A Zenetörténeti Múzeum alapításától fogva gyűjti a Magyarországon fellelhető zenetörténeti tárgyi emlékeket, mindenek előtt a hangszereket, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat és a zenei témájú érmeket. Jelen kiállításunk válogatás hangszergyűjteményünkből. A kiállítás koncepciójának megfelelően időrendi sorrendben, a 18. század közepétől a 20. század második évtizedéig kap betekintést a látogató a hangszerek változásaiba, fejlődésébe.
A Zenetörténeti Múzeum alapításától fogva gyűjti a Magyarországon fellelhető zenetörténeti tárgyi emlékeket, mindenek előtt a hangszereket, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat és a zenei témájú érmeket. Jelen kiállításunk válogatás hangszergyűjteményünkből. A kiállítás koncepciójának megfelelően időrendi sorrendben, a 18. század közepétől a 20. század második évtizedéig kap betekintést a látogató a hangszerek változásaiba, fejlődésébe.
A Zenetörténeti Múzeum alapításától fogva gyűjti a Magyarországon fellelhető zenetörténeti tárgyi emlékeket, mindenek előtt a hangszereket, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat és a zenei témájú érmeket. Jelen kiállításunk válogatás hangszergyűjteményünkből. A kiállítás koncepciójának megfelelően időrendi sorrendben, a 18. század közepétől a 20. század második évtizedéig kap betekintést a látogató a hangszerek változásaiba, fejlődésébe.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. A Vármúzeum egész évben számos állandó kiállításnak ad otthont. A kiállítások a múzeum nyitva tartási idejében látogathatóak, amelyhez igény esetén tárlatvezetés is kérhető. A pénztárnál audio guide készülékre is lehet jegyet vásárolni.
A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. A Vármúzeum egész évben számos állandó kiállításnak ad otthont. A kiállítások a múzeum nyitva tartási idejében látogathatóak, amelyhez igény esetén tárlatvezetés is kérhető. A pénztárnál audio guide készülékre is lehet jegyet vásárolni.
A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. A Vármúzeum egész évben számos állandó kiállításnak ad otthont. A kiállítások a múzeum nyitva tartási idejében látogathatóak, amelyhez igény esetén tárlatvezetés is kérhető. A pénztárnál audio guide készülékre is lehet jegyet vásárolni.
Az esztergomi Főszékesegyházban és az Altemplomban csoportos látogatóinknak lehetősége van különböző magyar, illetve igény esetén idegen nyelvű tárlatvezetéseken is részt venni. A csoportos tárlatvezetéseken, melyek között szerepel kifejezetten gyermekeknek szóló is, a templom liturgikus tere kerül bemutatásra. A tárlatvezetésekre előzetes bejelentkezés szükséges. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Az esztergomi Főszékesegyházban és az Altemplomban csoportos látogatóinknak lehetősége van különböző magyar, illetve igény esetén idegen nyelvű tárlatvezetéseken is részt venni. A csoportos tárlatvezetéseken, melyek között szerepel kifejezetten gyermekeknek szóló is, a templom liturgikus tere kerül bemutatásra. A tárlatvezetésekre előzetes bejelentkezés szükséges. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Az esztergomi Főszékesegyházban és az Altemplomban csoportos látogatóinknak lehetősége van különböző magyar, illetve igény esetén idegen nyelvű tárlatvezetéseken is részt venni. A csoportos tárlatvezetéseken, melyek között szerepel kifejezetten gyermekeknek szóló is, a templom liturgikus tere kerül bemutatásra. A tárlatvezetésekre előzetes bejelentkezés szükséges. Minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Időszaki kiállítása a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban előzetes bejelentkezés esetén tárlatvezetésre van lehetőség. A Beyer-család földszintes házából átalakított emeletes neobarokk villába 1933-ban költözött be Bajor Gizi, harmadik férjével, dr. Germán Tiborral. 1951. február 12-én a színésznő pályája tragikus hirtelenséggel szakadt meg. Gobbi Hilda aznap határozta el, hogy a pályatárs, példakép emlékeit, tárgyait egyben tartva múzeumot hoz létre: 1952 február 12-én – Bajor Gizi halálának első évfordulóján – megnyílt az első kiállítás, amely Bajor alakja mellett Jászai Mari és Márkus Emília emlékét idézte fel, őrizte meg. Ez azonban csak első lépése volt Gobbi több évtizedes szervezőmunkájának. Évről évre gyűjtötte az elhunyt pályatársak emlékeit, folyamatosan bővítve a Múzeumot.