
A korábbi nevein Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Ipartörténeti Kiállítás, Abaúji Múzeum - ma Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1980. október 31-én nyílt meg. Jelenleg a kiállítás hat teremben mutatja be Abaúj természeti és kulturális értékeit. Az előtérben Abaúj és a múzeum történetével ismerkedhetnek meg. Itt láthatóak a híres telkibányai beszélő fejfák kicsinyített másolatai is. A Tokaji hegység ásványgazdagságát is méltón reprezentálja a kiállítás. Ugyanakkor az ásványok keletkezésével és elterjedésével is megismerkedhetnek az idelátogatók. A Kerámia kiállítás is méltó ahhoz a jelentős szerephez melyet Telkibánya a magyar ipartörténetben betöltött. A Felvidék bányászatáról szóló kiállítási blokkban a telkibányai nemesércbányászat történetével ismerkedhetünk. A kiállítások sorát a múzeumalapító Kádár család emlékszobája zárja.
A korábbi nevein Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Ipartörténeti Kiállítás, Abaúji Múzeum - ma Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1980. október 31-én nyílt meg. Jelenleg a kiállítás hat teremben mutatja be Abaúj természeti és kulturális értékeit. Az előtérben Abaúj és a múzeum történetével ismerkedhetnek meg. Itt láthatóak a híres telkibányai beszélő fejfák kicsinyített másolatai is. A Tokaji hegység ásványgazdagságát is méltón reprezentálja a kiállítás. Ugyanakkor az ásványok keletkezésével és elterjedésével is megismerkedhetnek az idelátogatók. A Kerámia kiállítás is méltó ahhoz a jelentős szerephez melyet Telkibánya a magyar ipartörténetben betöltött. A Felvidék bányászatáról szóló kiállítási blokkban a telkibányai nemesércbányászat történetével ismerkedhetünk. A kiállítások sorát a múzeumalapító Kádár család emlékszobája zárja.

A korábbi nevein Érc- és Ásványbányászati Múzeum, Ipartörténeti Kiállítás, Abaúji Múzeum - ma Telkibányai Helytörténeti Kiállítás 1980. október 31-én nyílt meg. Jelenleg a kiállítás hat teremben mutatja be Abaúj természeti és kulturális értékeit. Az előtérben Abaúj és a múzeum történetével ismerkedhetnek meg. Itt láthatóak a híres telkibányai beszélő fejfák kicsinyített másolatai is. A Tokaji hegység ásványgazdagságát is méltón reprezentálja a kiállítás. Ugyanakkor az ásványok keletkezésével és elterjedésével is megismerkedhetnek az idelátogatók. A Kerámia kiállítás is méltó ahhoz a jelentős szerephez melyet Telkibánya a magyar ipartörténetben betöltött. A Felvidék bányászatáról szóló kiállítási blokkban a telkibányai nemesércbányászat történetével ismerkedhetünk. A kiállítások sorát a múzeumalapító Kádár család emlékszobája zárja.

2006-ban nyitotta meg kapuit a Térségi Muzeális Gyűjtemény és Szálláshely Balatonakaliban, a Kossuth utca 36. szám alatti népi műemlékportán. Az új muzeális intézmény gyűjtőköre a Balatonfüredi Kistérség településeire terjed ki, ezzel is segítve a térségi, településközösségi identitás kialakulását, erősödését.
2006-ban nyitotta meg kapuit a Térségi Muzeális Gyűjtemény és Szálláshely Balatonakaliban, a Kossuth utca 36. szám alatti népi műemlékportán. Az új muzeális intézmény gyűjtőköre a Balatonfüredi Kistérség településeire terjed ki, ezzel is segítve a térségi, településközösségi identitás kialakulását, erősödését.

2006-ban nyitotta meg kapuit a Térségi Muzeális Gyűjtemény és Szálláshely Balatonakaliban, a Kossuth utca 36. szám alatti népi műemlékportán. Az új muzeális intézmény gyűjtőköre a Balatonfüredi Kistérség településeire terjed ki, ezzel is segítve a térségi, településközösségi identitás kialakulását, erősödését.

Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.
Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.

Tolna Megyei Levéltár. A levéltár 1727-től Simontornyán, majd a megyeszékhely Szekszárdra áthelyezésétől, 1780-tól, napjainkban is, a vármegyeháza épületében működik. A levéltár alapvető tevékenysége olyan iratok, illetve írásos emlékek összegyűjtésére irányul, amelyek nélkülözhetetlenek az állampolgári jogok gyakorlása, hivatalos eljárások lefolytatása szempontjából, másrészt a történettudományi kutatások, a nemzeti emlékezet számára szolgáltatnak alapvető fontosságú forrásbázist, illetve kulturális örökségünk egyedi, értékes kincsei közé tartoznak.

