sacra – Ars Liturgica” címmel kiállításba rendezve. Emellett a kalocsai születésű, de 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokop Péter (1919-2003) pap-festőművész művei láthatóak az „Akit szeretett Jézus” című tárlatban. Jelenleg az épület állandó tárlata az érsekség liturgikus műkincseivel kápráztat el.
Az ASTRICEUM Érseki Múzeumban az érseki gyűjtemény értékes papi textíliái, ötvöstárgyai tekinthetők meg „Ars Sacra – Ars Liturgica” címmel kiállításba rendezve. Emellett a kalocsai születésű, de 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokop Péter (1919-2003) pap-festőművész művei láthatóak az „Akit szeretett Jézus” című tárlatban. Jelenleg az épület állandó tárlata az érsekség liturgikus műkincseivel kápráztat el.
Az ASTRICEUM Érseki Múzeumban az érseki gyűjtemény értékes papi textíliái, ötvöstárgyai tekinthetők meg „Ars Sacra – Ars Liturgica” címmel kiállításba rendezve. Emellett a kalocsai születésű, de 1956 után évtizedeken át Rómában élő és alkotó Prokop Péter (1919-2003) pap-festőművész művei láthatóak az „Akit szeretett Jézus” című tárlatban. Jelenleg az épület állandó tárlata az érsekség liturgikus műkincseivel kápráztat el.
Új, látványos, interaktív élményvilág várja Önt, családját és barátait a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeumban. Tegyen időutazást szent királyaink, a török kori katonák, a nagy építkező apátok és a levendulatelepítés mesés évszázadaiba! Ismerkedjen meg az apátsági mai lakóival!
A Bibliamúzeum kiállítás arra a kérdésre kíván választ adni, miért fontos ez a könyv a mai korban is, miért érdemes a Bibliát kézbe venni, kézbe adni és olvasni. A Biblia világát eredeti régészeti tárgyak, másolatok, hagyományos és informatikai interaktív eszközök segítségével mutatjuk be. Tárlatvezetéssel, múzeumpedagógiai foglalkozással és szakmai beszélgetéssel is várjuk a látogatókat.
A Bibliamúzeum kiállítás arra a kérdésre kíván választ adni, miért fontos ez a könyv a mai korban is, miért érdemes a Bibliát kézbe venni, kézbe adni és olvasni. A Biblia világát eredeti régészeti tárgyak, másolatok, hagyományos és informatikai interaktív eszközök segítségével mutatjuk be. Tárlatvezetéssel, múzeumpedagógiai foglalkozással és szakmai beszélgetéssel is várjuk a látogatókat.
A Bibliamúzeum kiállítás arra a kérdésre kíván választ adni, miért fontos ez a könyv a mai korban is, miért érdemes a Bibliát kézbe venni, kézbe adni és olvasni. A Biblia világát eredeti régészeti tárgyak, másolatok, hagyományos és informatikai interaktív eszközök segítségével mutatjuk be. Tárlatvezetéssel, múzeumpedagógiai foglalkozással és szakmai beszélgetéssel is várjuk a látogatókat.
Debreceni Református Kollégium Múzeuma egész évben várja a családokat, felnőtt és iskolai csoportokat Debrecenben. A református egyház és a debreceni református kollégium történetét felölelő programok, jeles napok, múzeumpedagógiai foglalkozások, időszaki és 6 különböző állandó kiállítással várja a látogatókat.
Debreceni Református Kollégium Múzeuma egész évben várja a családokat, felnőtt és iskolai csoportokat Debrecenben. A református egyház és a debreceni református kollégium történetét felölelő programok, jeles napok, múzeumpedagógiai foglalkozások, időszaki és 6 különböző állandó kiállítással várja a látogatókat.
Debreceni Református Kollégium Múzeuma egész évben várja a családokat, felnőtt és iskolai csoportokat Debrecenben. A református egyház és a debreceni református kollégium történetét felölelő programok, jeles napok, múzeumpedagógiai foglalkozások, időszaki és 6 különböző állandó kiállítással várja a látogatókat.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
A Székesegyház felé vezető boltíves átjáró előtt találjuk a Dóm Kőtárat. A modern épületet Bachman Zoltán Kossuth-díjas pécsi építész tervezte. A Székesegyház középkori kőmaradványait tekinthetjük meg az itt bemutatott állandó kiállításon. A Dóm Kőtár kiállításán megtekinthetjük a hajdani templom főbejáratát és a népoltárát is. A kőtár ezernél is több Árpád-kori kőfaragványt számlál, melyek egy nagyon gazdag művészeti világról tanúskodnak.
Vasvár legjelentősebb műemléke a középkori eredetű domonkos templom és kolostor épületegyüttese, mely ma részben egyházi, részben világi célokat szolgál. A múzeumban a Domonkos rendtörténeti gyűjtemény anyaga mellett a középkori megyetörténeti kiállítás és Török Richárd szobrászművész hagyatéka tekinthető meg.
Vasvár legjelentősebb műemléke a középkori eredetű domonkos templom és kolostor épületegyüttese, mely ma részben egyházi, részben világi célokat szolgál. A múzeumban a Domonkos rendtörténeti gyűjtemény anyaga mellett a középkori megyetörténeti kiállítás és Török Richárd szobrászművész hagyatéka tekinthető meg.
Vasvár legjelentősebb műemléke a középkori eredetű domonkos templom és kolostor épületegyüttese, mely ma részben egyházi, részben világi célokat szolgál. A múzeumban a Domonkos rendtörténeti gyűjtemény anyaga mellett a középkori megyetörténeti kiállítás és Török Richárd szobrászművész hagyatéka tekinthető meg.
Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.
Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.
Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.
A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
