Látnivalók, nevezetességek, helyi értékek Magyarországon és a környező országok magyarlakta területein.

A 11 hektáros botanikus kertet 2001-ben alapították, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Nevét egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről (Isodyana) kapta. Helytörténeti szempontból érdekes, hogy Somogy-vámos két legidősebb fája is a területen él. A millennium idején, 1896-ban a falu lakói elültettek hét kocsányos tölgyet (Quercus robur) a hét vezér emlékére, amelyből mára kettő maradt életben, és a táj meghatározó elemei. A Krisna-völgy tájgazdálkodásának legfontosabb jellemzője érvényesül a Botanikus Kert esetében is: kisebb mozaikfoltokat hoznak létre, amelyek fokozatosan sokszínűbb, természetesebb, és ezáltal fenntarthatóbb táji környezetté formálódnak. Ez a természet általános modellje, ezért egyértelmű volt az is, hogy a kialakításnál a nagy kertépítészeti stílusirányzatok közül a tájképi kertre esett a választás.
A 11 hektáros botanikus kertet 2001-ben alapították, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Nevét egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről (Isodyana) kapta. Helytörténeti szempontból érdekes, hogy Somogy-vámos két legidősebb fája is a területen él. A millennium idején, 1896-ban a falu lakói elültettek hét kocsányos tölgyet (Quercus robur) a hét vezér emlékére, amelyből mára kettő maradt életben, és a táj meghatározó elemei. A Krisna-völgy tájgazdálkodásának legfontosabb jellemzője érvényesül a Botanikus Kert esetében is: kisebb mozaikfoltokat hoznak létre, amelyek fokozatosan sokszínűbb, természetesebb, és ezáltal fenntarthatóbb táji környezetté formálódnak. Ez a természet általános modellje, ezért egyértelmű volt az is, hogy a kialakításnál a nagy kertépítészeti stílusirányzatok közül a tájképi kertre esett a választás.

A 11 hektáros botanikus kertet 2001-ben alapították, amely azóta is folyamatos fejlesztés alatt áll. Nevét egy nyugat-bengáli archaikus szent ligetről (Isodyana) kapta. Helytörténeti szempontból érdekes, hogy Somogy-vámos két legidősebb fája is a területen él. A millennium idején, 1896-ban a falu lakói elültettek hét kocsányos tölgyet (Quercus robur) a hét vezér emlékére, amelyből mára kettő maradt életben, és a táj meghatározó elemei. A Krisna-völgy tájgazdálkodásának legfontosabb jellemzője érvényesül a Botanikus Kert esetében is: kisebb mozaikfoltokat hoznak létre, amelyek fokozatosan sokszínűbb, természetesebb, és ezáltal fenntarthatóbb táji környezetté formálódnak. Ez a természet általános modellje, ezért egyértelmű volt az is, hogy a kialakításnál a nagy kertépítészeti stílusirányzatok közül a tájképi kertre esett a választás.

Kökény község közelében találhatóak a Malomvölgyi tavak. A Tórendszert két tó alkotja: a kisebbik a Kökényi-tó, a nagyobbik a Malomvölgyi 2-es tó. A tavak mellett két kilátó is áll. A két tó közötti tisztáson áll az egyszintes István-kilátó, amely a Zsíros-dombi kilátóhoz hasonlóan Szatyor Győző tervei alapján készült. 2007-ben adták át.
Kökény község közelében találhatóak a Malomvölgyi tavak. A Tórendszert két tó alkotja: a kisebbik a Kökényi-tó, a nagyobbik a Malomvölgyi 2-es tó. A tavak mellett két kilátó is áll. A két tó közötti tisztáson áll az egyszintes István-kilátó, amely a Zsíros-dombi kilátóhoz hasonlóan Szatyor Győző tervei alapján készült. 2007-ben adták át.

Kökény község közelében találhatóak a Malomvölgyi tavak. A Tórendszert két tó alkotja: a kisebbik a Kökényi-tó, a nagyobbik a Malomvölgyi 2-es tó. A tavak mellett két kilátó is áll. A két tó közötti tisztáson áll az egyszintes István-kilátó, amely a Zsíros-dombi kilátóhoz hasonlóan Szatyor Győző tervei alapján készült. 2007-ben adták át.

A történelem viharai egymás mellé, egy faluba sodortak különböző népcsoportokat, evangélikus németeket, római katolikus bukovinai székelyeket, nagysallói, és felvidéki magyarokat. Az ő népművészetüknek tárgyi hagyatékát kezdték el összegyűjteni 1982-1983-tól a helyi, valamint a már elszármazott, kitelepített izményiektől. A tájszobában látható székely tisztaszoba, német szoba és egy felvidéki szőttes gyűjtemény. A berendezett szobák gazdag textil-, bútor- és használatitárgy-gyűjteményt mutatnak be.
A történelem viharai egymás mellé, egy faluba sodortak különböző népcsoportokat, evangélikus németeket, római katolikus bukovinai székelyeket, nagysallói, és felvidéki magyarokat. Az ő népművészetüknek tárgyi hagyatékát kezdték el összegyűjteni 1982-1983-tól a helyi, valamint a már elszármazott, kitelepített izményiektől. A tájszobában látható székely tisztaszoba, német szoba és egy felvidéki szőttes gyűjtemény. A berendezett szobák gazdag textil-, bútor- és használatitárgy-gyűjteményt mutatnak be.

A történelem viharai egymás mellé, egy faluba sodortak különböző népcsoportokat, evangélikus németeket, római katolikus bukovinai székelyeket, nagysallói, és felvidéki magyarokat. Az ő népművészetüknek tárgyi hagyatékát kezdték el összegyűjteni 1982-1983-tól a helyi, valamint a már elszármazott, kitelepített izményiektől. A tájszobában látható székely tisztaszoba, német szoba és egy felvidéki szőttes gyűjtemény. A berendezett szobák gazdag textil-, bútor- és használatitárgy-gyűjteményt mutatnak be.

A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.
A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.

A Jakab-hegy fennsíkján, a Pálos kolostor romjai közelében álló építmény. A II. világháborút követően, 1947-ben a pálos rend új kolostort kezdett építeni, - melyet 1951-ben - a szerzetesrendek feloszlatása miatt nem tudtak befejezni. A pusztulásnak induló épületet az erdőgazdaság 1985-ben esőbeállónak és kilátótoronynak alakította át.