Kultúra

Zsinagógának és közösségi rendezvényeknek helyet adó központ Szentendrén a Zsidóház, vallási és kulturális központ. Egy életmódközpont, ami összefog többféle, főként zsidósággal kapcsolatos ágat.

Pedagógiai programjaink keretében évente több mint 7000 diák látogat az Országházba. A Parlamenti különóra célja, hogy a középiskolások egy egész napot tölthessenek el az épületben, míg a Demokráciajáték és a Mint-a-Parlament arra hivatott, hogy a középiskolások és az egyetemisták a gyakorlatban ismerhessék meg a törvényhozás menetét. A múzeumpedagógiai foglalkozások keretében általános és középiskolás diákok tematikus, vagy egy-egy korszakot felölelő programon vehetnek részt az Országgyűlési Múzeumban. Programjainkon való részvétel ingyenes.

Könyvtárunk lehetőséget biztosít az intézmény csoportos látogatására, ahol könyvtárosok vezetésével tekinthetik meg az Országgyűlési Könyvtárat, ahol a múltidéző kiállítás és a különgyűjtemények bemutatása mellett megcsodálhatják a világ legszebbjei között számontartott olvasótermet. A program egy prezentáció bemutatását, majd a könyvtár helyiségeiben történő rövid sétát foglalja magában.

A Vasarely Múzeum állandó kiállítása a földszinti termek sorában és a két emeleti kiállítótérben tekinthető meg. A művészi életművet időrend szerint követi végig az első budapesti rajzkörtől, a kinetikus, illetve a Gestalt elvek alapján többféle anyagban és műfajban megvalósuló op art munkákig.

A Festészeti Osztály jelenleg 10 000 darabot számláló gyűjteménye az 1800 és 1945 közötti magyar festészet alkotásait őrzi. A gyűjtemény kezdetei a 19. század közepére nyúlnak vissza, amikor a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet nemzeti képtár létrehozását tűzte ki célul. A folyamatos vásárlásokból gyarapodó műtárgyegyüttest először a Nemzeti Múzeumban mutatták be. A század végén a Szépművészeti Múzeumba kerülő anyag a II. világháború után a Fővárosi Képtár hasonló kvalitású festménykollekciójával bővült ki. A legfontosabb műveket ma a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán láthatja a nagyközönség.

A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták

Múzeumpedagógiai foglalkozások fehérvárcsurgói Károlyi Kastély 50 hektáros parkjában, a kastély körül és az impozáns épületben is.

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik főépülete a Feszty-körképnek is helyet adó Rotunda. Az épület ma már belülről teljesen körüljárható. A kiállítások olyan korszerű multimédiás és interaktív elemeket is tartalmaznak, amelyek mindenben megfelelnek a mai kor múzeumi-turisztikai elvárásainak. A főbejárattól balra kanyarodva érhetjük el a központi múzeumépületet, a Rotundát. Az épület a Magyarok bejövetele című panorámafestmény mellett több, interaktív kiállításnak is helyet ad, Ópusztaszeren.

A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai. 1888-89-ben a szegedi határban már 24 elemi népiskola működött és ezekben 3641 tanulót tartottak számon. Megkezdődött a tanyai parasztság körében az analfabetizmus fölszámolása.