A Vágó Pál Helytörténeti Gyűjtemény Jászapátiban, a régi hevesi úton - ma István király út - található, nagy portájú redemptus házban. Falán Vágó Pál Helytörténeti Múzeum felirat található, ami egy kicsit eltúlzott megállapítás, mert nincs múzeummá nyilvánítva az intézmény. A lakóház szobáiban különböző témájú állandó kiállítások várják a látogatókat, melyek anyagát Bistey László jegyző kezdte el gyűjteni már a háborút követő években. Az állandó kiállítások mellett a nagyteremben havonta más és más képző-, és iparművészeti, valamint helytörténeti kiállítás tekinthető meg.
A Vágó Pál Helytörténeti Gyűjtemény Jászapátiban, a régi hevesi úton - ma István király út - található, nagy portájú redemptus házban. Falán Vágó Pál Helytörténeti Múzeum felirat található, ami egy kicsit eltúlzott megállapítás, mert nincs múzeummá nyilvánítva az intézmény. A lakóház szobáiban különböző témájú állandó kiállítások várják a látogatókat, melyek anyagát Bistey László jegyző kezdte el gyűjteni már a háborút követő években. Az állandó kiállítások mellett a nagyteremben havonta más és más képző-, és iparművészeti, valamint helytörténeti kiállítás tekinthető meg.

A Vágó Pál Helytörténeti Gyűjtemény Jászapátiban, a régi hevesi úton - ma István király út - található, nagy portájú redemptus házban. Falán Vágó Pál Helytörténeti Múzeum felirat található, ami egy kicsit eltúlzott megállapítás, mert nincs múzeummá nyilvánítva az intézmény. A lakóház szobáiban különböző témájú állandó kiállítások várják a látogatókat, melyek anyagát Bistey László jegyző kezdte el gyűjteni már a háborút követő években. Az állandó kiállítások mellett a nagyteremben havonta más és más képző-, és iparművészeti, valamint helytörténeti kiállítás tekinthető meg.

A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hét évtizedes munkásságát bemutató látványrajzok, fali kerámiák, grafikák ölelik körbe a 85 éves Szabadtéri Játékok történetét megidéző plakátokat, fotóanyagot.Varga Mátyás (1910- 2002) a magyar színházművészet kiemelkedő személyisége. A világ dráma- és operairodalmának legszebb alkotásait álmodta Budapest, Szeged, Kolozsvár nemzeti színházainak színpadára. Életműve átfogja a XX. század magyar színháztörténetét. Drámákhoz, operához, szabadtéri előadásokhoz egyaránt tervezett díszleteket és a magyar filmművészet is klasszikusaként tartja számon. 60 éves kora körül kezdett kerámiákat készíteni, ezeken is átsüt elkötelezetten színházközpontú gondolkodásmódja.
A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hét évtizedes munkásságát bemutató látványrajzok, fali kerámiák, grafikák ölelik körbe a 85 éves Szabadtéri Játékok történetét megidéző plakátokat, fotóanyagot.Varga Mátyás (1910- 2002) a magyar színházművészet kiemelkedő személyisége. A világ dráma- és operairodalmának legszebb alkotásait álmodta Budapest, Szeged, Kolozsvár nemzeti színházainak színpadára. Életműve átfogja a XX. század magyar színháztörténetét. Drámákhoz, operához, szabadtéri előadásokhoz egyaránt tervezett díszleteket és a magyar filmművészet is klasszikusaként tartja számon. 60 éves kora körül kezdett kerámiákat készíteni, ezeken is átsüt elkötelezetten színházközpontú gondolkodásmódja.

A háromszintes kiállítóház közel 300 m2-es területén Varga Mátyás hét évtizedes munkásságát bemutató látványrajzok, fali kerámiák, grafikák ölelik körbe a 85 éves Szabadtéri Játékok történetét megidéző plakátokat, fotóanyagot.Varga Mátyás (1910- 2002) a magyar színházművészet kiemelkedő személyisége. A világ dráma- és operairodalmának legszebb alkotásait álmodta Budapest, Szeged, Kolozsvár nemzeti színházainak színpadára. Életműve átfogja a XX. század magyar színháztörténetét. Drámákhoz, operához, szabadtéri előadásokhoz egyaránt tervezett díszleteket és a magyar filmművészet is klasszikusaként tartja számon. 60 éves kora körül kezdett kerámiákat készíteni, ezeken is átsüt elkötelezetten színházközpontú gondolkodásmódja.