Koltón felújították a Teleki-kastélyt. Az uniós pályázati forrásból három év alatt felújított műemlék avató-ünnepségére szeptember 6-án került sor a hagyományos Petőfi-emlékünnep keretében. Év végéig a korábbi Petőfi-múzeum kiállítási anyagát költöztetik vissza, a közeljövőben pedig budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai támogatásával korszerű kiállítási anyaggal és interaktív eszközökkel fog bővülni a látogatóközpont.
Koltón felújították a Teleki-kastélyt. Az uniós pályázati forrásból három év alatt felújított műemlék avató-ünnepségére szeptember 6-án került sor a hagyományos Petőfi-emlékünnep keretében. Év végéig a korábbi Petőfi-múzeum kiállítási anyagát költöztetik vissza, a közeljövőben pedig budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai támogatásával korszerű kiállítási anyaggal és interaktív eszközökkel fog bővülni a látogatóközpont.
Koltón felújították a Teleki-kastélyt. Az uniós pályázati forrásból három év alatt felújított műemlék avató-ünnepségére szeptember 6-án került sor a hagyományos Petőfi-emlékünnep keretében. Év végéig a korábbi Petőfi-múzeum kiállítási anyagát költöztetik vissza, a közeljövőben pedig budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum szakmai támogatásával korszerű kiállítási anyaggal és interaktív eszközökkel fog bővülni a látogatóközpont.
Az emlékkiállítás a színésznő életútját bemutató fényképekből, személyes használati tárgyakból, családi ereklyékből, nagy sikert aratott színházi előadásokat idéző kosztümökből áll.
A Ferenczy Múzeumi Centrum 110 műtárgyból álló Vajda Lajos-gyűjteménye teljes képed ad az alig 15 év alatt kibontakozó életmű alakulásáról.
A reformkori író, költő szülőháza, amely 1967-ben műemléki védettséget kapott, a róla elnevezett utcában található Vanyolán. Vajda Péter 1808-ban született a községben, Vanyola iskolája is róla kapta a nevét, amelynek előkertjében egy Vajda Péter mellszobrot is találunk. Vanyola neves szülötte, az 1808-ban született Vajda Péter is a vanyolai evangélikus iskolában végezte alapfokú tanulmányait. Közismert, hogy a XIX. századi reformkor egyik jelentős személyisége volt.
A reformkori író, költő szülőháza, amely 1967-ben műemléki védettséget kapott, a róla elnevezett utcában található Vanyolán. Vajda Péter 1808-ban született a községben, Vanyola iskolája is róla kapta a nevét, amelynek előkertjében egy Vajda Péter mellszobrot is találunk. Vanyola neves szülötte, az 1808-ban született Vajda Péter is a vanyolai evangélikus iskolában végezte alapfokú tanulmányait. Közismert, hogy a XIX. századi reformkor egyik jelentős személyisége volt.
A reformkori író, költő szülőháza, amely 1967-ben műemléki védettséget kapott, a róla elnevezett utcában található Vanyolán. Vajda Péter 1808-ban született a községben, Vanyola iskolája is róla kapta a nevét, amelynek előkertjében egy Vajda Péter mellszobrot is találunk. Vanyola neves szülötte, az 1808-ban született Vajda Péter is a vanyolai evangélikus iskolában végezte alapfokú tanulmányait. Közismert, hogy a XIX. századi reformkor egyik jelentős személyisége volt.
Kaposvár nagy szülöttjének, Vaszary Jánosnak adózik állandó kiállítással a város, a festőművész szülőházában, a Zárda utca 9. szám alatt. A ház falán ez ideig a művész születésének századik évfordulója alkalmából, 1967-ben elhelyezett kőtábla tanúsította a helyszín kiemelt jelentőségét, most azonban immár betérve az emlékház belsejébe a látogató meggyőződhet Vaszary munkásságának nagyszerűségéről. Az emlékház kialakítása a Magyar Nemzeti Galéria jelentős szakmai támogatásával valósulhatott meg.
Kaposvár nagy szülöttjének, Vaszary Jánosnak adózik állandó kiállítással a város, a festőművész szülőházában, a Zárda utca 9. szám alatt. A ház falán ez ideig a művész születésének századik évfordulója alkalmából, 1967-ben elhelyezett kőtábla tanúsította a helyszín kiemelt jelentőségét, most azonban immár betérve az emlékház belsejébe a látogató meggyőződhet Vaszary munkásságának nagyszerűségéről. Az emlékház kialakítása a Magyar Nemzeti Galéria jelentős szakmai támogatásával valósulhatott meg.
