A Pákozdi Katonai Emlékpark és Nemzeti Emlékhely az 1848. szeptember 29-i, pákozd-sukorói csata emlékére emelt obeliszk környezetében ,a Mészeg-hegyen került kialakításra. Az emlékhely célja, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetét, az elmúlt 170 év főbb katonai eseményeit és emléket állítson e korok ismert és ismeretlen katonahőseinek. A pákozdi csata az 1848-49-es szabadságharc magyar szempontból kiemelkedő eseménye volt, amikor Móga János altábornagy csapatai visszavonulásra késztették Jellasics horvát bánt. A kiállítás ennek a győzelemnek állít emléket, bemutatva a csata előzményeit, lefolyását és következményeit. Megújult kiállítótérben, modern eszközökkel.
Foglalás
A Pákozdi Katonai Emlékpark és Nemzeti Emlékhely az 1848. szeptember 29-i, pákozd-sukorói csata emlékére emelt obeliszk környezetében ,a Mészeg-hegyen került kialakításra. Az emlékhely célja, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetét, az elmúlt 170 év főbb katonai eseményeit és emléket állítson e korok ismert és ismeretlen katonahőseinek. A pákozdi csata az 1848-49-es szabadságharc magyar szempontból kiemelkedő eseménye volt, amikor Móga János altábornagy csapatai visszavonulásra késztették Jellasics horvát bánt. A kiállítás ennek a győzelemnek állít emléket, bemutatva a csata előzményeit, lefolyását és következményeit. Megújult kiállítótérben, modern eszközökkel.
Foglalás
A Pákozdi Katonai Emlékpark és Nemzeti Emlékhely az 1848. szeptember 29-i, pákozd-sukorói csata emlékére emelt obeliszk környezetében ,a Mészeg-hegyen került kialakításra. Az emlékhely célja, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetét, az elmúlt 170 év főbb katonai eseményeit és emléket állítson e korok ismert és ismeretlen katonahőseinek. A pákozdi csata az 1848-49-es szabadságharc magyar szempontból kiemelkedő eseménye volt, amikor Móga János altábornagy csapatai visszavonulásra késztették Jellasics horvát bánt. A kiállítás ennek a győzelemnek állít emléket, bemutatva a csata előzményeit, lefolyását és következményeit. Megújult kiállítótérben, modern eszközökkel.
Foglalás
A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
A kiállítás honismereti jellegű, helyi gyűjtés az Ózd környékén élő falusi emberek életéről, az életükben szerepet játszó tárgyakról. A kiállításon megtekinthetőek a paraszti élet alapvető kellékein túl a kenderszövéshez vagy a fazekassághoz kapcsolódó szerszámok, az állattartással összefüggő tárgyak.
Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták
Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták
Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban előzetes bejelentkezés esetén tárlatvezetésre van lehetőség. A Beyer-család földszintes házából átalakított emeletes neobarokk villába 1933-ban költözött be Bajor Gizi, harmadik férjével, dr. Germán Tiborral. 1951. február 12-én a színésznő pályája tragikus hirtelenséggel szakadt meg. Gobbi Hilda aznap határozta el, hogy a pályatárs, példakép emlékeit, tárgyait egyben tartva múzeumot hoz létre: 1952 február 12-én – Bajor Gizi halálának első évfordulóján – megnyílt az első kiállítás, amely Bajor alakja mellett Jászai Mari és Márkus Emília emlékét idézte fel, őrizte meg. Ez azonban csak első lépése volt Gobbi több évtizedes szervezőmunkájának. Évről évre gyűjtötte az elhunyt pályatársak emlékeit, folyamatosan bővítve a Múzeumot.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban előzetes bejelentkezés esetén tárlatvezetésre van lehetőség. A Beyer-család földszintes házából átalakított emeletes neobarokk villába 1933-ban költözött be Bajor Gizi, harmadik férjével, dr. Germán Tiborral. 1951. február 12-én a színésznő pályája tragikus hirtelenséggel szakadt meg. Gobbi Hilda aznap határozta el, hogy a pályatárs, példakép emlékeit, tárgyait egyben tartva múzeumot hoz létre: 1952 február 12-én – Bajor Gizi halálának első évfordulóján – megnyílt az első kiállítás, amely Bajor alakja mellett Jászai Mari és Márkus Emília emlékét idézte fel, őrizte meg. Ez azonban csak első lépése volt Gobbi több évtizedes szervezőmunkájának. Évről évre gyűjtötte az elhunyt pályatársak emlékeit, folyamatosan bővítve a Múzeumot.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban előzetes bejelentkezés esetén tárlatvezetésre van lehetőség. A Beyer-család földszintes házából átalakított emeletes neobarokk villába 1933-ban költözött be Bajor Gizi, harmadik férjével, dr. Germán Tiborral. 1951. február 12-én a színésznő pályája tragikus hirtelenséggel szakadt meg. Gobbi Hilda aznap határozta el, hogy a pályatárs, példakép emlékeit, tárgyait egyben tartva múzeumot hoz létre: 1952 február 12-én – Bajor Gizi halálának első évfordulóján – megnyílt az első kiállítás, amely Bajor alakja mellett Jászai Mari és Márkus Emília emlékét idézte fel, őrizte meg. Ez azonban csak első lépése volt Gobbi több évtizedes szervezőmunkájának. Évről évre gyűjtötte az elhunyt pályatársak emlékeit, folyamatosan bővítve a Múzeumot.
Újrarendezve, eddig raktárban őrzött alkotásokkal és nemzetközi művekkel kiegészítve nyílik meg a Munkácsy Mihály művészetét középpontba állító állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve.
Újrarendezve, eddig raktárban őrzött alkotásokkal és nemzetközi művekkel kiegészítve nyílik meg a Munkácsy Mihály művészetét középpontba állító állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve.
Újrarendezve, eddig raktárban őrzött alkotásokkal és nemzetközi művekkel kiegészítve nyílik meg a Munkácsy Mihály művészetét középpontba állító állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve.
A „Kárpátok ásványai” állandó kiállítás a Pannon-tenger Múzeum déli tömbjében, két szinten, mintegy 140 négyzetméteres összterületen, kb. ezer példányon keresztül mutatja be a hegységrendszer ásványvilágát földrajzi bontásban, nyugatról kelet felé haladva. Az anyag összeállítását az esztétikai érvek mellett a tudományos szempontok határozták meg.
A „Kárpátok ásványai” állandó kiállítás a Pannon-tenger Múzeum déli tömbjében, két szinten, mintegy 140 négyzetméteres összterületen, kb. ezer példányon keresztül mutatja be a hegységrendszer ásványvilágát földrajzi bontásban, nyugatról kelet felé haladva. Az anyag összeállítását az esztétikai érvek mellett a tudományos szempontok határozták meg.
A „Kárpátok ásványai” állandó kiállítás a Pannon-tenger Múzeum déli tömbjében, két szinten, mintegy 140 négyzetméteres összterületen, kb. ezer példányon keresztül mutatja be a hegységrendszer ásványvilágát földrajzi bontásban, nyugatról kelet felé haladva. Az anyag összeállítását az esztétikai érvek mellett a tudományos szempontok határozták meg.