Gyűjtemény

A Városi Képtár - Deák Gyűjtemény a Szent István Király Múzeum filiáléja. 20. századi magyar képző- és iparművészet, festészet, grafika, szobrászat. A XX. századi magyar művészetet felsorakoztató kollekciók között jelentős helyet foglal el Deák Dénesé, melynek szellemisége leginkább a pécsi Modern Magyar Képtáréval rokon. A gyűjtemény az 1900-as évektől körülbelül 1960-ig teljességében mutatja be, ha nem is mindig kulcsdarabokkal, a magyar festészetet.

A levéltár gyűjti Székesfehérvár város feudális-, polgári, és legújabbkori önkormányzati szerveinek, közüzemek, gazdasági szervek, ipartestületek, jogszolgáltatási szervek, családok, személyek iratait. A gyűjtemény gerincét a város mindenkori önkormányzatának, illetve egyes korszakokban a várost vezető kinevezett adminisztratív szervnek, és intézményeinek iratanyaga adja. A levéltár őrzi intézetek és intézmények iratait is. Az intézmény újjáalakulása óta számos tudományos konferenciát rendezett, s kiadványokkal is jelentkezett. A levéltár szakkönyvtárral rendelkezik, amelynek katalógusa a SZIRÉN könyvtári program segítségével lekérdezhető.

A nagyatádi Városi Múzeum célja, hogy gyűjtse, megőrizze és bemutassa történeti, néprajzi, művészeti gyűjteményeit. A múzeum állandó és időszaki kiállításaival, családi és közösségi programjaival, szakmai rendezvényekkel a látogatók minél szélesebb köreinek kíván lehetőséget nyújtani az élményszerű ismeretszerzésre, művelődésre és szórakozásra egyaránt. A múzeum jelenleg a T25 Művészeti Galériában működik.

A Vas Megyei Levéltár 1950-ben Szombathelyi Állami Levéltár néven jött létre. A levéltár, mint megyei közgyűjtemény, 1968. január 1-től Vas Megyei Levéltár néven ismert. Vasvármegye archívumának iratai a XVI. századtól maradtak fenn. Vas megye levéltárában, napjainkban őrzött legértékesebb források a 705 db Mohács előtti középkori oklevél, továbbá a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, amelyek 1595-től 1849-ig hiánytalanul megvannak.

Mátészalka állomás új felvételi épület utascsarnokának egyik termében állandó vasúti helytörténeti kiállítás látható: „Hazánk – ezen belül Mátészalka és környéke - vasúttörténete”. Az állomásépület előtti téren van kiállítva a 376513 pályaszámú nagyvasúti gőzmozdony. Működési engedély alapján 1984. évtől szakma- és hivatásszeretetből foglalkozunk a keleti régió (szűkebben Mátészalka és környéke) vasúti közlekedésének történeti vonatkozásaival.

A szabadtéri Vasúti Járműkiállítás helyszínén a 760 mm nyomtávolságú Nyírvidéki Kisvasútra jellemző járműállomány tekinthető meg. Vontatásra és pályafenntartásra használt mozdonyok, személy- és teherkocsik képezik a gyűjteményt. A szabadtéri járműkiállítás mellett a helyi vasúttörténeti gyűjtemény is megtekinthető. A Vasúti Járműkiállítás egész évben ingyenesen látogatható!

A Kazincbarcikai Vasútállomáson látható állandó kiállításon magyar vasúti rangjelzőkből, karszalagokból, egyenruhákból és kitüntetésekből láthatunk egy összeállítást. A kiállítás külön kérésre tekinthető meg. Belépődíj nincs, önkéntes adományokat, felajánlásokat megköszönnek a szervezők.

A múzeum Tiszavasvári belvárosában két épületben várja a látogatóit egész évben. A Kálvin úti néprajzi épületben látogatható a Gombás András Látványraktár mellett a Mesterkezek, Szentmihályi Konyha, Tiszabüdi tiszta szoba, és a Langaméta Gyermekjáték kiállítások.

A Verpeléten átvezető főút mellett áll a XVIII. század végén, vagy közvetlenül a XIX. század első éveiben épült kovácsműhely. A műhely kőből készült építmény, amely a patkolószínnel 9 méter hosszú és 6,6 méter széles. A műhely a már kiveszőben lévő legősibb foglalkozás, a kovácsmesterség emlékét őrzi, s az ország első ilyen jellegű bemutatóhelye. A hagyomány szerint Egerbe menet már Mátyás király is itt patkoltatta meg lovát.

A Levéltár két hajdan önálló levéltárat, a Veszprémi Püspöki Levéltárat és a Veszprémi Káptalani Levéltárat foglalja magában. Elsősorban a veszprémi egyházmegye mindenkori területének egyházi viszonyaira vonatkozó történeti dokumentumokat őriz. Középkori gyűjteménye országos viszonylatban is kiemelkedő.