Kaposvár nagy szülöttjének, Vaszary Jánosnak adózik állandó kiállítással a város, a festőművész szülőházában, a Zárda utca 9. szám alatt. A ház falán ez ideig a művész születésének századik évfordulója alkalmából, 1967-ben elhelyezett kőtábla tanúsította a helyszín kiemelt jelentőségét, most azonban immár betérve az emlékház belsejébe a látogató meggyőződhet Vaszary munkásságának nagyszerűségéről. Az emlékház kialakítása a Magyar Nemzeti Galéria jelentős szakmai támogatásával valósulhatott meg.
A műemléki védelmet élvező kúria – Zichy Mihály szülőháza – a 19. század első felében épült, majd 1880-ban bővítették ki a műteremmel. A házban éltek Zichy Mihály szülei és a testvére. Miután a festő visszatért Oroszországból, négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télre pedig a fővárosba költöztek. A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. A kiállításban látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll. Az emlékház parkja természetvédelmi terület.
A műemléki védelmet élvező kúria – Zichy Mihály szülőháza – a 19. század első felében épült, majd 1880-ban bővítették ki a műteremmel. A házban éltek Zichy Mihály szülei és a testvére. Miután a festő visszatért Oroszországból, négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télre pedig a fővárosba költöztek. A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. A kiállításban látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll. Az emlékház parkja természetvédelmi terület.
A műemléki védelmet élvező kúria – Zichy Mihály szülőháza – a 19. század első felében épült, majd 1880-ban bővítették ki a műteremmel. A házban éltek Zichy Mihály szülei és a testvére. Miután a festő visszatért Oroszországból, négy gyermeke és a felesége is itt töltötte a nyarakat, télre pedig a fővárosba költöztek. A múzeumot a festő születésének századik évfordulója alkalmából, 1927-ben alapította unokája, Zichy Mária Alexandra és a férje, Csicsery-Rónay István. A kiállításban látható bútorok eredetiek, a Zichy család őrizte meg őket. A tárlat anyaga nyolc teremben látható, részben a művész festményeit, rajzait, illetve életének tárgyait, dokumentumait, valamint gyűjteményét (grúz szoba, fegyverek, sámánruha) mutatja be. A 4000 kötetes családi könyvtár legnagyobb része német és latin nyelvű kötetekből áll. Az emlékház parkja természetvédelmi terület.
Állandó kiállítás Gorka Géza, Gorka Lívia, Gorka-Foch Géza keramikusok alkotásaiból.
A múzeum névadója Halász Ferenc, Dunaszekcső nyugdíjas igazgató tanítója. A néprajzi kiállítást három szobában rendezték be. Az első teremben a dunaszekcsői konyhák használati tárgyait állították ki: korsók, poharak, konyhabútorok, polcok, kézi darálók stb. A középső helyiségben a ház körüli használati tárgyak helyezkednek el, amelyek a paraszti társadalom a mezőgazdaságban és állattenyésztésben használt. A harmadik szobában a tiszta szoba látható annak jellegzetes tárgyaival.
A múzeum névadója Halász Ferenc, Dunaszekcső nyugdíjas igazgató tanítója. A néprajzi kiállítást három szobában rendezték be. Az első teremben a dunaszekcsői konyhák használati tárgyait állították ki: korsók, poharak, konyhabútorok, polcok, kézi darálók stb. A középső helyiségben a ház körüli használati tárgyak helyezkednek el, amelyek a paraszti társadalom a mezőgazdaságban és állattenyésztésben használt. A harmadik szobában a tiszta szoba látható annak jellegzetes tárgyaival.
A múzeum névadója Halász Ferenc, Dunaszekcső nyugdíjas igazgató tanítója. A néprajzi kiállítást három szobában rendezték be. Az első teremben a dunaszekcsői konyhák használati tárgyait állították ki: korsók, poharak, konyhabútorok, polcok, kézi darálók stb. A középső helyiségben a ház körüli használati tárgyak helyezkednek el, amelyek a paraszti társadalom a mezőgazdaságban és állattenyésztésben használt. A harmadik szobában a tiszta szoba látható annak jellegzetes tárgyaival.
A Nagykunság hagyományos népi építkezésére jellemző házban kapott helyet a város szülöttének, Kántor Sándor Kossuth-díjas fazekasmesternek az emlékkiállítása, ahol a brüsszeli világkiállításon nagydíjat nyert nagyméretű figurális kerámiák is láthatók.
