Bükkzsérc ad otthont Kincsesházunknak és kerámia-műhelyünknek, ahová sok szeretettel várjuk az érdeklődőket!
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
A valamikori csákvári tűzoltószertár tűztornyos épülete és a szomszédságában levő egykori két lakás ad helyet a Csákvár Emlékháznak. A megújult, megszépült épületekben állandó kiállítás mutatja be a XX. század eleji lakóházat, valamint Csákvár országos nevezetességét, a fazekasságot. Az egykori tűzoltószertárban négy kiállító teremben különféle időszaki kiállításokat láthat az érdeklődő, illetve alkalmanként egyéb rendezvények, gyermekfoglalkozások vannak. Megtekintése díjköteles.
Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.
Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.
Az ország egyik legnagyobb régészeti magángyűjteménye, melyet Dr. Csanády György orvos (1930-1996) hozott létre több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként. A gyűjtemény alapját mórágyi körzeti orvosként vetette meg, ahol a település melletti őskori telep anyagát gyűjtötte, majd Bátaszékre költözve, a kis múzeum a távolabbi környékről is gazdagodott.
Csekovszky Árpád keramikusművész egykori műterme háromszintes kiállítóházzá átalakítva, 320 művel és az alkotás hangulatát őrző eredeti műhelysarokkal.
A barokk hangulatú Magyaróvár Fő utcáján áll a város legrégebbi lakóháza. Elnevezése a ház utolsó tulajdonos családjának a nevét őrzi. Közülük Cselley Kálmán közjegyző a múzeumépítő bizottság elnökeként is tevékenykedett.
A Csepel Galéria 1970-ben kezdte meg működését a II. Rákóczi Ferenc úton. A galéria az elmúlt évtizedekben országos rangra emelkedett, a kortárs magyar képző és iparművészet teljes palettáját felsorakoztatta. Az intézményben havi rendszerességgel nyílik kiállítás, a modern irányzatok mellett a hagyományos művészeti értékek bemutatása is fontos szerepet kap. Működése során a galéria többször helyszínt váltott, 2005 óta a Csete Balázs utcában várja látogatóit.
A Csepel Galéria 1970-ben kezdte meg működését a II. Rákóczi Ferenc úton. A galéria az elmúlt évtizedekben országos rangra emelkedett, a kortárs magyar képző és iparművészet teljes palettáját felsorakoztatta. Az intézményben havi rendszerességgel nyílik kiállítás, a modern irányzatok mellett a hagyományos művészeti értékek bemutatása is fontos szerepet kap. Működése során a galéria többször helyszínt váltott, 2005 óta a Csete Balázs utcában várja látogatóit.
A Csepel Galéria 1970-ben kezdte meg működését a II. Rákóczi Ferenc úton. A galéria az elmúlt évtizedekben országos rangra emelkedett, a kortárs magyar képző és iparművészet teljes palettáját felsorakoztatta. Az intézményben havi rendszerességgel nyílik kiállítás, a modern irányzatok mellett a hagyományos művészeti értékek bemutatása is fontos szerepet kap. Működése során a galéria többször helyszínt váltott, 2005 óta a Csete Balázs utcában várja látogatóit.
A Gyűjtemény több évtizedes múltra tekint vissza. Elődeik a 60-as évektől gyűjtötték a Csepel története szempontjából fontos anyagokat, Csepel emlékeit, a helyi érdekességeket. „Csepel és a gyár története” címmel több, mint 300 m2-en mutatjuk be gyűjteményünk legértékesebb, legérdekesebb darabjait. Állandó kiállításuk különlegességei: tapintható tárgyrekonstrukciók, régi csepeli térképek, archív filmhíradó részletek Csepelről (némafilm is!), élőképek, Csepel teherautó vezetőfülke, emlékérme készítése présgéppel és még sok minden más.
A Gyűjtemény több évtizedes múltra tekint vissza. Elődeik a 60-as évektől gyűjtötték a Csepel története szempontjából fontos anyagokat, Csepel emlékeit, a helyi érdekességeket. „Csepel és a gyár története” címmel több, mint 300 m2-en mutatjuk be gyűjteményünk legértékesebb, legérdekesebb darabjait. Állandó kiállításuk különlegességei: tapintható tárgyrekonstrukciók, régi csepeli térképek, archív filmhíradó részletek Csepelről (némafilm is!), élőképek, Csepel teherautó vezetőfülke, emlékérme készítése présgéppel és még sok minden más.
A Gyűjtemény több évtizedes múltra tekint vissza. Elődeik a 60-as évektől gyűjtötték a Csepel története szempontjából fontos anyagokat, Csepel emlékeit, a helyi érdekességeket. „Csepel és a gyár története” címmel több, mint 300 m2-en mutatjuk be gyűjteményünk legértékesebb, legérdekesebb darabjait. Állandó kiállításuk különlegességei: tapintható tárgyrekonstrukciók, régi csepeli térképek, archív filmhíradó részletek Csepelről (némafilm is!), élőképek, Csepel teherautó vezetőfülke, emlékérme készítése présgéppel és még sok minden más.
A múzeumban mintegy 1000 műtárgy látható, köztük egy kelta karperec, egy, a török hódoltság idejéből való kandalló, 1848-as fegyverek és lőporszaru, a kaláni öntöde díszes vaskályhái a Monarchia korából. A XIX. századi járásbíróság épületének hat termében berendezett, Csepreg története című állandó kiállítás az őskori leletek, a római emlékek, a Nádasdyak kora, az 1848-49-es szabadságharc és a II. világháború kora köré fonja a bemutatót.
A múzeumban mintegy 1000 műtárgy látható, köztük egy kelta karperec, egy, a török hódoltság idejéből való kandalló, 1848-as fegyverek és lőporszaru, a kaláni öntöde díszes vaskályhái a Monarchia korából. A XIX. századi járásbíróság épületének hat termében berendezett, Csepreg története című állandó kiállítás az őskori leletek, a római emlékek, a Nádasdyak kora, az 1848-49-es szabadságharc és a II. világháború kora köré fonja a bemutatót.
A múzeumban mintegy 1000 műtárgy látható, köztük egy kelta karperec, egy, a török hódoltság idejéből való kandalló, 1848-as fegyverek és lőporszaru, a kaláni öntöde díszes vaskályhái a Monarchia korából. A XIX. századi járásbíróság épületének hat termében berendezett, Csepreg története című állandó kiállítás az őskori leletek, a római emlékek, a Nádasdyak kora, az 1848-49-es szabadságharc és a II. világháború kora köré fonja a bemutatót.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos „rangot” adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket. Viseletük is megkülönböztette őket a parasztoktól és zsellérektől. E foglalkozás családon belül, apák, fiúk, testvérek között öröklődött. Feladatuk rájuk bízott állatcsapat (nyáj, csorda, konda, stb.) gondos etetése-itatása, őrzése, pontos ki- és hazahajtása, a községi tenyészállatok gondozása volt.
A jászkiséri Csete Balázs Helytörténeti Gyűjtemény országosan elismert tárgyi és írásos anyagával a falusi turizmus kedvelt célpontja. A helytörténeti gyűjtemény egy jellegzetes jász porta, mely egy módos gazda házában talált otthonra.