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban előzetes bejelentkezés esetén tárlatvezetésre van lehetőség. A Beyer-család földszintes házából átalakított emeletes neobarokk villába 1933-ban költözött be Bajor Gizi, harmadik férjével, dr. Germán Tiborral. 1951. február 12-én a színésznő pályája tragikus hirtelenséggel szakadt meg. Gobbi Hilda aznap határozta el, hogy a pályatárs, példakép emlékeit, tárgyait egyben tartva múzeumot hoz létre: 1952 február 12-én – Bajor Gizi halálának első évfordulóján – megnyílt az első kiállítás, amely Bajor alakja mellett Jászai Mari és Márkus Emília emlékét idézte fel, őrizte meg. Ez azonban csak első lépése volt Gobbi több évtizedes szervezőmunkájának. Évről évre gyűjtötte az elhunyt pályatársak emlékeit, folyamatosan bővítve a Múzeumot.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelyén, a Bajor Gizi Színészmúzeumban előzetes bejelentkezés esetén tárlatvezetésre van lehetőség. A Beyer-család földszintes házából átalakított emeletes neobarokk villába 1933-ban költözött be Bajor Gizi, harmadik férjével, dr. Germán Tiborral. 1951. február 12-én a színésznő pályája tragikus hirtelenséggel szakadt meg. Gobbi Hilda aznap határozta el, hogy a pályatárs, példakép emlékeit, tárgyait egyben tartva múzeumot hoz létre: 1952 február 12-én – Bajor Gizi halálának első évfordulóján – megnyílt az első kiállítás, amely Bajor alakja mellett Jászai Mari és Márkus Emília emlékét idézte fel, őrizte meg. Ez azonban csak első lépése volt Gobbi több évtizedes szervezőmunkájának. Évről évre gyűjtötte az elhunyt pályatársak emlékeit, folyamatosan bővítve a Múzeumot.
Szép ház, nagy park közepén... Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum, ahol állandó kiállítás keretében tekinthető meg a múzeum története és Bajor Gizi, Gobbi Hilda színészi pályája. Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált.
Szép ház, nagy park közepén... Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum, ahol állandó kiállítás keretében tekinthető meg a múzeum története és Bajor Gizi, Gobbi Hilda színészi pályája. Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált.
Szép ház, nagy park közepén... Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum, ahol állandó kiállítás keretében tekinthető meg a múzeum története és Bajor Gizi, Gobbi Hilda színészi pályája. Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált.
A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban a “Népek találkozása a mohácsi Dunánál” című állandó kiállítás új elrendezésben és interaktív megoldásokkal kiegészülve kerül a látogatók elé. Az állandó kiállítás feldolgozza a mohácsi csata történetét és társadalmi hatását, a legismertebb helyi szokás, a busójárás eredetét és kulturális hátterét, és a város helytörténetét. Nagy hangsúlyt kap a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének kultúrájának, szokásainak és mindennapjainak a bemutatása. Számos interaktív elem gazdagítja a kiállítást, amelyek révén személyesen átélhető és szórakoztató élményekkel gazdagodhat gyermek vagy felnőtt látogató egyaránt.
A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban a “Népek találkozása a mohácsi Dunánál” című állandó kiállítás új elrendezésben és interaktív megoldásokkal kiegészülve kerül a látogatók elé. Az állandó kiállítás feldolgozza a mohácsi csata történetét és társadalmi hatását, a legismertebb helyi szokás, a busójárás eredetét és kulturális hátterét, és a város helytörténetét. Nagy hangsúlyt kap a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének kultúrájának, szokásainak és mindennapjainak a bemutatása. Számos interaktív elem gazdagítja a kiállítást, amelyek révén személyesen átélhető és szórakoztató élményekkel gazdagodhat gyermek vagy felnőtt látogató egyaránt.
A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban a “Népek találkozása a mohácsi Dunánál” című állandó kiállítás új elrendezésben és interaktív megoldásokkal kiegészülve kerül a látogatók elé. Az állandó kiállítás feldolgozza a mohácsi csata történetét és társadalmi hatását, a legismertebb helyi szokás, a busójárás eredetét és kulturális hátterét, és a város helytörténetét. Nagy hangsúlyt kap a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének kultúrájának, szokásainak és mindennapjainak a bemutatása. Számos interaktív elem gazdagítja a kiállítást, amelyek révén személyesen átélhető és szórakoztató élményekkel gazdagodhat gyermek vagy felnőtt látogató egyaránt.
